HU215351B

HU215351B - Elemkészlet betonból vagy kerámiából

Info

Publication number: HU215351B
Application number: HU913732A
Authority: HU
Inventors: René Scheiwiller
Original assignee: Scheiwiller, Rolf; René Scheiwiller
Priority date: 1990-11-30
Filing date: 1991-11-29
Publication date: 1998-12-28
Also published as: EP0487807B1; HU913732D0; EP0487807A1; HUT59999A; DE59004830D1; DK0487807T3; ATE102282T1; CA2097036A1; CA2097036C

Description

A találmány elemkészlet betonból vagy kerámiából, különösen padló- vagy falburkolatok előállítására. Számos burkolati kő, kerámialap, vagy más falburkoló elem ismeretes. Ezek általában olyan dekoratív elemek, amelyek lerakáskor egy bizonyos mintát szolgáltatnak. Ilyen burkoló elemeket ismertetnek a HU 191477 számú és a HU 196 848 számú szabadalmi leírások. Ezen ismert burkoló elemek, hacsak nem kicsi mozaiklaponként vannak kialakítva, korlátozottan tudnak bizonyos ábrákat, alakzatokat, például betűket vagy számokat, illetve egyéb rajzokat megjeleníti.

A találmány célja olyan elemkészlet kialakítása, amely elemei biztosítják, hogy kevés fajta elemből számos ábra, rajz, betű, szám stb. állítható elő anélkül, hogy köveket vagy lapokat vágni kellene, vagy valami más módon igazítani. Ez különösen akkor előnyös, ha az elemek burkoló kövekként vannak kialakítva.

A találmány szerint a kitűzött célt azáltal érjük el, hogy az elemkészlet minden eleme egységhossz (a) bázisán modulban van kialakítva és az elemkészletnek egy alapeleme van, amely három sarkosan egymáshoz illesztett négyzetből áll egység hosszúságú oldalakkal és a sarkon elhelyezkedő négyzet átlósan le van vágva. Minden további elem az alapelemből indul ki.

Az elemkészlet egy második elemének járulékosan az első elemhez egy további átlósan levágott oldala van, és ez tükörképben is ki van alakítva.

Az elemkészlet további eleme az alapelemből kiindulva az egyik végoldalához csatlakoztatott fél négyzettel van kiegészítve, és ez is tükörképében is ki van alakítva.

Az elemkészlet egy negyedik eleménél az első elemből kiindulva minden, a levágott oldallal nem határos oldalon egység hosszúságú négyzet van.

A találmány értelmében továbbá az elemkészlet egy ötödik eleme az egység hosszúságú oldalú négyzetből áll és hozzáfűzött félnégyzetből. Ez az elem tükörképben is ki van alakítva. Egy hatodik elem pedig az első elemből és azt kiegészítő ötödik elemből áll.

Az elemkészlet egy hetedik eleme pedig a hatodik elemből kiindulva járulékosan úgy van kialakítva, hogy a levágott oldalakkal szembe fekvő egyenes oldalakon két további négyzete van.

A találmány szerinti elemkészlet elemeinek további változatait az egységoldal hosszúságú, és kettős egységnyi oldalhosszúságú négyzetek és ezek átlósan levágott felei alkotják, valamint négyszögek, amelyek egyik oldala egységnyi hosszúságú, míg másik oldala kettős egységnyi oldalhosszúságú lehet.

A találmány szerinti elemkészlet elemei kialakíthatók útburkolati kövekként, vagy vékony kerámialapokként, de kialakíthatók teknő alakú kövekként is.

A találmányt részletesen, kiviteli példák kapcsán, a rajzok alapján ismertetjük, ahol az

I- 8. ábrák különböző elemet szemléltetnek, míg a 9-10. ábrák az 1-8. ábrákon ismertetett elemek két lerakási példáját szemléltetik, míg a

II- 20. ábrák további különböző elemeket szemléltetnek és a

21-27. ábrák az elemek lerakására mutatnak példákat, a

28. ábra útburkoló kőként kialakított elemet szemléltet, míg a

29. ábra a 28. ábra szerinti kő metszetét szemlélteti, a

30. és 31. ábrák pedig mint két teknőkőként kialakított elemet szemléltetnek.

Az 1-5. ábrákon három elem látható, amelyekkel számos forma rakható ki, és amelyek együtt a 17., 18., valamint 20. ábra szerinti elemekkel lehetővé teszik akár kis-, akár nagybetűk kirakását, valamint az összes használatos szám kirakását, valamint egyenes vonalú keretek kirakását anélkül, hogy egyetlen elemet, illetve az elem alakját változtatni kellene. Az 1. ábra vagy 1 alapelemet szemléltet, amely három sarkosan elrendezett négyzetből áll „a” oldalhosszúsággal, míg a középső négyzet átlósan le van vágva és ezen oldal „b” hossza a v2-t tesz ki. A 2. és 3. ábrákon egy 2 elem látható, amely az 1. ábra szerinti alapelemből indul ki, csak járulékosan egy további oldala van ferdén átlósan levágva, hogy egy 3 oldalt alkosson, amelynek „b” hossza ugyancsak a vT. A 3. ábra azonos a 2. ábra szerinti megoldással, csupán annak tükörképe.

A 4. és 5. ábrákon egy 4 elem látható, amely ugyancsak az 1. ábra szerinti 1 alapelemből indul ki és az 1. ábra szerinti elem egyik oldalára egy fél négyzet van csatlakoztatva, amelynek oldalhossza „a” és így a teljes hossz 3a és a teljes magasság 2a. Ez azt jelenti, hogy a 4 elem egy egyenlő oldalú trapézból áll 3a hosszúságú bázissal és „a” hosszúságú párhuzamos rövidebb oldallal, továbbá ezen trapéz egyik oldalához egy négyzet van csatlakoztatva.

A 9. és 10. ábrákon látható, hogyan történik az 1 és 5 elemek különböző kombinálása, összerakása, míg a 21-27. ábrákból látható, hogy ezek más elemekkel kombinálhatok és mindig egyszerű geometriai elemek, mint négyszögek, négyzetek, félnégyzetek, természetesen a, 2a vagy 3 a oldalhosszal egyenes vonalú lezárásként rakhatók össze.

A 6. ábrán egy 5 elem látható, amely az 1 alapelemből áll ráhelyezett három további négyzettel, amelyek azokhoz az oldalakhoz csatlakoznak, amely oldalak a levágott „b” oldallal nem határosak. A 7 elem, amely a

7. ábrán látszik, megfelel az 1 alapelemnek járulékosan egy 6 elemmel (17. és 18. ábra). A 8. ábra szerinti 8 elem megfelel a 7 elemnek, amely két hozzáfűzött négyzettel egészül ki.

All. ábrán egy 9 négyzet látható 2a hosszoldalakkal és a 12. ábrán egy 10 négyszög látható az a x 2a hosszoldalakkal, míg a 13. ábra szerinti 11 elem all. ábra szerinti 9 négyzetből áll, amelyből egy fél négyzet van kivéve, amelynek „a” hosszoldala van.

A 14. ábra szerinti egyenlő szárú 12 háromszög all. ábra szerinti 9 négyzet felének felel meg, még a 15. ábra szerinti egyenlő szárú 13 háromszög all. ábra szerinti négyszög negyedének felel meg. A 16. ábra szerinti 14 négyzetnek „b” egyenlő a ΤΣ oldalhossza van, míg a 19. ábra szerinti 15 négyzet oldalhossza „a” és a 20. ábra szerinti egyenlő szárú 16 háromszög a 19. ábra szerinti négyzet felének felel meg. A 6 elem megfelel a 15 négy2

HU 215 351 Β zetnek, mégpedig „a” oldalhosszal, plusz a 20. ábra szerinti 16 egyenlő szárú (a) háromszögnek.

A 21-27. ábrák arra mutatnak be példákat, hogy miképpen lehet a nyolc elemmel egyszerű geometriai formákkal kombinálva tetszőleges elemeket kirakni, amelyek a modulban készülnek. Ilyen módon számos ábrát, figurát, betűt, számot lehet kirakni és mindig biztosítható, hogy egy egyenes vonalú keret is készíthető akár még ferde oldalakkal is, mint ahogy azt a 21. ábra szemlélteti. A találmány lehetővé teszi, mint ahogy a 23. ábra mutatja, 17 normalapok beépítését, illetve kombinálását is, amennyiben természetesen azok az a-val kompatibilis méretűek.

A 24-26. ábrák azt szemléltetik, hogyan lehet egy betűt, egy számot és egy jelet ábrázolni és ugyanígy lehet tetszőleges betűket, számokat akár kis-, akár nagybetű formájában kirakni. Természetesen ez a kirakás úgy történik, hogy egyetlen elemet sem kell megváltoztatni, tömi, vagy vágni. A 27. ábra azt szemlélteti, hogy ezekkel az elemekkel egy szöveget, vagy akármilyen tetszőleges mintát lehet előállítani, és egyenes lezárással lehet ellátni. Amellett természetes, hogy az elemek különböző színűek lehetnek, hogy az általuk ábrázolt figurát jobban szemléltessék.

Az 1-27. ábrák szerinti elemek laposan vannak kialakítva, azaz harmadik dimenzió nélkül és látható, hogy azok akár lapokként, akár útburkoló kövekként, akár pedig vékony kerámialapokként állíthatók elő és így alkalmasak akár útburkolati kövekkel kirakott felületek, akár kerámiapadlók vagy falburkolatok elkészítésére. Természetesen lehetséges ezeket az elemeket olyan vastagságban gyártani, hogy azokkal például lépcsőfokokat, vagy más épületelemeket lehessen készíteni.

A 30. és 31. ábrán az 5 és 1 elemek láthatók 21, illetve 22 teknőkövek formájában kialakítva. Természetesen más elemek is kialakíthatók ily módon.

A teknőkövek csoportosan rakhatók össze és így ezek más hasonló elemekkel egészíthetők ki. A 23, 24 fenekek egydarabosan lehetnek a teknőtesttel, vagy készíthetők külön részekből.

A 28. és 29. ábrán látható, miképpen lehet az első 1 elemből 18 útburkoló követ készíteni, illetve útburkoló kőként felhasználni, amelynek 19 oldalai 20 távtartó bütykökkel rendelkeznek és ezek a kő teljes magasságában elnyúlnak. Amellett a távtartó bütykök a kövek minden oldalán úgy vannak elrendezve, hogy a kövek egymáshoz rakása esetén egy fogazatot és egy fugát alkotnak és így a járási biztonságot az ilyen felületen fokozzák.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Elemkészlet betonból vagy kerámiából, különösen padló- vagy falburkolatok előállítására, azzal jellemezve, hogy az elemkészlet elemei (1, 2, 4 - 16) egységhossz (a) bázisán modulban vannak kialakítva és az elemkészletnek legalább egy alapeleme (1) van, amely három sarkosan egymáshoz illesztett négyzetből áll, egység hosszúságú (a) oldalakkal és a sarkon elhelyezkedő négyzet átlósan (b) le van vágva.
2. Az 1. igénypont szerinti elemkészlet, azzal jellemezve, hogy legalább egy elemének (2) járulékosan az alapelemhez (1) képest egy további átlósan levágott oldala (3) van és ez tükörképben is ki van alakítva.
3. Az 1. igénypont szerinti elemkészlet, azzal jellemezve, hogy legalább egy eleme (4) az alapelem (1) egyik végoldalához csatlakoztatott fél négyzettel van kiegészítve és tükörképben is ki van alakítva.
4. Az 1. igénypont szerinti elemkészlet, azzal jellemezve, hogy legalább egy eleme (5) az alapelemből (1) kiindulva úgy van kialakítva, hogy minden, a levágott oldallal (b) nem határos oldalon egység hosszúságú oldalú (a) négyzettel van kiegészítve (6. ábra).
5. Az 1. igénypont szerinti elemkészlet, azzal jellemezve, hogy legalább egy eleme (6) az egység hosszúságú oldalú (a) négyzetből és hozzákapcsolt félnégyzetből áll és tükörképben is ki van alakítva (17., 18. ábra).
6. Az 1. igénypont szerinti elemkészlet, azzal jellemezve, hogy legalább egy eleme (7) az alapelemből (1) áll, amelynek a levágott oldalával (b) határos oldalához az 5. igénypont szerinti elem (6) van hozzákapcsolva (7. ábra).
7. Az 1. igénypont szerinti elemkészlet, azzal jellemezve, hogy legalább egy eleme (8) a 6. igénypont szerinti elemből (7) és két egység hosszúságú oldalú (a) négyzetből áll, amely négyzetek a levágott oldallal (2b) szembe fekvő lépcsős oldalakon vannak az elemhez (7) csatlakoztatva (8. ábra).
8. Az 1. igénypont szerinti elemkészlet, azzal jellemezve, hogy legalább egy eleme (11) kétszeres egység hosszúságú oldalú (2a) négyzetből áll egyik sarkán átlósan levágott oldallal (b = a VT) (13. ábra).
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti elemkészlet, azzal jellemezve, hogy egység hosszúságú oldalú (a), kétszeres egység hosszúságú oldalú (2a) és b oldalú (b = a VT) négyzetes elemei (15, 9, 14) és ezek átlósan levágott felei (16,12,13), vannak, valamint egy olyan eleme (10) van, melynek egyik oldala: a, másik oldala: 2a.
10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti elemkészlet, azzal jellemezve, hogy az útburkolati kövekként van kialakítva (28., 29. ábra).
11. A 10. igénypont szerinti elemkészlet, (18), azzal jellemezve, hogy függőleges oldalaikon (19) távtartó bütykök (20) vannak, amelyek az alsó széltől kiindulva csak az az oldal egy részmagasságáig nyúlóan és az egymás mellé helyezett útburkoló kövek esetén fogazatot alkotóan vannak kialakítva.
12. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti elemkészlet, azzal jellemezve, hogy vékony kerámialapokként vannak kialakítva.
13. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti elemkészlet, azzal jellemezve, hogy teknőkőként (21, 22) vannak kialakítva, amely feneke (23, 24) a teknőkővel egydarabosan, vagy külön részként van kialakítva.