HU215739B

HU215739B - Eljárás és berendezés csővezetékek utólagos kibélelésére

Info

Publication number: HU215739B
Application number: HU892205A
Authority: HU
Inventors: Brian Edward Mcguire
Original assignee: British Gas Plc.
Priority date: 1988-05-09
Filing date: 1989-05-08
Publication date: 1999-02-01
Also published as: PL279341A1; EP0341941B1; JPH0216033A; NO891878D0; GB8910508D0; NZ228962A; FI892196A0; KR930006025B1; FI90133C; EP0341941A1; CA1314201C; HK79293A; PL161728B1; NO891878L; FI90133B; GB2218491A; AU3454589A; DK224689D0; PT90515B; ES2036801T3

Description

A találmány tárgya eljárás és berendezés csővezetékek utólagos kibélelésére polimer alapanyagú béléscsővel.

Az eljárás alkalmas példaképpen földfelszín alatt fektetett, vagy más egyéb módon a földfelszínen rögzített gáz-, víz- vagy szennyvíz csövek utólagos kibélelésére. Az ilyen csövek öntöttvasból, öntöttacélból, víz esetében azbesztcementből vagy betonból, különösen bitumennel vagy betonnal bélelt öntöttvasból készülnek.

Ismeretes a GB-A 2186340 számú szabadalmi leírásból földfelszín alatti gáz-, víz- vagy szennyvízvezetékek kibélelésére szolgáló olyan eljárás, amelynél meghatározott hosszúságú szintetikus gyantából készült béléscsövet felmelegítenek.

Ennél a megoldásnál két húzószerszámon halad át a béléscső, és az első húzószerszám elhagyása után a második húzószerszámban átvezetve a béléscső átmérőjét a bélelendő csővezeték átmérőjénél kisebbre szűkítik. A béléscső két, egymás után elhelyezett húzószerszámon halad át, és bár az első húzószerszámot kismértékű bővüléssel hagyja el, a második húzószerszámból már azzal a minimális átmérővel lép ki, amely az első húzószerszám torokrészével azonos átmérőjű. Az ily módon leszűkített átmérőjű béléscsövet kábellel áthúzzák a nagyobb átmérőjű bélelendő csővezetéken, és utána mechanikus deformálással vagy pneumatikus nyomással tágítják, hogy a csővezeték belső falának nekifeszüljön.

Az US 3462825 számú szabadalmi leírás olyan megoldást ismertet, amelynél flexibilis vagy merev csöveket gyártóművön belül úgy bélelnek ki, hogy a béléscsövet húzószerszámon és a csővezetéken áthúzzák. A béléscső a húzószerszám elhagyása után is ugyanazon állandó értékű minimális átmérőjét megtartja, mint az előbbi esetben. A csővezeték itt viszonylag kis átmérőjű, belső átmérője 2,06 inch (51,5 mm), a béléscső külső átmérője pedig 2,3 inch (57,5 mm). A béléscső viszonylag vékony falú, falvastagsága 0,07 inch (1,75 mm), így állandó méretaránya (SOR) 33-nak adódik. A béléscső anyaga itt fluorkarbon. Általában a béléscső átmérője 10-15%-kal nagyobb a kibélelendő csővezeték belső átmérőjénél, mielőtt a húzószerszámba kerül.

A GB 807413 számú leírás (Tubovit Societa pro Azioni) fémcsövek kibélelésére szolgáló olyan eljárást ismertet, melynél a gyártóművön belül felmelegített béléscsövet húznak egy húzószerszámon és a kibélelendő csövön át. A béléscső húzó-igénybevételét ezután megszüntetik, és a csövet hevítik. A húzószerszám átmérője azonos a kibélelendő csővezeték belső átmérőjével, vagy annál kissé szűkebb. A PVC-ből készült béléscső átmérője kissé nagyobb a kibélelendő csővezetékénél, és 3 mm vastag, vagy annál vékonyabb. A béléscsövet a húzás előtt vagy alatt olyan hőmérsékletre hevítik, ahol részben kilágyul, és a szükséges húzóerő így viszonylag csekély.

Az ismert eljárások többségénél a béléscsövet felmelegítik, vagy már a csővezetékbe való behúzás előtt, vagy pedig magában a bélelendő csővezetéken belül. Az előbbi esetben a béléscső húzása közben folyamatosan lesz melegítve, és meleg állapotban kerül be a bélelendő csővezetékbe. Az utóbbi esetben pedig egy helyi hőközlő egység van elhelyezve a csővezetéken belül a már behúzott béléscső felmelegítésére, hogy az a csővezeték belső falára rátapadjon.

A csővezeték és a béléscső összekapcsolódásához szükséges felmelegedés úgy is elérhető, hogy egy úgynevezett csőgörényt vezetnek át a csővezetéken, vagy pedig meleg levegőt fújnak be.

Az ismert megoldások közül a béléscsövet hevítik húzás előtt vagy alatt a GB-A 807413 számú és az US 2084686 számú dokumentumok alapján. Ezen utóbbi megoldásnál a béléscső felbővülését egy mozgatható, csövön belül kábellel végighúzható, elektromos fűtésű hőfejlesztő eszközzel oldják meg.

A találmány célja eljárás és berendezés kifejlesztése csővezeték utólagos kibélelésére polimer alapanyagú béléscsővel, ahol a béléscsövet öblösítjük a csővezetékbe való bevezetés előtt, és külső hőfejlesztő eszköz nélkül hozzuk azután a béléscsövet a csővezeték belső falával érintkezésbe. A felmelegítéshez kizárólag a súrlódásból fakadó hőt használjuk fel.

Az egyik találmányi gondolat azon a felismerésen alapul, hogy a szükséges súrlódási hőt, amellyel meglágyítjuk béleléskor a polimer béléscsövet, a béléscső húzószerszámon való áthúzási sebességének megválasztásával éljük el.

A találmányunk szerinti eljárásból fakadóan több olyan előnyös többlethatás van, amely hiányzik az ismert megoldásokból. Ilyen például, hogy a béléscsövet érő hajlítófeszültségek megszűnnek. Mint ismeretes, a béléscső igénybevétele elsősorban hajlítás. A béléscső először a húzószerszám bemenetével érintkezik, majd eltávolodik ennek felületétől, hogy lehetővé váljon további görbülete, amellyel átjut a torokrészen. Ezután a terhelőerő hatására, a béléscső végső átmérőjének elnyerése céljából kifelé görbül. Ekkor megszűnnek a haj lítófeszültségek.

További előnye eljárásunknak, hogy a bélelés folyamán is a béléscső falvastagsága körkörösen azonos marad, és a feszültségeloszlás is homogén a béléscsőben.

Megemlítünk még egy előnyt, mégpedig azt, hogy eljárásunk lehetővé teszi a bélelés megszakítását akár 30 percig is, ha valami esemény miatt abba kell hagyni a csőbélést. A béléscső olyan hézaggal van behúzva a csővezetékbe, hogy a fenti hosszabb szünet után is minden további nélkül folytatható a csőbélelés.

A kitűzött célnak megfelelően, a találmány szerinti eljárás csővezetékek utólagos kibélelésére polimer alapanyagú béléscsővel úgy, hogy a hosszra vágott béléscsövet rugalmas alakváltozásnak kitéve húzószerszámon áthúzunk, és hosszirányú előfeszítés révén átmérőjét lecsökkentve a meglévő csővezetéken átfűzzük, majd a húzóerőt megszüntetve a béléscsövet kitágulni hagyjuk legalább a csővezeték belső átmérőjének megfelelő méretig, a következő eljárási lépések alkalmazásával : először a húzószerszám előtt maximális, a csővezeték belső átmérőjénél nagyobb átmérőjű béléscsövet a húzószerszámban minimális átmérőjűre csökkentjük, majd a húzószerszámból kilépő béléscsövet egy közbenső, a csővezeték belső átmérőjénél kisebb átmérőre engedjük bővülni, majd behúzzuk azt a csővezetékbe.

HU 215 739 Β

A találmány szerinti eljárás további ismérve, hogy a húzószerszám torokrészében a bemenet sugarát folytonos görbét alkotóan a kilépőnyílás sugarával egyesítjük, vagy pedig a torokrész egy centiméternél rövidebb hengeres szakaszát egy lekerekítési sugárral kapcsoljuk a bemenet sugarához.

A bemenetet 10° és 15° közötti, előnyösen 12,5°-ot bezáró szöggel képezzük ki a tengelyhez viszonyítva.

Az eljárás egy másik ismérve szerint, a béléscsövet külső hőhatástól távol tartjuk, és a béléscsővel csak a húzószerszám és a béléscső közti súrlódásból eredő hőmennyiséget közöljük.

A találmány szerinti eljárás ismérveihez tartozik, hogy a béléscsövet a csővezetékbe a béléscsövet megszorító tolóeszközzel toljuk be.

Előnyös, ha a béléscsövet a húzószerszám mögött elhelyezett tolóeszközzel toljuk be a csővezetékbe.

A találmány szerinti berendezés csővezetékek utólagos kibélelésére polimer alapanyagú béléscsővel, amely húzószerszámot tartalmaz, és a húzószerszámnak központi hosszanti tengelye és erre szimmetrikus bemenete és torokrésze van, a bemenet a torokrész felé szűkülő és ahol a berendezés a húzószerszámnak talajhoz vagy támasztógerendához való rögzítésére egy tartókeretet, vagy egy csővezeték előtt elhelyezkedő lehorganyzó rögzítőeszközt tartalmaz, a csővezeték után pedig egy rögzítőcsörlője van, továbbá tartalmaz egy eszközt a béléscső a húzószerszámban való áthúzásra, a húzószerszám bemenetének torokrésze a kilépőnyílás felé csökkenő méretű, a kilépőnyílás pedig növekvő átmérővel van kiképezve, oly módon kialakítva, hogy a húzószerszám bemenete a béléscső átmérőjével egyező maximális átmérőjű, a húzószerszám torokrésze folyamatosan minimális átmérőre szűkülő, majd a kilépőnyílás felé pedig egy közbenső átmérőjűre van kiképezve.

A találmány szerinti berendezésnél a húzószerszám torokrészének profilja folytonos görbével van határolva, melyben a bemenet egy első sugárral, a kilépőnyílás pedig egy második sugárral van összekapcsolva.

A berendezés további ismérve, hogy a torokrész egy rövid, a húzószerszám tengelyével párhuzamos, egy centiméternél rövidebb üreges szakaszt tartalmaz, mely a bemenettel egy első sugárral, a kilépőnyílással pedig egy második sugárral van összekötve.

A bemenet a tengellyel 10° és 15° közötti, előnyösen 12,5°-os szöget zár be.

A találmány szerinti berendezés kialakításához tartozik, hogy a béléscsövet a csővezetékbe betoló tolóeszköze van. A tolóeszközének előnyösen a húzószerszám tengelyével párhuzamosan hidraulikus henger által mozgatható szorítópofái, valamint ezeket a béléscső irányában elmozdító szerkezete van, amely szerkezet egy mozgatókart és hidraulikus hengert tartalmaz.

A találmányt az alábbiakban célszerű példaképpení kiviteli alakok kapcsán, a csatolt rajzra való hivatkozással ismertetjük részletesebben, ahol az

1. ábra a kibélelendő cső és környező talaj keresztmetszete, feltüntetve a béléscsövet, a

2. ábra a húzószerszám egy kinagyított részletének függőleges metszete, a

3. ábra egy módosított húzószerszám kinagyított részletének függőleges metszete, a

4. ábra a húzószerszám és az azon áthaladó béléscső kinagyított függőleges metszete, az

5. ábra a béléscső átmérőjének időbeli változása grafikusan, a húzószerszámon való áthaladás közben, a

6. ábra egy húzószerszámhoz alkalmazott tolóeszköz távlati képe, s végül a

7. ábra a húzószerszám függőleges metszete, feltüntetve a bélelendő cső belépővége és a tolóeszköz által biztosított megtámasztást.

A továbbiakban a bélést képező csővezetéket „béléscsőnek”, a kibélelendő csövet pedig „csővezetéknek” nevezzük.

Az 1. ábrán földbe ágyazott 10 csővezeték látható, mely adott esetben öntöttvas cső, és 12, 14 csővégei két 16, 18 gödörben vannak. A 10 csővezeték a 20, 22 csővégekben folytatódik, és a kiásott 16, 18 gödrökben a 10 csővezetékből egy-egy darab el van távolítva. Adott esetben az egész 10 csővezeték kibélelhető, mikor is a 30 béléscső egy folyamatos egységet képez.

A 30 béléscső polietilénből készül, melyet 32 csörlő és 34 kábel húz át a 36 húzószerszámon és a 10 csővezetéken. A 30 béléscsövet a 36 húzószerszám elhagyása után 38 görgők vezetik meg, és azok segítik a 10 csővezeték 12 csővégébe. A 36 húzószerszám nem jelölt eszközökkel van a talajhoz rögzítve. Egy másik lehetséges helyzetben a 40 húzószerszám közvetlenül a 12 csővéghez van erősítve, vagy eszközökkel van a 12 csővéghez kapcsolva. A 32 csörlő (nem jelölt) eszközökkel szintén a talajhoz vagy a 14 csővéghez van erősítve.

Az 1. ábrán vázolt művelet előtt a csővezetéket megtisztítják, és belméretét a csövön áthúzott kaliberrel ellenőrzik. Ezzel egyidőben a csövön belüli esetleges kiugrásokat eltávolítják. A béléscsövet a föld felszínén készítik elő végleges hosszára. A béléscsődarabokat végeiknél tompa varrattal összehegesztik, a külső hegesztési varratot eltávolítják, vagy például 180 mm csőátmérőig tekercsből szabják le.

A 30 béléscső elülső végéhez megvezető kúpos szakaszt erősítenek. A 34 kábelt egy merevítőrúd végéhez rögzítik, mely rudat áttolják a 10 csővezetéken annak 14 cső végétől a 12 csővége felé, míg a 34 kábel ott megjelenik. A 34 kábelt átvezetik a 36 húzószerszámon és a 30 béléscső kúpjához kapcsolják. A 32 csörlő működtetésével a 30 béléscsövet áthúzzák a 36 húzószerszámon, miközben hosszirányú megnyúlása 10%-nál kisebb, előnyösen 8%.

A 32 csörlő kezelője a húzási sebességet megközelítőleg állandó értéken tartja. A 30 béléscső haladási sebessége példaképpen 3 m/perc.

Az áthúzás befejeztével a 30 béléscsövet elengedve, annak átmérője ismét kitágul a 10 csővezeték belső átmérőjének megfelelő méretre. A 30 béléscsövet megfelelő méretre vágják, alkalmas csatlakozási lehetőséget biztosítva. A 40 húzószerszám alkalmazása esetén osztott szerszám használata szükséges. A 32 csörlő 34 kábelját ezután eltávolítják a 30 béléscsőből.

HU 215 739 Β

Jelen eljárás külön előnye, hogy a 10 csővezeték akkor is kibélelhető, ha az áthúzást valamilyen okból félbe kell szakítani. Ilyen eset például, ha a 32 csörlő meghibásodik. Ez azt jelenti, hogy a húzóerő megszűntekor a 30 béléscsőnek csak egy része van a 10 csővezetéken belül. Ezután a húzóerőt ismét gyakorolva, a 30 béléscső ismét továbbhalad a 10 csővezetékben.

Az ilyen szükséghelyzet időtartama nagyon változó lehet, azonban földbe ágyazott gázvezetékek esetében előnyös, ha a 30 percet nem haladja meg.

A húzófeszültség említett megszűnésekor a 30 béléscső átmérője megnő. Ha a 30 béléscső átmérője annyira megnő, hogy megközelíti a 10 csővezeték belső átmérőjét, akkor a művelet folytatásakor olyan súrlódóerő keletkezik, ami megakadályozza a cső lágyulás nélküli mozgását.

A 2. ábra a 36 húzószerszámot nagyításban ábrázolja. Ennek központos 50 tengelye áthalad a 36 húzószerszám középpontján, és merőleges a szerszám síkjára. A 36, 40 húzószerszám általában acélból készül, de gyártható öntöttvasból vagy szinterezett politetrafluoretilénből is. A 36,40 húzószerszámnak 54 bemenetet képező körkörös 52 nyílása, 58 torokrésze és 59 kilépőnyílása van, melyek mindegyike szimmetrikus a központi hosszanti 50 tengelyre. Az 54 bemenet előnyösen 10-15° közötti 66 szöget zár be az 50 tengellyel, jelen esetben 12,5°-ot. Az 58 torokrészt folyamatos görbe határolja, mely 56 sugárral csatlakozik az 54 bemenethez és 60 sugárral az 59 kilépőnyíláshoz. Az 54 bemenet 62 sugárral csatlakozik a 36 húzószerszám függőleges 64 síkfelületéhez.

Jelen esetben a 30 béléscső DuPont (UK) által gyártott PE-A polietilén, melyet a DuPont Company Ltd. önt „Aldyl A” védjegy alatt jegyzett anyagból. A 30 béléscső külső átmérője névlegesen 215 mm, és a névleges átmérő és falvastagság viszonya (SDR) 26. A 30 béléscsövet centrifugálöntéssel készített szürkeöntvénycsövek bélelésére használják, melyek névleges furata 8 inch (203,2 mm). Az öntöttvas falvastagsága változásának betudhatóan a külső átmérő 209,8 mm és 218,4 mm között változhat. Egy lehetséges megoldás szerint a 36 húzószerszám 58 torokrésznél mért átmérője 188,7 mm. A 30 béléscső 36 húzószerszámból való kilépésnél mért átmérője 197,5 mm. A terhelés megszűnte után 1 órával a csőátmérő 209,4 mm-re, 24 óra eltelte után pedig 210,9 mm-re növekszik. Kenés nélküli húzószerszámnál a torokrész átmérője előnyösen 8-12%-kal kisebb a 30 béléscső eredeti átmérőjénél, amikor is a húzófeszültség a lágyulási szilárdság fele alatt marad. Azonban az 58 torokrész lehet viszonylag szűkebb, például 18%-kal kisebb a bélelendő 4 inch-es acélcső átmérőjénél, mikor a 30 béléscső 110 mm-es, és anyaga polietilén.

A 10 csővezeték belső átmérője 4 inch (101,6 mm)től 12 inch (304,8 mm)-ig terjedhet. Gázvezetékeknél a jellemző méret 6 inch (152,4 mm); 8 inch (203,2 mm); 10 inch (254 mm); és 12 inch. Mint fentebb említettük, az ilyen öntöttvas csövek legkisebb belső átmérője nagyon változó. Az ebből adódó gondok elkerülése céljából rangsorolják a húzószerszámokat mind a bélelendő csővezeték mérete, mind típusa szerint.

Példaképpen 12 inch-es cső esetében 285 mm-es húzószerszámot alkalmaznak „B” és „C” osztályú csővezetékek, és 278 mm-es húzószerszámot „D” típusú csővezetékek esetében. Ezek a csővezetékek centrifugálöntéssel készült szürkeöntvényből vannak. A „B” osztályú csöveket szokás szerint gázvezetékekhez, a „D” osztályúakat pedig vízvezetékekhez használják.

A 3. ábrán vázolt változatnál a 36 húzószerszámnak rövid hengeres részt képező 58 torokrésze van. Példaképpen a hengeres szakasz hossza 8 mm, és 56 sugárral csatlakozik az 54 bemenethez, és 62 sugárral a 36 húzószerszám 59 kilépőnyílásához. Az 58 torokrész átmérője 188,7 mm.

Az 59 kilépőnyílás kiképzése mindkét esetben olyan, hogy minimális legyen az a szakasz, amelynél a 30 béléscső a 36 húzószerszám elhagyásakor azzal kapcsolódik. Az 59 kilépőnyílás lekerekített, így az 58 torokrész az utolsó pont, amelyben a 36 húzószerszám érintkezik a 30 béléscsővel.

A 4. ábrán a 30 béléscső viselkedése látható a 40 húzószerszámon való áthaladása közben. Az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy a 40 húzószerszám az 1. ábrán bejelölt „40” jelű helyzetében van. A 40 húzószerszám a 10 csővezeték 12 csővégéhez 70 rögzítőeszközzel van hozzáerősítve. A 30 béléscső viselkedése azonos, ha a húzószerszám az 1. ábra szerinti „36” helyzetében van.

Mint a 4. ábrán látható, a 30 béléscső a 40 húzószerszám 54 bemenetével a 72 szakaszban kapcsolódik, amelynél a 74 béléscsőfal befelé hajlik. Tovább görbülve befelé, a 74 béléscsőfal az 54 bemenettől a 76 szakaszon eltávolodik. Ezután a fal áthajlik minimális átmérőjű szakaszán, és áthalad az 58 torokrészen. A béléscső ezután „öblösödik”, míg elér egy közbenső, maximális 80 átmérőt. Ezután a 74 béléscsőfal enyhén befelé hajlik a közbenső 82 átmérőjű szakaszig.

A 4. ábra szintén mutatja a 10 csővezeték 12 csóvégét, melybe a 30 béléscsövet kábellel behúzzák.

Az átmérőnövekedés, amely a 30 béléscső 40 húzószerszámon való áthaladása után bekövetkezik, „öblösödés” néven ismert. Az öblösödés mértéke a 80 átmérő és a 40 húzószerszám 58 torokrészátmérőjének különbsége. Sokkal célszerűbb azonban a 30 béléscső átmérőjét a 40 húzószerszámtól távolabb mérni, azaz a 82 átmérőjű helynél, és öblösödésnek a 82 átmérő és az 58 torokrész átmérőjének különbségét nevezni.

Jelen találmány szerinti eljárás paramétereit az öblösödés figyelembevételével kell meghatározni. Jelen esetben a 30 béléscső átmérőjét, az öblösödést is beleszámítva úgy kell megválasztani, hogy a 82 átmérő kisebb legyen, mint a 10 csővezeték legkisebb átmérője.

A húzóerőt előnyösen a 30 béléscső folyáshatárának felén kell tartani, és a 36 vagy 40 húzószerszámot úgy kell méretezni, hogy az öblösödés mértékét egy megfelelő értéken tartsa, mely értéket úgy kell megválasztani, hogy a 30 béléscső olyan hézaggal legyen a 10 csővezetékbe behúzva, amely lehetővé teszi a behúzás például 30 percig történő megszakítását szükség esetén.

Az 5. ábrán a 30 béléscső átmérőjének változása látható az idő függvényében. A 30 béléscső eredeti át4

HU 215 739 Β mérője: A maximális átmérő. Amint a 30 béléscső áthalad a 36 vagy 40 húzószerszám 54 bemenetén, átmérője B minimális átmérőre csökken, ami megfelel az 58 torokrész átmérőjének. Az 58 torokrész után az átmérő C közbenső átmérőértékre növekszik, s ez azonos a 4. ábra szerinti 80 átmérővel. A 82 átmérőre való csekély csökkenés az 5. ábrán nem látható. A „t” időnél az igénybevétel megszűnik. Az átmérő ezután nagyon gyorsan növekszik D átmérőértékig, majd innen egyre lassabban, s mintegy 24 óra elteltével eléri az E átmérőértéket. Az E átmérőérték a 10 csővezeték legkisebb belső átmérője.

A 82 átmérő (4. ábra) függ a torokrész legkisebb átmérőjétől, a B minimális átmérőtől, és a 30 béléscsövet a 36, 40 húzószerszámon áthúzó terheléstől. Ha a terhelés nagyon kicsi, akkor a 82 átmérő csaknem megegyezik a D átmérővel.

Az ideális eset az, amikor a lehető legnagyobb hézag képződik a 30 béléscső és a 10 csővezeték belső fala között, a 30 béléscső folyáshatárának 50%-át meg nem haladó terhelése mellett. A terhelés megszűntekor a 30 béléscső fokozatosan kitágul, és érintkezésbe kerül a 10 csővezeték belső falával.

Ha a 30 béléscsövet a 10 csővezetékbe való behúzás előtt előmelegítjük, akkor a 30 béléscső kúposán elvékonyodó formájú, miközben legkisebb az átmérője a 32 csörlő felőli végénél, legnagyobb pedig a 36 húzószerszám felőli végénél. A 30 béléscső hosszirányú feszültségei szintén változnak. Az előmelegítés nélkül a 10 csővezetékbe behúzott 30 béléscső teljesen homogén mind az átmérőjét, mind a feszültségeloszlást illetően.

Ha a behúzás megszakad és a terhelés valamilyen okból megszűnik, például meghibásodás lép fel a 32 csörlőnél vagy a 34 kábelnél, akkor a 30 béléscső kitágulása nem olyan gyors, hogy nekiszoruljon a 10 csővezeték belső falának. A gyakorlatban beigazolódott, hogy az üzemzavarok többsége megszüntethető 30 percen belül. Ezért célszerű a 36,40 húzószerszámot úgy kialakítani, és a húzóerőt úgy megválasztani, hogy a 30 béléscső és a 10 csővezeték belső fala közti hézag 30 percig megakadályozza, hogy ezek a teljes kerület mentén kapcsolódjanak.

A húzási művelet folytatásakor a 30 béléscső vezető vége nem csökken vissza az eredeti C közbenső átmérőre. A fennmaradó csökkenés kizárólag az anyag Poisson-számának függvénye. Ez látható az 5. ábrán. Az X és Y pontok közti szaggatott vonal mutatja a karakterisztikát. A következő szaggatott vonal az Y-Z pontok között a 30 béléscső hibaelhárítás utáni ismételt húzás utáni tehermentesítését követően kialakuló tanúsított karakterisztikáját mutatja. Nyilvánvalóan a G pont az utolsó, ahol folytatni lehet a húzást. A G pontnál lévő hézag az a legkisebb megengedett érték, amelynél még elkerülhető a 10 csővezeték belső falával a nagy súrlódás. Az anyag a húzás folytatásakor a C közbenső átmérővel jut be a csőbe. A művelet befejezésekor a 30 béléscső egész hosszában azonos méretet vesz fel, mely egyenlő a 10 csővezeték belső átmérőjével.

A 30 béléscső normál esetben előmelegítés nélkül áthalad a 36, 40 húzószerszámon. Hideg időben szükség lehet előmelegíteni a 30 béléscsövet például 30 °C hőmérsékletre.

Az eljárás 90%-ot meghaladó mértékben biztosítja gázvezetékek áteresztőképességét. Például 26-os átmérő/falvastagság arányú (SDR) béléscsövek alkalmazása esetén a kísérletek azt mutatták, hogy 315 mm átmérőig terjedő gázcsövek alkalmazásánál a gázátbocsátó képesség 93,5%-ot is elért.

A 30 béléscső behúzási energiája csökkenthető tolóeszköz alkalmazásával, mely célszerűen a húzószerszám mögött helyezkedik el, és különösen 268-315 mm-es, vagy afölötti csöveknél használatos. A 6. ábra egy ilyen eszközt ábrázol. Ez egy a 36, 40 húzószerszámhoz vagy a szerszámtartó kerethez rögzített 100 tartókeretből áll. A 100 tartókeret egy 102 kocsit támaszt meg, mely 104 görgőkön előre-hátra mozog, egy 106 hidraulikus henger által működtetve. A 102 kocsi megtámaszt egy rögzített alsó 108 szorítópofát és két mozgatható 110 szorítópofát. A 110 szorítópofákat 114 csapokon elfordult 112 karok tartják, melyeket egy 116 hidraulikus henger mozgat.

A 102 kocsi olyan helyzetben látható, amelyben működés közben a 108, 110 szorítópofák a 30 béléscsövet elengedett állapotban hagyják. Ha a 106, 116 hidraulikus hengerek működtetve lesznek, a 116 hidraulikus henger záija a 108, 110 szorítópofákat, és a 106 hidraulikus henger dugattyúrúdja kitolódva pedig a 30 béléscsövet a nyíl irányában a 10 csővezetékbe tolja.

A tolóeszköz egy lehetséges elhelyezési változatát ábrázolja a 7. ábra, melynél az a 36 vagy 40 húzószerszám alatt helyezkedik el. A 7. ábrán a 40 húzószerszám látható. Ezt a meglévő öntöttvas vagy egyéb 10 csővezeték végén 150 támasztógerendák rögzítik. A berendezésnek toló 152 hidraulikus hengerei és 154 szorítópofái vannak. Egyszerűség kedvéért a 154 szorítópofákat működtető hengereket nem jelöljük. A 40 húzószerszám osztott, példaképpen két félre, és a 30 béléscső 10 csővezetéken való áthúzása után arról leválasztható.

A tolóeszköz használatától függően a 30 béléscső és a 10 csővezeték között kenés alkalmazható.

Célszerűen alkalmazható kenés a húzószerszámban is a súrlódás csökkentése céljából.

A kenőanyag lehet víz, vagy vízbázisú oldat. Alkalmazható nem vízbázisú kenőanyag is, mint például a CASTROL védjegy alatt jelzett CASTROL D 416, vagy monoetilén-glikol például. A kenőanyagot a húzószerszám belső felületére juttatják, ahol azt a 30 béléscső elkeni. Ettől eltérően, közvetlenül a 30 béléscsőre is rájuttatható a kenőanyag.

Példaképpen a kenőanyag kilövellhető egy, a 30 béléscsövet körülvevő gyűrűből. A folyékony kenőanyag vagy spray nekiütközik a 30 béléscsőnek, vagy a gyűrűből befelé kiálló kefe vagy filc keni a 30 béléscsövet.

A 30 béléscsőnek a 36, 40 húzószerszámon való áthúzást ellenállásától függően előnyös a 30 béléscsövet kenni a 10 csővezetékbe való belépésénél, és nem a 36, 40 húzószerszámba való belépésnél.

A húzószerszám belső felülete N7 vagy N6 felületűre van megmunkálva. Célszerű az N5 vagy N4, vagy még finomabb utómegmunkálás.

HU 215 739 Β

Az alábbiakban három példát közlünk gázvezetékek polietilén béléscsővel való kibélelésére. A 30 béléscső anyaga X fokozatú, szokásosan ismert PE-X mindhárom esetben. A harmadik esetben a gyártó Stewarts & Lloyds Plastics, Victavlic plc. Az első két példában a furat kisebb volt, mint a 30 béléscső átmérője 30 perc után, következésképpen 30 percnél rövidebb idő áll rendelkezésre üzemzavar esetén a hiba kijavítására. A gyakorlatban megfelelő 36 húzószerszám-sorozat áll rendelkezésre, és a megfelelő kiválasztásával biztosítható a kívánatos 30 perces megszakítás. A harmadik esetben a csővezeték átmérője 10 inch. A 30 béléscső átmérője 30 perc után (262 mm) kisebbnek bizonyult a 10 csővezeték átmérőjénél (266 mm). A 30 perces megszakítás ebben az esetben teljesült.

Ezen három példa közreadásának célja bemutatni azt, hogy a találmány szerinti eljárással szabályozható a béléscső átmérőjének csővezeték furatához való viszonya. Nem szükséges hevítés vagy sajtolás a szoros illesztés érdekében. Megfelelő elővizsgálattal megállapítható a csővezeték furata, és ehhez kiválasztható az alkalmas húzószerszám.

kezdeti béléscsőátmérő:	110 mm	110 mm	268 mm
húzószerszám-átmérő:	95 mm	90 mm	242 mm
csővezeték-átmérő:	107 mm	102 mm	266 mm
béléscsőanyag:	PE-X	PE-X	PE-X
béléscső gyártója:	UPONOR	WAVIN	Stewarts & Lloyds
béléscső SDR-viszonya:	26	17	26
húzóerő:	1,0 Mp	1,4 Mp	3,75 Mp
húzósebesség:	2 m/perc	2 m/perc	3 m/perc
béléscsőátmérő:
öblösödést beleértve	98 mm	94 mm	252 mm
átlagos béléscsőátmérő:
húzás megszűnte után	102 mm	100 mm	258 mm
30 perc után	107 mm	103 mm	262 mm
1 óra után	107 mm	103 mm	263 mm
24 óra után	109 mm	105 mm	szorosan illesztve a csőben

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás csővezetékek (10) utólagos kibélelésére polimer alapanyagú béléscsővel (30) úgy, hogy a béléscsövet (30) rugalmas alakváltozásnak kitéve húzószerszámon (34, 40) áthúzva hosszirányú előfeszítés révén átmérőjét lecsökkentve a meglévő csővezetéken (10) 40 átfüzzük, majd a húzóerőt megszűntetve a béléscsövet (30) kitágulni hagyjuk, azzal jellemezve, hogy először a húzószerszám (36, 40) előtt a csővezeték belső átmérőjénél nagyobb, maximális átmérőjű (A) béléscsövet (30) a húzószerszámon (36, 40) áthúzzuk, és a béléscső 45 (30) átmérőjét a húzószerszám (36, 40) torokrészénél (58) egy minimális átmérőre (B) csökkentjük, majd a húzószerszámból (36, 40) kilépő béléscsövet (30), amelynek átmérője a húzószerszámból (36, 40) kilépve folyamatosan növekszik egy, a csővezeték belső átmé- 50 rőjénél kisebb közbenső átmérőre (C), behúzzuk azt a csővezetékbe (10). (Elsőbbsége: 1988. 05. 09.)
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a húzószerszám (36) torokrészében (58) a bemenet (54) sugarát (56) folytonos görbét alkotóan a kilépőnyílás (59) sugarával (60) egyesítjük. (Elsőbbsége:

1988. 05. 09.)
3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a torokrész (58) egy centiméternél rövidebb hengeres szakaszát egy lekerekítési sugárral (62) kapcsol- 60 juk a bemenet (54) sugarához (56). (Elsőbbsége: 1988. 05. 09.)
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a bemenetet (54) 10° és 15° közötti, előnyösen 12,5°-ot bezáró szöggel (66) képezzük ki a tengelyhez (50) viszonyítva. (Elsőbbsége: 1988.05.09.)
5. Az 1 -4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a húzószerszám (36, 40) és a béléscső (30) közti súrlódást kenéssel csökkentjük. (Elsőbbsége: 1988.05.09.)
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a béléscsövet (30) a csővezetékbe (10) a béléscsövet (30) megszorító tolóeszközzel toljuk be. (Elsőbbsége: 1988. 05. 09.)
7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a béléscsövet (30) a húzószerszám (36,40) mögött elhelyezett tolóeszközzel toljuk be a csővezetékbe (10). (Elsőbbsége: 1988.05.09.)
8. Berendezés csővezetékek (10) utólagos kibélelésére polimer alapanyagú béléscsővel (30), amely húzószerszámot (36, 40) tartalmaz, és a húzószerszámnak (40)

55 központi hosszanti tengelye (50) és erre szimmetrikus bemenete (54) és torokrésze (58) van, a bemenet (54) a torokrész (58) felé szűkülő, és ahol a berendezés a húzószerszámnak (36) talajhoz vagy támasztógerendához (150) való rögzítésére, egy tartókeretet (100) vagy egy csővezeték (10) előtt elhelyezkedő lehorganyzó

HU 215 739 Β rögzítőeszközt (70) tartalmaz, a csővezeték (10) után pedig egy rögzítőcsörlője (32) van, továbbá tartalmaz egy eszközt a béléscső (30) húzószerszámban (36, 40) való áthúzásra, a húzószerszám (36) bemenetének (54) torokrész (58) a kilépőnyílás (59) felé csökkenő méretű, a kilépőnyílás (58) pedig attól növekvő átmérővel van kiképezve, azzal jellemezve, hogy a húzószerszám (36) bemenete (54) a béléscső (30) átmérőjével egyező maximális átmérőjű (A), a húzószerszám (36) bemenete (54) a torokrésze (58) felé kúposán egy minimális átmérőre (B) szűkülő, majd a kilépőnyílás (59) felé pedig egy ívesen bővülő felülettel van kiképezve. (Elsőbbsége: 1988. 05.09.)
9. A 8. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a húzószerszám (36, 40) torokrészének (58) profilja folytonos görbével van határolva, melyben a bemenet (54) egy első sugárral (56) a kilépőnyílás (59) pedig egy második sugárral (60) van összekapcsolva. (Elsőbbsége: 1988. 05. 09.)
10. A 8. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a torokrész (58) egy rövid, a húzószerszám (36, 40) tengelyével párhuzamos, egy centiméternél rövidebb üreges szakaszt tartalmaz, mely a bemenettel (54) egy első sugárral (56), a kilépőnyílással (59) pedig egy második sugárral (62) van összekötve. (Elsőbbsége: 1988.05.09.)
11. A 8 -10. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a bemenet (54) a tengellyel (50) 10° és 15° közötti, előnyösen 12,5°-os szöget (66) zár be. (Elsőbbsége: 1988. 05. 09.)
12. A 8 -11. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a béléscsövet (30) a csővezetékbe (10) betoló tolóeszköze van. (Elsőbbsége: 1988.05. 09.)
13. A 12. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy tolóeszközének a húzószerszám (36) tengelyével (50) párhuzamosan hidraulikus henger (106) által mozgatható szorítópofái (108, 110), valamint ezeket a béléscső (30) irányában elmozdító szerkezete van, amely szerkezet egy mozgatókart (112), és hidraulikus hengert (116) tartalmaz. (Elsőbbsége: 1988.