HU212844B - Inlaid lock - Google Patents

Description

A találmány tárgya bevésőzár előlappal, zárszekrénnyel és egy zárólemez-fészekben megakasztó zárcsapdával, amely egy rugó ereje ellenében visszatolhatóan, és egy kilincsdió közvetítésével egy kilincs által, valamint adott esetben egy váltókaron keresztül egy retesz-megakasztó szerkezet, pl. egy zárbetét-henger által működtethetően van kialakítva, a rugóerő ellenében betolható zárcsapda kívülről, például egy lapocska ajtórésbe történő betolása általi visszanyomásának blokkolására.

Olyan ajtóknál, amelyek kívül kilincs helyett nem elforgatható fogantyúval vagy fogógombbal rendelkeznek, ahol a zárcsapda csak a megfelelően illeszkedő kulcs segítségével húzható vissza, jól ismertek a műanyag kártyákkal elkövetett betörési módszerek. Ezek során a kártyát ott tolják be az ajtórésbe, ahol a zárcsapda található. A műanyag kártya, például egy hitelkártya, egyrészt elég rugalmas ahhoz, hogy hozzáigazodjon az ajtókávához és azon túljusson, másrészt viszont elég szilárd ahhoz, hogy a zárcsapda ferde felületére való ráfutásakor azt visszanyomja. Ily módon a fentiekben vázolt zárakkal rendelkező, be nem reteszelt ajtókat gyorsan és feltűnés nélkül ki lehetett nyitni. Azok a kísérletek, amelyeknél a zárcsapda ferde felületén V-alakú hornyokat képeznek ki, hogy ezek megfogják a rugalmas kártyát a ferde felületre való rányomásakor és ezáltal a zárcsapda további hátratolását megakadályozzák, nem vezettek meggyőző eredményhez.

A DE-OS 34 47 748 sz. német szabadalmi leírás alapján ismert megoldás, hogy a zárólemezbe illeszkedő zárcsapda blokkolására és ezzel a fentebb említett betörési módszerek megakadályozására egy járulékos vezérlőcsapdát építsenek be a zárba. A vezérlőcsapda zárt ajtó esetén egy a zárólemezben számára kiképzett bemélyedés hiányában visszanyomódik a zárba, és vezérlőelemeken illetve emeltyűkön keresztül egy a zárcsapdaszáron levő ütközővel működik együtt. Mivel az ehhez szükséges alkatrészek közvetlenül a zár működési szempontból alapvető fontosságú mozgató mechanizmusának tartományában helyezkednek el, a konkrét megvalósítás a gyakorlatban a szerelés szempontjából is bonyolult, ugyanakkor nem lehet kizárni az egymás fölött elhelyezkedő működő alkatrészek kölcsönös egymásra hatását sem.

A találmány által megoldandó feladat a zárcsapdablokkolás konstrukciójának egyszerűsítése, az egyéb zármechanikától való elkülönítése és ezzel az egyszerű szerelés és a zavarmentes működtetés biztosítása.

A kitűzött feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a bevezetőben ismertetett felépítésű bevésőzár egy rugóerő ellenében betolható és az előlapban megvezetett olyan vezérlőcsapdát tartalmaz, amelyhez egy a zárcsapdába vagy annak elmozdulási újába a zárcsapda egy ütközőfelületétől adott távolságra betolható és a zárcsapda kívülről történő hátranyomását megakadályozó retesz van kinematikusán csatlakoztatva, emellett a kilincsdióval legalább egy kétkarú emeltyű van összekötve, amelynek szabad vége a retesszel annak a kilincsműködtetéskor való visszahúzására alkalmas módon van összekapcsolva.

A reteszelést zárt ajtó esetén csak a kilinccsel belülről, vagy a váltókaron keresztül a megfelelően illeszkedő kulccsal lehet feloldani. Ha kívülről egy betörőszerszámmal, például egy a bevezetőben említett műanyag kártyával, a zárcsapda ferde felületére ráhatunk, akkor a zárcsapda csak egy kis darabon, a reteszen való felütközésig tolható hátra. A zárcsapda, mint megbízható reteszelőelem hatása így teljesen megmarad. A retesz előlap menti megvezetése és a retesz ezáltal elért derékszögű illeszkedése közvetlenül a zárcsapdáihoz olyan jellemzők, amelyek különösen javítják a működési biztonságot. Emellett a kireteszelés a kilincs működtetésekor különösen egyszerű módon megoldott egy a kilincsdiót a retesszel összekötő emeltyű révén. Célszerű, ha a vezérlőcsapda szára egy ferde ráfutó felülettel rendelkezik, amelyre egy rugóerő hatása alatt álló menesztő támaszkodik. A menesztő a retesz részét képezi, amely egy a vezérlőcsapda-megvezetéshez képest mintegy derékszögben kialakított reteszvezetékben eltolhatóan van ágyazva. Ily módon egy erőkitérítés történik a vezérlőcsapda vízszintes mozgásirányából a zárcsapda-reteszelés függőleges mozgásirányába. A zárcsapda kireteszeléséhez a kilincsdió egy nyúlvánnyal rendelkezik, amely a kétkarú emeltyű erőkarjával van összekötve, amely emeltyű teherkarja a reteszhez kapcsolódik. A zárcsapda-ütközőfelület és a zárcsapdához rendelt retesz közötti távolság következtében a kilincs vagy a forgatható fogógomb valamenynyire elmozdítható. Ezáltal a kilincsdió egy csekély szöggel elfordul, amíg a zárcsapda a retesz közvetlen szomszédságába nem kerül. A kilincsdió ezen elfordulása a kétkarú emeltyűn keresztül megfelelő áttétellel átadódik a reteszre, amely ezáltal visszahúzódik a zárcsapda útjából és így lehetővé teszi a kilincsdió továbbfordulását. A zárcsapda, amint az szokásos, zárt ajtó esetén is visszahúzható, azonban csak a kilincs által vagy a reteszmegakasztó szerkezet segítségével a váltókaron keresztül. Ehhez egy váltókar egyik vége, például egy tolóka vagy lemez kinematikailag össze van kötve az erőkarral, míg másik vége a retesz-megakasztó szerkezet, főként egy zárbetét-henger és elzárói által működtethető. A váltókar hajtja végre itt azt a mozgást, amely a kilincsen és a kilincsdión keresztül is bevezethető.

A találmányt részletesebben kiviteli példa kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra egy találmány szerinti bevésőzár oldalnézetét mutatja levett zárfedél mellett. A találmány megértése szempontjából lényegtelen alkatrészeket lehagytuk az 1. ábráról, amelyen a bevésőzár nyitott ajtónál van feltüntetve. A bevésőzár előlapjával szemben elhelyezkedő zárólemezt szaggatott vonallal jeleztük.

Amint az az 1. ábrán látható, egy 2 előlappal rendelkező 1 zárszekrényben a 3 zárcsapda egy 4 rugó ereje ellenében eltolható. A 3 zárcsapda önmagában ismert módon egy nem ábrázolt kilinccsel is működtethető, mégpedig egy 5 kilincsdió közvetítésével. Be van építve továbbá egy 6 váltókar, amely egy kulccsal való zárcsapdaműködtetést tesz lehetővé egy 7 zárbetét-hengeren és egy 8 retesz-megakasztó szerkezeten keresztül.

HU 212 844 Β

Zárt ajtó esetén a 3 zárcsapda egy csupán szaggatott vonallal jelzett ajtótokra szerelt 10 zárólemez 9 fészkébe illeszkedik. Egy az ajtórésen keresztül bedugott rugalmas rugólapka, kartoncsík vagy műanyag kártya (pl. hitelkártya) segítségével a 3 zárcsapda hátratolható. Ha az említett „szerszám” ugyanis a 3 zárcsapda befutó rézsűjének ütközik, akkor az hátrafelé kitér a folyamatos nyomás elől, amíg el nem tűnik a 2 előlap mögött. Ha a bevésőzár nincs reteszelve, vagyis a 11 zárretesz a rajzon feltüntetett helyzetben van, akkor a merev külső kilinccsel vagy fogantyúval rendelkező ajtó ezzel a módszerrel kinyitható. Ahhoz, hogy a zárcsapda az ajtó zárt állapotában úgy legyen reteszelve, hogy külső behatásra nem, csak a belül levő kilinccsel vagy kívülről a váltókaron keresztül egy megfelelő illeszkedő kulccsal legyen nyitható, az alábbi szerkezeti kialakítás van előirányozva.

A 2 előlapban egy 12 vezérlőcsapda van a 3 zárcsapda alatt ágyazva. A 12 vezérlőcsapdával szemben nincs a 10 zárólemezben fészek kialakítva; a 10 zárólemez hagyományos, a kereskedelmi forgalomban kapható kivitelű. Zárt ajtó esetén ezért a 12 vezérlőcsapda a 10 zárólemezre való ráfutás következtében benyomódik az 1 zárszekrénybe. A 12 vezérlőcsapda szára ferde 13 ráfutó felülettel rendelkezik, amelyre egy 14 reteszből kiálló 15 menesztő fekszik fel, amely egy 16 rugó hatása alatt áll. A 14 retesz mindkét végén meg van vezetve. Ha a 12 vezérlőcsapda az ajtó zárásakor egy 17 laprugó ereje ellenében hátratolódik, akkor a 15 menesztő a 13 ráfutó felület mentén felfelé csúszik és ezzel együtt a 14 retesz is felfelé mozdul el, mivel a rá ható 16 rugó ki tud tágulni. A14 retesz ezáltal benyúlik a 3 zárcsapda mozgásának útjába, amint azt a szaggatott vonallal jelzett 14’ retesz-helyzet érzékelteti. Ha az ajtó zárt helyzetében megpróbálják a 3 zárcsapdát kívülről hátranyomni, az rövid út után nekiütközik a 14’ helyzetben levő 14 retesznek, amely megakadályozza a további hátranyomást.

A 14 retesz 14’ helyzetben kifejtett hatását azonban fel kell tudni oldani, ha a 3 zárcsapdát rendeltetésszerűen belülről a kilinccsel vagy a 6 váltókaron keresztül kívülről egy megfelelően illeszkedő kulccsal működtetni kell. Erre a célra egy központosán vagy excentrikusán ágyazott, kétkarú 18 emeltyű van beépítve, amelynek erőkarja az 5 kilincsdió 19 nyúlványával van csuklósán összekötve, míg teherkarjával a 14 reteszhez kapcsolódik. Ha a kilincset működtetjük, akkor az 5 kilincsdió egy csekély szögben elfordítható, amíg a 3 zárcsapda a 14’ helyzetben levő 14 retesz közvetlen szomszédságába nem ér. Az 5 kilincsdió ezen elfordulása így a 19 nyúlványon és a kétkarú 18 emeltyűn keresztül lineáris mozgásként átadódik a 14 reteszre, amely így kitolt 14’ helyzetéből visszahúzódik a folyamatos vonallal jelölt helyzetébe. A 14 retesz ezen alaphelyzetében a 3 zárcsapda visszahúzódó mozgását már semmi nem akadályozza. A 3 zárcsapda tehát a közte és a 14’ helyzetben levő 14 retesz közötti távolság következtében, amely távolság a kilincs és ezzel a 14 reteszig terjedő emeltyű-kapcsolódások elmozdulását lehetővé teszi, a kilincs segítségével úgy működtethető, mint a hagyományos bevésőzárak. A14 retesz azonban egy megfelelő kulcs segítségével is visszahúzható 14’ helyzetéből, mivel a 6 váltókar, amely a kulcs általi működtetés következtében felfelé tolódik, szintén elfordítja a kétkarú 18 emeltyűt, így annak teherkarját a rajzon lefelé nyomja és ezzel a 14 reteszt visszahúzza 14’ helyzetéből. A kulcs továbbításakor, akárcsak a kilincs további lenyomásakor, a 3 zárcsapda teljesen visszahúzódik a reteszelési ponton túlra.

Claims (4)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Bevésőzár előlappal, zárszekrénnyel és egy zárólemez-fészekben megakasztó zárcsapdával, amely egy rugó ereje ellenében visszatolhatóan, és egy kilincsdió közvetítésével egy kilincs által, valamint adott esetben egy váltókaron keresztül egy retesz-megakasztó szerkezet, pl. egy zárbetét-henger által működtethetően van kialakítva, azzal jellemezve, hogy egy rugóerő ellenében betolható és az előlappal (2) megvezetett vezérlőcsapdát (12) tartalmaz, amelyhez egy a zárcsapdába (3) vagy annak elmozdulási útjába a zárcsapda (3) egy ütközőfelületétől adott távolságra betolható, a zárcsapda (3) kívülről történő hátranyomását megakadályozó retesz (14) van kinematikusán csatlakoztatva, emellett a kilincsdióval (5) legalább egy kétkarú emeltyű (18) van összekötve, amelynek szabad vége a retesszel (14) annak a kilincsműködtetéskor való visszahúzására alkalmas módon van összekapcsolva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti bevésőzár, azzal jellemezve, hogy a vezérlőcsapda (12) a zárcsapda (3) alatt, attól adott távolságra van elrendezve, emellett a vezérlőcsapda (12) szára egy ferde ráfutó felülettel (13) rendelkezik, amelyre egy a retesz (14) részét képező, rugóerő hatása alatt álló menesztő (15) támaszkodik, ahol a retesz (14) egy a vezérlőcsapda-megvezetéshez képest mintegy derékszögben kialakított reteszvezetékben eltolhatóan van ágyazva.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti bevésőzár, azzal jellemezve, hogy a kilincsdió (5) egy nyúlvánnyal (19) rendelkezik, amely a kétkarú emeltyű (18) erőkarjával van összekötve, amely emeltyű (18) teherkarja a reteszhez (14) kapcsolódik.
4. 4. A 3. igénypont szerinti bevésőzár, azzal jellemezve, hogy a váltókar (6) egyik vége, kinematikailag össze van kötve az erőkarral, míg másik vége egy retesz-megakasztó szerkezettel, főként egy zárbetéthengerrel (7) és annak elzáróival van működési kapcsolatban.