HU215483B - Eljárás és berendezés folyékony és/vagy ömleszthető anyagoknak tápalapanyagokba történő folyamatos bekeverésére - Google Patents

Abstract

A találmány eljárás főlyékőny, ömleszthető vagy darabős anyagőknaktápalapanyagőkba, különösen habő ba vagy pépszerű masszákba történőfőlyamatős bekeverésére. A találmány lényege, hőgy az anyagőt egy, atápalapanyagőt befőgadó felül nyitőtt keverőtartályba (1) vezetik, ésa keverendő anyagőt legalább két, egymással szembefőrgó spirál alakú,kerek vagy ővál s keresztmetszetű, átmérőjükkel egymást részben átfedőcsigák (4a) segítségével vízszintesen tengelyirányban egykeverőszakasz (4d) mentén szállítják. ŕ

Description

A találmány eljárás folyékony, ömleszthető vagy darabos anyagoknak tápalapanyagokba, különösen habokba vagy pépszerű masszákba történő folyamatos bekeverésére. A találmány továbbá erre a célra szolgáló berendezés. Az ömleszthető vagy darabos anyagoknak a habszerű vagy tésztaszerű alapmasszákba történő egyenletes bekeverését melírozásnak nevezik.

Folyékony vagy ömleszthető anyagoknak a bekeverésére szolgáló berendezés ismeretes a DE-PS 21 13960 számú leírásból. Ennél a berendezésnél egy tengely, mint egyetlen üreges tengely van kialakítva, és elosztócsövekkel rendelkezik, amelyeken keresztül az üreges tengely üregébe szállított folyadék a keverőtérben lévő száraz anyaghoz kerül hozzákeverésbe. Egy további berendezés ismeretes a DE-PS 96 36 88 számú leírásból. Ennél a berendezésnél a tengely több keverőszakaszra van felosztva, amelyek különböző sűrűségben elrendezett keverőelemek tekintetében különböznek egymástól. A bekeverendő anyagokat ezen tartományok elején betöltőnyílásokon keresztül juttatják a berendezés keverőtartályába. A keverési eredmény javítására ezen berendezéseknél járulékosan egy állórészként kialakított ellenelem van a keverőelemekhez a keverőtartály belső falán rögzítve.

Az ismert berendezések előnye, hogy rövid idő alatt homogén anyagkeveréket tudnak előállítani folyékony és száraz anyagokból. Ez azonban csak a keverendő anyagok igen erős mechanikus igénybevétele révén érhető el. így a keverőtartályok keveréskor nagy nyomást idéznek elő és az ezáltal létrejövő nyíróerők a száraz anyagok aprózódásához vezetnek, valamint a folyadék struktúrájának megzavarásához. Azonkívül az anyagok a keverés alatt a nagy energiaráfordítás miatt felmelegszenek és ezáltal további, nem kívánt, az anyag tulajdonságában történő változások jönnek létre. Továbbá különböző anyagok keverésénél ebben a berendezésben nem lehetséges különböző átkeverési fokokat elérni az adalékanyagok tekintetében.

Az FR-A-2 618 643 számú leírásból ismeretes keverőberendezés, ahol az anyagot egy keverőszakasz mentén tengelyirányban eltoltan elrendezett töltési helyeken vezetik be. Ennél a megoldásnál nagy nyomást alkalmaznak a keverékre, aminek következtében az nagy mechanikai igénybevételnek van kitéve.

A DE Β 1 180 349 számú leírásból ismeretes egy berendezés szemcsés vagy szuszpenzió formájú anyag kezelésére, különösen cellulózanyag defíbralására. Ennél a berendezésnél egy házban két egymásba játékkal kapaszkodó szalagmenet van elrendezve, amelyek menetfelületei komprimált kezelésnek vetik alá a tartományukban található anyagot. Itt is tehát az anyag nagy mechanikai igénybevételnek van alávetve.

A 3 0 64908 számú USA szabadalmi leírásból ismeretessé vált egy keverőberendezés, amely cellulózok, vagy hasonló anyagoknak egy hordozó folyadékba történő szuszpendálására szolgál. Ennél a berendezésnél egymással szembeforgó spirál alakú csigák vannak, amelyek segítségével a szuszpenzió a ház falához kerül szorításra, és így az előidézett préselési nyomás hatására a folyadék egy, a csigaelrendezés alatt elrendezett kihordó csappantyún keresztül elvehető.

Az elmondottakból látható, hogy ismert berendezések alkalmatlanok olyan anyagkeverékek előállítására, amelyeknél a kiinduló anyagok struktúrája és formája tökéletesen megmarad. Ez különösen fennáll sütőtészta alapanyagok előállítására, amelyeknél a kiinduló anyagok struktúrája és formája tökéletesen megmarad. Ez különösen fennáll sütőtészta alapanyagok előállításánál, ahol a folyékony habokat, például tojáshabot liszttel vagy más egyéb anyaggal kell keverni, melírozni, és további anyagokat, mint például gyümölcsöket, kakaót kell hozzákeverni. Az erős nyomásnövekedés, amely a keveréskor keletkezik, az ismert berendezéseknél a habok tömörödéséhez és a szilárd adalékok széttöredezéséhez vezet. Ezáltal nem a kívánt tésztamassza minőség jön létre. Ezen túlmenően a tojáshabok a hőbevezetés hatására károsodást szenvednek és az így készre kevert tésztamassza használhatatlanná válik.

A találmány feladata egy olyan eljárás és berendezés kidolgozása, amelyek révén a legkisebb energiaráfordítással egyszerű szerkezeti eszközökkel a folyékony és száraz anyagok átkeverése biztosítható oly módon, hogy az anyagok struktúrája és alakja messzemenően megmarad.

Ezt a feladatot a találmány szerinti eljárással oly módon oldjuk meg, hogy az anyagot egy, a tápalapanyagot befogadó keverőtartályba vezetjük, és a keverendő anyagot legalább két, egymással szembeforduló spirál alakú, átmérőjükkel egymást részben átfedő csigák segítségével vízszintesen tengely irányban egy keverőszakasz mentén nyomásmentesen szállítjuk.

Tekintettel arra, hogy az anyagokat egy olyan keverőtartályban keveijük, amelyben csak csekély nyomás keletkezik, az anyagok, vagy a tápalapanyagok nem kívánt tömörödése messzemenően kiküszöbölhető. A legalább két, szembeforgó csigának az alkalmazása lehetővé teszi csekély energiaráfordítás mellett nagy térfogatátbocsátást keverésnél anélkül, hogy járulékos költséges szállítóeszközöket kellene alkalmazni. A szállítócsigaként is szereplő csiga alkalmazása tökéletes, de kímélő bekeverést biztosít, mivel a hozzáadandó anyagok a tápalapanyaghoz kvázi beemelésre kerülnek anélkül, hogy azokat megrongálnánk, vagy valamilyen formában is megváltoztatnánk. A találmány szerinti eljárás azonkívül lehetővé teszi, hogy a csigák meneteinek a távolságát egyszerű módon megválasszuk úgy, hogy a nem kívánt nagy nyomásnövekedést a keverendő anyagban kiküszöböljük.

Tekintettel arra, hogy a találmány egy előnyös megvalósítása esetén az egyik anyag betöltőhelye egy másik anyag betöltőhelyéhez képest megváltoztatható, egyszerű eszközökkel biztosítható a különböző átkeverési fok a különböző anyagok számára.

Különösen kíméletes és struktúrát megtartó átkeverés érhető el azáltal, hogy a keverőszakasz egy első szakaszában a kiinduló anyagok előkeverésre kerülnek és legfeljebb egy következő szakaszban történik további anyagoknak a hozzákeverése. Mivel a kiinduló anyagok már elő vannak keverve, egy további anyag beke2

HU 215 483 Β verésekor minden járulékos igénybevétel nélkül a később hozzávezetett anyag rövid idő alatt homogén anyagkeverékké keverhető a kiinduló anyaggal. A keverőszakasznak különböző szakaszokra történő beosztása azzal az előnnyel jár, hogy az anyagok a keverőszakasz egy utolsó tartományában nyomáskeletkezés révén dagasztásra kerülnek. Ez különösen akkor kedvező, ha például kenyértészta kerül előállításra.

A találmány továbbá berendezés folyékony, ömleszthető vagy darabos anyagoknak tápalapanyagokba, különösen habokba vagy pépszerű masszákba történő folyamatos bekeverésére. A találmány szerinti berendezés a kitűzött feladatot azáltal oldja meg, hogy hosszúkás keverőtartálya, abban elrendezett legalább két vízszintes, egymással szembeforgó szállítócsigája van, amelyek átmérői egymást érintésmentesen részben átfedik, és amelyeknek csigamenetei mindig szállítási irányban döntve vannak, továbbá, hogy betöltőhelye és kihordóhelye van, amelyek között van a keverőszakasz kialakítva, amely mentén a bekeverendő anyag a tápalapanyagba kismértékű nyomás árán bekeverhető.

A találmány szerinti berendezés révén egy különlegesen kíméletes anyagkeverés biztosítható. Azonkívül a szállítócsiga egyszerűen és kedvező költséggel állítható elő, mivel járulékos keverőelemekre nincs szükség. A szállítócsiga szállítóhatása azáltal van még alátámasztva, hogy a szállítómenetek szállítóhossza a szállítási irányban történő dőlés következtében egy ellentétes emelkedést biztosítanak. Emellett a dőlés megválasztásával a szállítócsiga szállító hatása meghatározható.

A keverőtartály kialakítása következtében a belsejében nyomás nem keletkezik, tekintettel arra, hogy a keverőtartályba bezárt levegő, vagy felesleges keverőanyag a keverőtartályból el tud távozni. A tengelyeknek az azonos szállítási iránya révén a keverendő anyag a bevezetési helytől kihordóhely felé áramlik mindenféle járulékos szállítási irány nélkül. Amellett az egymással szembeforgó csigák révén jó, egyenletes anyagátkeverés érhető el.

A találmány szerinti berendezés előnyös kivitele érhető el, ha a csigaátmérők átlapolása legalább 20%-os, a csigaátmérő és a csigaemelkedés viszonya 1-2, célszerűen 1,43, valamint ha a csigaátmérő és a keverőtartály belső átmérőjének viszonya 0,1-0,8, előnyösen 0,55. Célszerűen, ha a csiga anyagának a keresztmetszete kör alakú, vagy ovális.

Különböző anyagoknak a keverésekor előnyösen az átkeverés foka azáltal szabályozható, hogy az anyagokat különböző helyeken vezetjük a keverőtartályba, amely helyek szinte az egész tengelyhossz mentén, a keverőtartályon változtathatók. Ezt azáltal érjük el, hogy a betöltőhely tengelyirányban a keverőszakasz mentén meneszthető.

Különlegesen előnyös keverési eredmény kapható azáltal, ha a spirál alakú csigákat mindig egy-egy meghajtott tengely hordozza, és a szomszédos csigák tengelyei egymással párhuzamosan vannak elrendezve. Ilyen módon az egyes anyagok átkeverési foka különösen könnyen szabályozható, mert a szállítócsigák tengelypárhuzamos elrendezése egyenletes szállítási sebességet biztosít. Azonkívül a csiga keverőhatása még azáltal is javítható, hogy a szállítócsiga csigamenetei a szállítócsiga tengelyére sugárirányban álló eltolt rudakkal vannak összekötve.

Amennyiben különböző szilárdságú és stabilitású vagy struktúrájú anyagokat kell összekeverni, akkor különösen előnyös, ha a szállítócsigák tengelyirányban különböző keverőszakaszokat alkotó részekre, illetve szakaszokra vannak felosztva. így lehetséges olyan anyagok létrehozása, amelyeket energiabevezetéssel jobb kötésbe kell hozni, végül még további anyagokkal összekeverni, amely utóbbiak esetleg erős mechanikus terheléssel szemben érzékenyek.

Amennyiben száraz anyagokat kell előkevemi, célszerű, ha a szállítócsiga keverőszakaszának első szakasza a szállítócsiga tengelyére merőlegesen irányított lapos keverőelemekkel van ellátva, amelyek kimondottan a száraz anyagok keverését vannak hivatva végezni. Ilyen keverőelemként különösen előnyösek az úgynevezett „lapátok”.

Amennyiben viszkózus anyagok, mint például kenyértészta előállítására van szükség, előnyös, ha a keverőszakaszok egyike mint dagasztószakasz van kialakítva. Ilyen módon még ilyen keverendő anyag esetén is kíméletes belsőséges homogén átkeverés érhető el. Amellett a dagasztó hatás azáltal jön létre, hogy az utolsó szállítócsiga-szakasz dagasztószakasz egy köpeny által van körülvéve. Ezen köpeny belső felületével szemben szállításkor ezen szakasz mentén nyomás keletkezhet.

Különösen egyszerű berendezés jön létre azáltal, ha a keverőtartály felső oldalán nyitott. Ilyen módon a betöltőhely helyzete különösen egyszerű módon változtatható, például a felső oldal mentén történő menesztéssel. Ugyanúgy lehetséges több betöltőhelyet a keverőtartály felső oldalán egymás mellett a szállítócsiga mentén elrendezni. A nyitott felső oldal következtében keverőtartályban a nyomás keletkezése biztonságosan ki van küszöbölve.

Lehetséges azonban a keverőtartályt egy házzal körülvenni, amely inért gázzal, például nitrogénnel van feltöltve. A nyomást úgy választjuk ilyenkor meg, hogy az olyan alacsony (például 0,05 10⁵ Pa), hogy a környezeti nyomással szemben jelentős nyomáskülönbség nem ébredhet. Ez az intézkedés higiéniai okokból élelmiszermasszák előállításánál célszerű.

A felesleges keverendő anyag vagy keverék kilépése oly módon akadályozható meg, hogy a keverőtartály teknőszerűen van kialakítva. Amennyiben az oldalfalak és a teknő alakú keverőtartály feneke közötti élek le vannak kerekítve, akkor járulékosan a keverendő anyag forgó keverő mozgása még elő van ily módon segítve. Amellett különösen előnyös, ha az oldalfalak és a fenék közötti sarkok a keverőtartály belső oldalán le vannak kerekítve. A lekerekített élek különösen egyenletes keverőmozgást biztosítanak a keverendő anyagnak. Ez az egyenletes keverőmozgás még azáltal támasztható alá, hogy a keverőtartály fenekén koaxiálisán a szállítócsigával hosszan elnyúló borda van középen rögzítve, amelynek szabad éle a szállítócsiga külső kontúrjához van igazítva. Különösen kedvező hatás érhető el, ha a

HU 215 483 Β lekerekített sarkok sugara és a borda kontúrjának a sugara a szállítócsiga fél átmérőjét teszi ki. Ilyen módon biztosítható, hogy a keveréket, illetve keverendő anyagot állandó, egyenletes mozgásban tudjuk tartani.

A berendezés járulékosan még azáltal egyszerűsíthető, hogy a kihordóhely a keverőtartály fenekén kialakított nyílás, mert ilyen módon mind a nehézségi erő, mind pedig az anyag szállítási mozgása egy ürítőtartály feltöltéséhez kihasználható. Amellett ez az ürítési mód még azáltal is könnyebbé tehető, hogy az oldalsó keskeny fal a kihordóhely tartományában ferde csúszófelületként van kialakítva a már átkevert anyag számára. A ferde oldalsó fal a keverési út végén az anyag haladási irányához képest át van irányítva a kihordóhely felé. Ugyanúgy kedvező, ha a keverőtartály oldalsó keskeny fala a betöltőhely tartományában ferde csúszófelületként van kialakítva.

Szerkezetileg különösen egyszerű, és az előállítási költségek szempontjából előnyös berendezést nyerhetünk, ha a szállítócsigákat közös hajtással mozgatjuk. Amellett a találmány szerinti berendezés különösen tésztaféleségek keverésére alkalmas, amelyekhez lisztet vagy más darabos anyagot, például cseresznyét stb. kell hozzákeverni.

A találmány egy további kivitele esetén folyékony vagy ömleszthető vagy darabos anyagok hozzáadagolása, vagy akár a tápalapanyag massza adagolása kombinált volumetrikus/gravimetrikus adagolórendszerrel történik.

A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán, a rajz alapján ismertetjük, ahol az

1. ábra a találmány szerinti berendezés kiviteli példájának hosszmetszete, a

2. ábra az 1. ábra szerinti I-I vonal mentén vett metszet, míg a

3. ábra az 1. ábra szerinti berendezés felülnézete.

A találmány szerinti berendezés kiviteli példája sütőtészta előállítására szolgáló berendezés, amelynek teknő alakú 1 keverőtartálya van, amelynek la felső oldalán egy 2 betöltőnyílás van kialakítva, amely gyakorlatilag megközelítően az 1 keverőtartály teljes hossza mentén elnyúlóan van kialakítva. Az 1 keverőtartály lb fenekén a 2 betöltőnyíláshoz eltolva egy nyílás van 3 kihordóhelyként kialakítva. A 3 kihordóhellyel határos a tartály hátfala. Ez az le hátfal úgy van ferdén kialakítva, hogy a 3 kihordóhely tartományában keskeny és az 1 keverőtartály la felső oldala felé növekvő vastagságú. Az le hátoldal az la felső oldalnál egy ld zárólapban végződik, amely a 2 betöltőnyílással határos. Az ld zárólap az lb fenék között le dagasztócsatoma van bezárva. Az le hátoldallal szemben lf homlokoldal van, amely a 2 betöltőnyílást homlokoldalon határolja.

Az 1 keverőtartályban az lb fenékkel és egymással párhuzamosan 4a, 4b szállítócsigák vannak elrendezve, amelyek az lf homlokoldalban és az le hátoldalban lévő 5 csapágyakban vannak ágyazva. Az 1 g oldalfalak az 1 keverőtartály belső oldalán egy lekerekítéssel mennek az lb fenékbe át, amelynek r sugara azonos a 4a, 4b szállítócsigák D átmérőjének felével. Középen a 4a, 4b szállítócsigák között az ld fenéken lh borda van kialakítva, amelynek szabad éle ugyancsak r sugárral le van kerekítve.

A 4a, 4b szállítócsigák 4c, 4d, 4e keverőszakaszokra vannak felosztva. Az első 4c keverőszakasz homlokoldaltól a 2 betöltőnyílás mintegy feléig ér. Ezen 4c keverőszakasz mentén a 4a, 4b szállítócsigák 6 keverőelemekkel vannak ellátva, amelyek laposan a 4a, 4b szállítócsiga 4f tengelye mentén helyezkednek el, és mint lapátok vannak kialakítva.

A második és harmadik keverőszakaszok mentén a 4a, 4b szállítócsigák 7 csigamenetekkel rendelkeznek, amelyek távolságban a központi 4f tengely körül tekerednek és szállítási irányban döntve vannak. A 7 csigamenetek a központi 4f tengelyre merőlegesen álló 8 rudak révén vannak a 4a, 4b szállítócsigák központi 4f tengelyeivel összekötve. A harmadik keverőszakasz az ld felső oldal és az lb fenék által bezárt le csatornában nyúlnak el.

Az la felső oldal felett 2 betöltőnyílás szélességében helyezkednek a 9 betöltőhelyek. A 4a, 4b szállítócsigákat M motor hajtja és G hajtómű segítségével, a nyomással szembeforgó mozgásra vannak kényszerítve.

A száraz adalékokat a 9 betöltőhelyeken keresztül az első 4c keverőszakaszban töltjük az 1 keverőtartáiyba és ezeket a 6 keverőelemekkel keverjük be. Amellett az első 4c keverőszakaszból a második 4b keverőszakaszba szállítjuk. A második 4d keverőszakaszban a folyékony anyagokat, mint például a tojáshab ugyancsak 9 betöltőhelyen keresztül adagoljuk a keverőtartályba. Ott az előre kevert száraz anyagokkal összekeveijük, és egyidejűleg a harmadik, mint dagasztószakaszként kialakított 4e keverőszakaszba szállítjuk. Az első és második 4c, 4d keverőszakaszban történő keverés közben a nyitott 2 betöltőnyílás következtében az anyagot semmiféle nyomás nem éri. Csupán miután az anyag az le csatornába kerül szállításra, nő meg a keverékben a nyomás és az homogén masszává kerül összedagasztásra, míg végül eléri a kihordóhelyet és az 1 keverőtartály ferde le hátoldala mentén a keverőtartályból egy nem ábrázolt tartályba kerül szállításra.

Amennyiben a találmány szerinti berendezést csak keverőként kívánjuk alkalmazni, amelyben az anyagokat nyomásnövekedés nélkül akaijuk összekeverni, akkor az ld zárólap eltávolításra kerül, amikor is az utolsó keverési tartományban is a nyomásnövekedés ki van küszöbölve. Amennyiben nincs szükség a száraz adalékok előkeverésére, akkor az első 4c keverőszakaszban is csigamenetek vannak kialakítva a 6 keverőelemek helyett a 4a, 4b szállítócsigákon.

Adalékanyagok és ugyanúgy a tápalapanyag adagolása kombinált volumetrikus/gravimetrikus adagolórendszerrel történik. Ehhez mindegyik tárolótartály a mindenkori adalékanyaghoz egy adagolópumpával van összekapcsolva, amelynek fordulatszámát egy szabályozókörön át szabályozzuk. Az adagolópumpa mindig egy 9 betöltőhelyet táplál a 2 betöltőnyílás felső oldalán. A szabályzókor egy bemeneteli helyet kap, amelyet egy mérlegről veszünk, amely mérlegen viszont a mindenkori tárolótartály nyugszik.

HU 215 483 Β

Mérleg által a tárolótartályból valóban elvett mennyiség szerint történik a fordulatszám változtatása oly módon, hogy a volumetrikus szállítási mennyiség konstans marad, azaz az a szállított mennyiség, amely a tárolótartályból a 9 betöltőhelyre kerül szállításra.

Amennyiben a mérleg jelzi a tárolótartályban a minimális töltési állapotot, az utoljára aktuális szivattyúfordulatszámot fenntartjuk mindaddig, míg a tárolótartály újra feltöltésre nem került. A tárolótartály töltése egy külön beadagoló rendszer segítségével történik és mindaddig tart, míg a mérleg a maximális töltési állapot elérését nem jelzi.

Claims (16)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK:

   1. Eljárás folyékony, ömleszthető vagy darabos anyagoknak tápalapanyagokba, különösen habokba vagy pépszerű masszákba történő folyamatos bekeverésére, azzal jellemezve, hogy az anyagot egy, a tápalapanyagot befogadó felül nyitott keverőtartályba (1) vezetjük, és a keverendő anyagot legalább két, egymással szembeforgó spirál alakú, kerek vagy ovális keresztmetszetű, átmérőjükkel egymást részben átfedő csigák (4a, 4b) segítségével vízszintesen tengelyirányban egy keverőszakasz (4d) mentén szállítjuk.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a különböző anyagokat a keverőszakasz (4d) különböző tengelyirányú helyein vezetjük be.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a keverőszakasz egy első szakaszában (4c) a tápalapanyagot előkeverjük, és legalább egy következő szakaszban (4d) a bekeverendő anyagot hozzákeverjük.
4. 4. Berendezés folyékony, ömleszthető vagy darabos anyagoknak tápalapanyagokba, különösen habokba vagy pépszerű masszákba történő folyamatos bekeverésére, azzal jellemezve, hogy hosszúkás, felül nyitott keverőtartálya (1), abban elrendezett legalább két, vízszintes, egymással szembeforgó szállítócsigája (4a, 4b) van, kör vagy ovális keresztmetszettel, amelyek átmérői egymást érintésmentesen részben átfedik, és amelynek csigamenetei mindig szállítási irányban döntve vannak, továbbá, hogy betöltőhelye (9) és kihordóhelye (3) van, amelyek között a bekeverendő anyag tápalapanyagba keveréséhez van a keverőszakasz (4d) kialakítva.
5. 5. A 4. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a csigaátmérők átlapolása legalább 20%.
6. 6. A 4. vagy 5. igénypontok szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a csigaátmérő és a csigamenetemelkedés viszonya 1,0-2,0, előnyösen 1,43.
7. 7. A 4-6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a csigaátmérő és a keverőtartály belső átmérőjének a viszonya 0,1-0,8, előnyösen 0,55.
8. 8. A 4-7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a betöltőhely (9) tengelyirányban a keverőszakasz mentén meneszthetően van kialakítva.
9. 9. A 4-8. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a betöltőhely (9) tengelyirányban a keverőszakasz mentén meneszthetően van kialakítva.
10. 10. A 4-9. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a spirál alakú csigák (4a, 4b) egy hajtott tengelyen vannak, és a szomszédos csigák tengelyei párhuzamosan vannak elrendezve.
11. 11. A 4-10. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szállítócsigák (4a, 4b) tengelyirányban különböző keverőszakaszokat (4c, 4d, 4e) alkotó szakaszokra vannak felosztva.
12. 12. A 11. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szállítócsigának a kihordóhellyel (3) szomszédos utolsó szakasza (4e) dagasztószakaszként van kialakítva, és köpennyel van körülvéve.
13. 13. A 4-12. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a keverőtartály (1) felső oldalán nyitott.
14. 14. A 4-13. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a keverőtartályt (1) egy ház veszi körül, amelyben inért gáz, különösen nitrogén van 0,5 · 10⁵ Pa alatti nyomáson.
15. 15. A 4-14. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a keverőtartály (1) fenekének (lb) átfedési tartományában a szállítócsigával koaxiálisán elnyúló borda (lh) van központosán kialakítva, amelynek szabad élei a szállítócsigák (4a, 4b) külső kontúrjához vannak igazítva.
16. 16. A 4-15. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a folyékony, ömleszthető vagy darabos anyag, valamint a tápalapanyag adagolására kombinált volumetrikus/gravimetrikus adagolórendszere van.