HU209265B - Mobile tyre vulcanizing equipment - Google Patents

Description

A találmány tárgya mozgatható kerékabroncs-vulkanizáló egység.

Az ismert kerékabroncs-vulkanizáló rendszerek általában egy vagy több formából állnak és mindegyik formának van egy felső és egy alsó formafele, amelyek egy gyűrű alakú teret határolnak. Ebbe a gyűrű alakú térbe kerül a nyers gumiabroncs. A felső formafelet általában a sajtón lévő mozgó kereszttartóhoz kötik, míg az alsó formafelet a prés gépágyába szerelik. Az alsó formafélen van egy deformálható belső tömlő vagy vulkanizáló belsőgumi, ami kitölti a gyűrű alakú teret, ha egy hőátadó közeggel, például gáznemű közeggel, mely rendszerint viszonylag forró gőz, és nyomás alatt egy külső tápegység szolgáltatja, felfújjuk. Ez a tápegység a gáznemű közeget felmelegíti és a vulkanizáláshoz szükséges ideig nyomás alatt keringteti a forma belsejében.

Az előbb említett típusú, ismert rendszerek fő hátránya a viszonylag magas gyártási költség és a viszonylag alacsony teljesítmény. Az ilyen rendszereknél minden formához vagy minden két formához egy viszonylag drága présszerszám szükséges, ami az egész vulkanizálási folyamat alatt le van kötve.

Ennek a hátránynak a kiküszöbölésére kialakítottak olyan rendszereket, amelyekben több forma van. Ezek a fonnák mereven vannak egy léptethető befogószerkezetre szerelve. A rögzített függőleges tengely körül forgó befogószerkezet a formákat sorban egy adagoló állomásba juttatja, ahol minden formát kinyitnak, megtöltenek, és egy rögzítőszerkezettel magán a formán lezárnak. A forma ezután tovább lép a léptethető befogószerkezetben és a vulkanizáláshoz szükséges ideig hőátadó gáznemű közeget kap. Ezt a gáznemű közeget nyomás alatt egy központi berendezés szolgáltatja, ami össze van kötve a léptethető befogószerkezeten lévő összes formával.

Bár az előbb leírt típusú rendszerekben nincs présszerszám és egy időben nagyszámú formát alkalmaznak, mégis rendkívül drágák, mivel a fűtéshez és a gáznemű közeg nyomás alatti szolgáltatásához külön rendszerre van szükség. Ezenkívül számos csúszó csatlakozó is szükséges, amelyek a mozgó formákat összekötik ezzel a rendszerrel.

Emellett a léptethető befogószerkezet, mivel az összes forma alsó része szervesen összekapcsolódik, azonos vulkanizálási időt határoz meg az összes formának. Szelektív vulkanizálásra tehát nincs lehetőség.

A találmány célja olyan mozgatható kerékabroncs vulkanizáló egység kialakítása, ami a vulkanizálási művelet alatt teljesen függetlenné tehető bármilyen külső berendezéstől.

A találmány célja különösen egy olyan mozgatható vulkanizáló egység kialakítása, amelyben van egy nyers abronccsal kitöltött és rögzítőeszközökkel zárva tartott forma és az egység présszerszám sajtoló berendezés alkalmazása nélkül végzi az abroncs teljesen független vulkanizálását anélkül, hogy ezt a hasonló egységekben más abroncsokkal végzett vulkanizálási folyamat befolyásolná.

Ezt a feladatot úgy oldjuk meg, hogy a találmány szerinti mozgatható kerékabroncs vulkanizáló egységben van egy forma, ami egy felső formafélből és egy alsó formafélből áll, vannak benne továbbá olyan elemek, amelyek oldható módon összekötik a két formafelet. A két formafél együttesen egy gyűrű alakú teret határol. Ez a tér fogadja be a nyers gumiabroncsot A vulkanizáló egységnek van egy zárt vezetékrendszere, ami nyomás alatt szolgáltatja az adott mennyiségű vulkanizáló közeget. Ezt a vezetékrendszert az első formafélen alakítottuk ki. A vezetékrendszer áll egy deformálható vulkanizáló belsőből, ami a gyűrű alakú térben kitágul, egy házból, valamint a vulkanizáló közeg bevezetésére és elvezetésére szolgáló vezetékelemekből. A vezetékelemek a vulkanizáló belsőt és a házat kötik össze. A házban kényszerszellőztető elemek gondoskodnak arról, hogy a vulkanizáló közeget kényszerkeringtessék a zárt vezetékrendszerben. A zárt vezetékrendszerben van egy tápszelep, amelyen át a vulkanizáló közeg bejut. A zárt vezetékrendszernek legalább egy részéhez fűtőberendezés kapcsolódik, ami a vulkanizáló közeget melegíti.

A találmány szerinti megoldást tehát az jellemzi, hogy nyomás alatt egy, adott mennyiségű gáznemű vulkanizáló közeget szolgáltató, a felső formafélen kialakított vezeték rendszere van, mely egy deformálható, a gyűrű alakú térben kitágulásra képes vulkanizáló belsőből, házból, valamint a vulkanizáló belsőt és a házat összekötő, a vulkanizáló közeg bevezetésére és elvezetésére szolgáló elemekből áll; a házban a vulkanizáló közeg kényszerkeringtetésére szolgáló elemei, célszerűen ventilátorai vannak, a vulkanizáló közeget bejuttató tápszelepet tartalmazó zárt vezetékrendszerrel rendelkezik, melynek legalább egy részéhez a vulkanizáló közeget melegítő fűtőberendezés kapcsolódik.

A találmányt annak egyik kiviteli alakja kapcsán ismertetjük ábránk segítségével, ami a találmány szerinti mozgatható kerékabroncs vulkanizáló egység félhosszmetszetének nézeti képe. A találmány nem korlátozódik erre a kiviteli alakra.

Az ábrán látható a mozgatható kerékabroncs vulkanizálására szolgáló vulkanizáló egység, amiben a 2 forma a 3 alsó formafélből és a 4 felső formafélből áll.

A 4 felső formafél gyűrű alakú és fél-keresztmetszete nagyjából L alakú. Az L egyik szára a gyűrű alakú felső 5 zárófal, ami egy központos, axiális 6 lyukat határol, másik szára a lényegében henger alakú 7 oldalfal, ami a felső, 5 zárófal külső élétől lefelé irányul. A 7 oldalfal alsó végéből 8 fogak állnak ki, amelyek a kerület mentén ék alakúan kúposak. Az 5 zárófal belső szélén alul egy 9 horony van. Ebbe a horonyba illeszkedik a 10 gyűrű alakú test külső éle. A 10 gyűrű alakú test belső része egy 11 csonka kúp alakú test, amiben van egy, a 6 lyukkal egytengelyű, átmenő 12 lyuk.

A 3 alsó formafél ugyancsak gyűrű alakú, és félkeresztmetszete nagyjából L alakú. Az L alak egyik szárát a gyűrű alakú, alsó 13 zárófal képezi, amelyben egy, a 6 lyukkal egytengelyű, átmenő 14 lyuk van. Az L alak másik szára a lényegében henger alakú 15 oldalfal, ami az alsó, 13 zárófal külső élétől felfelé irányul. A 15

HU 209 265 Β oldalfal felső végéből áll kifelé egy gyűrű alakú 16 karima, ami a külső 18 gyűrűn lévő, belső, gyűrű alakú 17 horonyba illeszkedik. A18 gyűrű belső, gyűrű alakú felső élén 19 vajatok vannak, amelyekbe a 17 horony belsejében lévő megfelelő 8 fogak beilleszkedhetnek. A 17 horony magassága akkora, hogy a 18 gyűrűt a 3 alsó és a 4 felső formafélhez képest forgatva a két formafél szembenállásakor és érintkezésekor egy 20 bajonettkötés jön létre, ami lehetővé teszi a 3 alsó és 4 felső formafél oldható összekapcsolását.

A 13 zárófal belső élén van egy felső, gyűrű alakú 21 horony, ami a 22 gyűrű alakú test megtámasztására szolgál.

Ha a 3 és 4 formafelet összekapcsoljuk, akkor azok együtt egy 23 gyűrű alakú teret határolnak. Ennek a gyűrű alakú térnek a keresztmetszete lényegében C alakú úgy, hogy homorú oldala a 6 és 14 lyuk középvonala felé mutat.

A 23 gyűrű alakú tér fogadja be a 6 és 14 lyukkal egytengelyűén elhelyezett 24 nyers gumiabroncsot. A 23 gyűrű alakú tér belső felületét egy 25 henger alakú betét határolja. Ezen a henger alakú betéten van a futófelület mintázata. A25 henger alakú betét a 7 és 15 oldalfal belső felülete mentén, valamint két görbe, 27 és 28 gyűrű alakú felület mentén halad. A 27 és 28 gyűrű alakú felület egymással szemben helyezkedik el és 5, illetve 13 zárófal mentén halad. Szerepük az, hogy érintkezzenek a 24 nyers gumiabroncs megfelelő 29 oldalfalaival. A két - 10 és 22 - gyűrű alakú test két hornyot határol, amelyek a 24 nyers gumiabroncs megfelelő 30 abroncsperemét fogadják be.

A 3 alsó formafélen a 13 zárófal alsó, külső felületéhez kapcsolódik a 14 lyukkal egytengelyű 32 burkolat 33 falának felső, karimás vége. A 32 burkolat 33 zárófalában több átmenő 34 lyuk van. A burkolat hordozza a lényegében henger alakú 35 ház alsó részét.

A 35 ház egytengelyű a 14 lyukkal és alul van benne egy központos 36 lyuk. A 36 lyukba illeszkedik a 37 agy, amelyen átmegy a 35 házzal egybeépített 39 villamos motor 38 tengelye. Ez a villamos motor hajtja a 35 ház alsó részében elhelyezett és a 38 tengelyhez kapcsolódó 40 ventilátort.

A 35 háznak van egy lényegében henger alakú 41 oldalfala, amelynek felső, 42 falrésze radiálisán lazán úgy kapcsolódik a 14 lyukhoz, hogy annak belső felületével együtt egy gyűrű alakú 43 csúszóhomyot határol egy hengeres 44 csődugattyú számára. A 44 csődugattyú külső átmérője kisebb, mint a 24 nyers gumiabroncs belső átmérője. A 44 csődugattyú alul a 34 lyukakkal van szemben és felül a 22 gyűrű alakú testhez kapcsolódik, ami egyszerűen a 21 horony belsejében nyugszik és ütközőként szolgál, hogy megállítsa a 44 csődugattyú lefelé irányuló axiális mozgását a 32 burkolatban.

A 35 házat felül a 45 sapka zárja le, amelynek van egy oldalfala és egy zárófala. A 45 sapka 46 oldalfala részben beilleszkedik a 41 oldalfal felső, 42 falrészébe. A 45 sapka 47 zárófalának felső vége a 10 gyűrű alakú testben lévő központos 12 lyukhoz csatlakozik. A 41 oldalfal felső, 42 falrésze és a 47 zárófal el van látva egy alsó, gyűrű alakú 48 rögzítőelemmel, illetve egy felső, gyűrű alakú 49 rögzítőelemmel. A 48 rögzítőelem, illetve a 49 rögzítőelem rögzíti az elasztomer anyagból készült gyűrű alakú belső tömlő vagy 50 vulkanizáló belső felső, illetve alsó peremét. Az 50 vulkanizáló belső radiális fél-keresztmetszete lényegében C alakú és szerepe az, hogy a 23 gyűrű alakú tér belsejében kitágulva érintkezésbe kerül a 24 nyers gumiabroncs belső felületével.

A gyűrű alakú 48, illetve 49 rögzítőelem külső átmérője kisebb, mint a 44 csődugattyú belső átmérője, illetve mint a 6 lyuk átmérője. A 48 és 49 rögzítőelemet égy elasztomer anyagból készült lapos, gyűrű alakú 51 nyúlvány választja el egymástól. Az 51 nyúlvány külső pereme központosán benyúlik a 23 gyűrű alakú térbe, belső pereme pedig a 45 sapka 46 oldalfalához van erősítve.

A 46 oldalfalon belül van az 52 fűtőegység, amiben egy sor átmenő, tengelyirányú 53 csatorna van és ami a 35 házon belüli teret egy 54 felső kamrára és egy 55 alsó kamrára osztja. Az 54 felső kamrát az 50 vulkanizáló belsőben lévő térrel a kör alakban lévő 56 lyukak kötik össze. Az 56 lyukakat a 46 oldalfalban, az 51 nyúlvány felett alakítottuk ki. Az 50 vulkanizáló belsőben lévő teret az 55 alsó kamrával a kör alakban lévő 57 lyukak kötik össze, amelyeket a 46 oldalfalban az 51 nyúlvány alatt alakítottuk ki.

A 4 felső formafélben az 5 zárófal és a 7 oldalfal belsejében, valamint a 3 alsó formafélben a 13 zárófal és a 15 oldalfal belsejében villamos 60 fűtőellenállások vannak, amelyek - ugyanúgy, mint az 52 fűtőegység és a 39 villamos motor - egy nem ábrázolt, külső villamos tápforráshoz csatlakoznak.

Annak érdekében, hogy a vulkanizálás alatt állandó hatékony tömítés legyen a 3 és 4 formafél között, a 3 alsó formafelet két gyűrű alakú, 61 és 62 formafélrészből alakítottuk ki. A 61 formafél-rész egy gyűrű alakú 16 karimával ellátott, csésze alakú külső ház. A 62 formafél-rész egy gyűrű alakú forgástest és ez képezi a tulajdonképpeni alsó formafelet. A 62 formafélrészt úgy szereljük a 61 formafél-részbe, hogy egy rugalmas 63 kiegyenlítő elem nyomásának hatására a 4 felső formafél felé csússzon el. A 63 kiegyenlítő elemet egy változtatható térfogatú 64 gyűrű alakú térben helyezzük el, amit a 62 formafél-rész alsó felülete és a 61 formafél-rész zárófalának felső felülete határol.

A példaképpeni kiviteli alaknál a rugalmas 63 kiegyenlítő elem egy réteg rugalmas anyag. Más, itt nem ismertetett kiviteli alakoknál nyilvánvalóan helyettesíthető egy rugósorral vagy gázrugóval.

Az 1 vulkanizáló egység működését a töltési helyzetből kiindulva írjuk le. Töltési helyzetben a - nem ábrázolt - töltő-ürítő állomáson lévő 4 felső formafelet egy - nem ábrázolt - emelőszerkezet felemelve tartja a 3 alsó formafél felett és a 44 csődugyattyút a 34 lyukakon át felfelé ható, nem ábrázolt működtetőelemek tartják felemelve.

Ebben a töltési helyzetben a felemelt 44 csődugattyú úgy deformálja az 50 vulkanizáló belsőt, hogy az - az 51 nyúlvánnyal együtt - felfelé legyen fordítva

HU 209 265 Β és külső peremének egy része túlnyúljon a 49 rögzítőelem felső része felett és egy olyan térben helyezkedjék el, amelynek külső átmérője kisebb, mint a 24 nyers gumiabroncs belső átmérője.

Ezután egy 24 nyers gumiabroncsot vízszintesen ráteszünk a nyitott 3 alsó formafélre és úgy helyezzük el, hogy az alsó 30 abroncsperem a 22 gyűrű alakú testre feküdjön fel. A 44 csődugattyú ezt követő lefelé mozgása következtében a 24 nyers gumiabroncs felfekszik a 3 alsó formafélre, az elasztomer 51 nyúlvány bepattan a 24 nyers gumiabroncs belsejébe és így behúzza oda az 50 vulkanizáló belsőt. A vulkanizáló belső behúzását a 24 nyers gumiabroncs belsejébe rendszerint az kíséri, hogy viszonylag kis nyomású levegőt juttatunk az 58 vezetékrendszerbe az 59 tápszelepen át.

Ezután a 4 felső formafelet lesüllyesztjük a 3 alsó formafélre. így a 10 gyűrű alakú test felfekszik a felső 30 abroncsperemre és a 3 és 4 formafél teljesen körülveszi a 24 nyers gumiabroncsot.

A 4 felső formafél a 20 bajonettkötés révén szorosan, gáztömören kapcsolódik a 3 alsó formafélhez. Ezután adott mennyiségű, viszonylag nagy nyomású hőcserélő közeget, előnyösen nitrogén-gázt juttatunk az 59 tápszelepen át az 55 alsó kamrába és a 40 ventilátorral keringtetjük az 58 vezetékrendszerben. Részletesebben: a gáznemű közeg (ez esetben nitrogéngáz) az 55 alsó kamrából a fűtött 53 csatornákon és az 56 lyukakon át az 50 vulkanizáló belsőben lévő térbe jut, majd az 57 lyukak által meghatározott úton visszajut az 55 alsó kamrába.

Ekkor az 1 vulkanizáló egység csak egy - nem ábrázolt - külső villamos tápforrással van összekötve, amelynek az a feladata, hogy a 39 villamos motort, az 52 fűtőegységet és a 60 fűtőellenállásokat az előre meghatározott módon működtesse és a gáznemű közeget nyomás alatt, adott hőmérsékletre felmelegítse, a 24 nyers gumiabroncs vulkanizálásához szükséges ideig keringtesse a zárt 58 vezetékrendszerben.

Vulkanizálás után az 1 vulkanizáló egység a töltőürítő állomásra kerül. Itt a 20 bajonettkötést nyitjuk, a 4 felső formafelet eltávolítjuk és a 44 csődugattyút felfelé mozgatjuk. A 44 csődugattyú felfelé mozgása nemcsak deformálja az 50 vulkanizáló belsőt és az 51 nyúlványt, hanem ki is tolja a frissen vulkanizált gumiabroncsot a 3 alsó formafélből a 2 gyűrű alakú test révén, ami ebben az esetben lehúzószerszámként működik.

Az 1 vulkanizáló egység előnyei az ismert vulkanizáló rendszerekhez képest nyilvánvalóak a fenti leírásból. Az első előny az, hogy nincs szükség állandó kapcsolatra külső gyártással, fűtő vagy gáznemű közeget szolgáltató rendszerrel. További előny, hogy a 1 vulkanizáló egység a töltő-ürítő állomáson való megtöltés és lezárás után teljesen függetlenné válik attól és bármilyen alkalmas helyen, a vulkanizáláshoz szükséges bármennyi ideig tárolható.

Claims (6)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Mozgatható kerékabroncs-vulkanizáló egység (1), mely oldható kötéssel összekötött felső formafélből (4) és alsó formafélből (3) álló formát (2) tartalmaz, és a formafelek (3, 4) együttesen a nyers gumiabroncs (24) befogadására alkalmas, gyűrű alakú teret (23) határolnak, azzal jellemezve, hogy nyomás alatt egy, adott mennyiségű gáznemű vulkanizáló közeget szolgáltató, a felső formafélen (4) kialakított vezeték rendszere (58) van, mely egy deformálható, a gyűrű alakú térben (23) kitágulásra képes vulkanizáló belsőből (50), házból (35), valamint a vulkanizáló belső (50) és a házat (35) összekötő, a vulkanizáló közeg bevezetésére és elvezetésére szolgáló elemekből áll; a házban (50) a vulkanizáló közeg kényszerkeringtetésére szolgáló elemei, célszerűen ventilátorai (40) vannak, a vulkanizáló közeget bejuttató tápszelepet (59) tartalmazó zárt vezetékrendszerrel (58) rendelkezik, melynek legalább egy részéhez a vulkanizáló közeget melegítő fűtőberendezés kapcsolódik.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti mozgatható kerékabroncs-vulkanizáló egység, azzal jellemezve, hogy a vulkanizáló belső (50) a házzal (35) összeépített, és a házban (35) a vulkanizáló belsőnek (50) a működési helyzetből a ház (50) tengelyével párhuzamos helyzetbe való mozgatására képes, axiális irányban elmozdítható dugattyú van elrendezve.
3. 3. A 2. igénypont szerinti mozgatható kerékabroncs-vulkanizáló egység, azzal jellemezve, hogy dugattyúként olyan csődugattyút (44) tartalmaz, melynek belső átmérője a vulkanizáló belső (50) belső átmérőjénél nagyobb, külső átmérője pedig a nyers gumiabroncs (24) belső átmérőjénél kisebb.
4. 4. A 3. igénypont szerinti mozgatható kerékabroncs-vulkanizáló egység, azzal jellemezve, hogy a csődugattyú (44) egy, az alsó formafél (3) belső felületének egy részét meghatározó, a csődugattyúval együttes elmozdulásra képes, a gumiabroncsnak az alsó formafélről (3) való lehúzására alkalmas lehúzószerkezetként kialakított gyűrű alakú testtel (22) rendelkezik.
5. 5. A 2. igénypont szerinti mozgatható kerékabroncs-vulkanizáló egység, azzal jellemezve, hogy a házból (35) radiálisán kiálló, a vulkanizáló belsőbe (50) benyúló deformálható, gyűrű alakú nyúlványa (51) van.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti mozgatható vulkanizáló egység, azzal jellemezve, hogy vulkanizáló közegként nitrogéngázt tartalmazó zárt vezetékrendszere (58) van.