HU208560B - Walling unit - Google Patents

Abstract

A találmány falazóelem, amelynek külső falai és beépített helyzetben egy vagy több, felülről nyitott, alulról fenéklemezzel lezárt ürege van, több üreg esetén azokat elválasztó falak különítik el, az elemek pedig legalább az egyik külső faluk mentén, annak síkjából kiemelkedő csatlakozó nyúlvánnyal vannak ellátva. Jellegzetessége, hogy a külső falak (1) és az elválasztó falak (2) az üregek (6) szabad nyílása felé eső végükön vályúval (7) rendelkeznek, a vályúk (7) valamennyi külső fal (1) és elválasztó fal (2) fölött végigfutnak, kétoldalról pedig peremmel (8) vannak lezárva. HU 208 560 B A leírás terjedelme: 8 oldal (ezen belül 3 lap ábra)

Description

A találmány tárgya falazóelem, amelynek külső falai és beépített helyzetben egy vagy több, felülről nyitott, alulról fenéklemezzel lezárt ürege van, több üreg esetén azokat elválasztó falak különítik el, az elemek pedig legalább az egyik külső faluk mentén annak síkjából kiemelkedő csatlakozó nyúlvánnyal vannak ellátva.

Az ismert falazóelemek közös jellemzője, hogy tömegük nem haladja meg az egy ember által mozgatható tömeget, ami a gyakorlati tapasztalatok alapján kb. 20-25 kg. Ebből következik, hogy minél kisebb a testsűrűsége a falazó elemnek, annál nagyobb a határoló felülete, ezáltal termelékenyebb a falazás.

Ez a törekvés felismerhető az égetett agyagból készülő falazóelemek fejlődésében is. A kezdeti tömör, kisméretű téglát felváltotta a kevés lyukú égetett agyagtégla, valamint a soklyukú égetett agyagtégla és ezek magasított vagy kettősméretű változatai.

A fejlődés következő szakaszában kialakultak az ún. kézi falazóblokkok. Térfogatuk többszöröse a kisméretű tégla térfogatának. Ilyenek pl. a B-25 és a B-30 jelű blokkok. Még újabb termékek az ún. vázkerámiák, pl. a RÁBA 2 és ALFA 1, amelyek nagy üregtérfogatú, vékonyfalú építőelemek. Az ismertetett falazóidomok hátránya, hogy testsűrűségük csökkenése ellenére nem felelnek meg a korszerű hőtechnikai követelményeknek, az egyre kisebb falvastagság miatt pedig a teherhordozó falazat céljainak is csak korlátozott mértékben. Az utóbbi feladat betöltésére egyes esetekben teljesen alkalmatlanok is.

Az égetett agyag falazóelemek fejlesztésének egy másik iránya a hőtechnikai követelmények fokozott szem előtt tartását tűzte ki célul. Ezért ennél az irányzatnál a falazó anyag jó hőszigetelő képessége volt az elsődleges, és a méretek csak a másodlagosak. Ebbe a csoportba tartozik pl. a POROTON falazóanyag, amelynek gyártása során a masszába üregképzö anyagot kevernek, amely anyag az égetés során kiég, és a kész termék porózus szerkezetűvé válik. Hátránya a csekély testszilárdság, ami csak a hőszigetelő képesség rovására növelhető.

Az égetett agyag termékekhez hasonló utat járt be a cement alapanyagú falazóelemek fejlesztése. A fejlődés eredménye a hőtechnikai követelményeket jól kielégítő gázszilikát falazóelem volt. Hátránya, hasonlóan az égetett agyag termékekhez, hogy szilárdsága csekély, így általában egynél több szintes épületeknél nem alkalmazható.

Az ismert megoldások közös gondja az egymásra helyezett falazóelemek szilárd és megbízható kapcsolata. A hagyományos mód a habarccsal történő építés, melynek előnye a viszonylagos olcsóság. Hátránya, hogy hőszigetelő képessége csekély, és így vastag, folyamatos rétege jelentősen rontja az elemekből készített falazat hőszigetelő képességét. Különösen kedvezőtlen ez akkor, ha a falazóelem maga hőszigetelő anyagból készül. Mód van ugyan hőszigetelő habarcscsal történő falazásra, ez azonban a költségeket növeli. Ennek elkerülése érdekében a korszerű termékek kis felületen adják a terheket egymásnak. A felület csökkentésének azonban határt szab a habarcs csekély teherbíró képessége.

A nehézségek kiküszöbölését a „ragasztásos falazás” kidolgozásában látták. Az eredmény valóban kiváló, de rendkívül költséges és kivitelezése is nehézkes. Ezért a gyakorlatban nem terjedt el, és a jövőben sem várható az elterjedése.

Hőhíd kialakulását hivatott meggátolni a 2509938 lajstromszámú német szabadalmi leírás szerinti falazótégla. Az elemek itt egymáshoz nyúlvánnyal és horonnyal kapcsolódnak, ami által a függőleges hézagok a falazat két határoló síkját nem egyenesen, hanem tört vonal mentén kötik össze. Ez nemcsak hőtechnikailag kedvező, hanem - minthogy habarcs csak a horonyba kerül - a habarcsfelhasználás szempontjából is.

Előnytelen azonban a megoldás a vízszintes hézagokat illetően, mivel ezek, csakúgy mint a hagyományos falazatoknál, minden egyes téglasorban hőhidat hoznak létre.

A 2754344 lajstromszámú német szabadalmi leírás is falazóelemet ismertet. A falazóelem lehet tömör, vagy tartalmazhat külső hőszigetelő kazettákat. A téglasorok az alsó téglák vállaira támaszkodnak, közöttük légzsák alakul ki. A téglák között mind vízszintesen, mind függőlegesen habarcs, vagy hőszigetelő anyag lehet.

A megoldás az átmenő függőleges hézag problémáját nem küszöböli ki. A merőleges felcsatlakozás és a sarokcsatlakozás csak külön erre a célra kialakított elemekkel építhető meg. A felfekvési felületeken a habarcs kifolyása, kipergése nincs gátolva.

Ötletes megoldást ismertet a 2904129 lajstromszámú német szabadalmi leírás. A falazóelem itt résszerű üreget tartalmaz, ezek a falazóelem teljes magasságára kiterjedhetnek, de lehetnek alul és/vagy fölül zárhatók is.

A felfekvő felületen két hosszanti íves borda található, amelyeknek az elem alján két hosszmenti íves horony felel meg. Az elemsorok felfekvésénél a bordáról a habarcs lefolyik, tehát az elem zömmel a bordák közötti mélyedésben, vagyis nagy felületen, egyenletesen fekszik föl.

Az üregek viszonylag keskenyek, így a fektetőhabarcs átfedi őket, tehát a hőhíd a sorok között itt is kialakulhat. Emellett a szélső, vagyis a bordákon kívüli felfekvési felületekről a habarcs kifolyhat. Az elemek csupán középen támaszkodnak fel, ami az állékonyság szempontjából kedvezőtlen. Nem lehet az elemmel felcsatlakoztatásokat kiépíteni, csak speciális elemek segítségével.

A 320938 lajstromszámú osztrák szabadalmi leírásból megismerhető üreges falazóelem a korábbi megoldásokhoz képest annyiból jelent előrelépést, hogy a fal teljes magasságában végigmenő, megszakítatlan szigetelőréteget tartalmaz, legalábbis két-két keresztborda között. Az elemben továbbá légkamrák vannak, ezek fölülről zártak. A légkamrák fölött bemélyedés van, ebbe kerül a habarcs és a következő elemsor elemeiből lefelé kiálló nyúlvány.

Azáltal, hogy az elem több, vékony falat tartalmaz, meglehetősen bonyolult, sérülékeny. Anyagában nem

HU 208 560 Β hőszigetelő, így a beépített szigetelőréteg ellenére, az anyagi kapcsolat révén is kialakulhatnak a hőhidak, különösen a keresztbordák környezetében.

Egyetlen, vagy két nagy üreget foglal magában a fal vastagságában a 181265 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás szerinti hőszigetelő falazóelem. A sarok- és merőleges csatlakozásokhoz itt is különleges idomok szükségeltetnek. Az elem gyártása nehéz, mert a párhuzamos falsíkok a kizsaluzást akadályozzák, az elem amúgy is túlságosan vékony falai könnyen törhetnek.

Kedvezőtlen a gyártásnál az is, hogy a falazóelem hossz- és keresztfalai különféle vastagságúak. A felfekvési felületekről a beton lepereghet, ezáltal az elemek egyenetlenül feküsznek föl, ami a különösen vékony elemfalak törését okozhatja.

A találmány célja ezért olyan falazóelem kidolgozása, amely amellett, hogy kielégíti a szükséges hőtechnikai követelményeket, megfelelő szilárdsággal rendelkezik. A falazat átmenő hézagoktól mentes legyen. Legyen mód káva, sarok és merőleges felcsatlakozás kiképzésére. A falazatban a habarcs egyenletesen terüljön el, kipergés ne lépjen föl. A falazat elkészítéséhez ne legyen szükség különleges anyagokra és szaktudásra, és a szokásos habarcsokat lehessen használni. A különböző csonkítások, törések minimális anyagveszteséggel járjanak. Cél az is, hogy a falazat adott esetben lehetőséget nyújtson különleges hő- és/vagy hangtechnikai igények kielégítésére. Továbbá lehetőség legyen rejtett oszlopok vagy egyéb teherviselő szerkezetek falazaton belüli kialakítására.

A találmányi gondolat azon a felismerésen alapul, hogy a cementtel készült üreges elemek mind vízszintes, mind függőleges csatlakozó felületeinek speciális kialakítása csökkenti vagy lehetetlenné teszi az ún. „hőhíd” kialakulását. Az ilyen kialakítás mellett minimalizálható a szükséges habarcs felhasználása.

Az is része a felismerésnek, hogy növeli az elem stabilitását, valamint a falazat vízszintes erőkkel szembeni ellenállását, ha az üreges elemek feltámaszkodási síkjait a falsíkok közelébe koncentráljuk, s így a belső magot szélesítjük. Hozzátartozik a felismeréshez, hogy az egyenletes felfekvés, s így a tehereloszlás érdekében a habarcskifolyást az elem valamennyi hossz- és keresztfala mentén meg kell akadályozni, ha ezek - forgathatóak lévén - a falazatban hosszirányba kerülhetnek.

A találmány szerinti szerkezet falazóelem - amelynek külső falai és beépített helyzetben egy vagy több, fölülről nyitott, alulról fenéklemezzel lezárt ürege van, több üreg esetén azokat elválasztó falak különítik el, az elemek pedig legalább az egyik külső faluk mentén, annak síkjából kiemelkedő csatlakozó nyúlvánnyal vannak ellátva - oly módon van kivitelezve, hogy a külső falak és az elválasztó falak az üregek szabad nyílása felé eső végükön vályúval rendelkeznek, a vályúk valamennyi külső fal és választófal fölött végigfutnak, kétoldalról pedig peremmel vannak lezárva.

A találmány szerinti szerkezet további ismérve lehet, hogy a csatlakozó nyúlványok és a külső falak között végigmenő hornyok vannak. A csatlakozó nyúlványok magassági mérete az elem magasságával megegyezik, közte és a vele szomszédos külső fal között pedig járulékos üreg van szabadon hagyva. Az üregek szabad nyílásuktól a fenéklemez felé haladva szűkülnek.

További jellemző lehet, hogy az elem önmagában hőszigetelő anyagból, pl. riolittufa és cemenet keverékéből van kialakítva. Az üregek utólag hő- és/vagy hangszigetelő betéttel vannak kitöltve.

A találmány legnagyobb előnye, hogy olcsó anyagokból olyan nagyszilárdságú falazóelemet és falazatot lehet előállítani, amely megfelel a legszigorúbb hőtechnikai előírásoknak. További előny, hogy a falazaton belül rejtett teherhordó váz alakítható ki, amely nem csökkenti jelentősen a falazat hőszigetelő képességét. Az elem kialakítása lehetőséget nyújt a szükséges kávák kiképzéséhez.

A falazóelem külön előnye, hogy alkalmazkodik a kivitelezési szokásokhoz. Méretei és súlya lehetővé teszi a kézi erővel történő falazást. Kiváló hőszigetelő tulajdonságú, mivel pl. a riolittufa és cement keverékéből készülhet, de ez a tulajdonsága még fokozható is az elemek üregeibe elhelyezett hőszigetelő és/vagy hangszigetelő anyagok segítségével. Az építési pontatlanságokat a „Z” forma nem engedi meg, ezért a falazat sík felületű és esztétikus kialakítású még vakolat nélkül is. A minimális mennyiségű habarcs nem csökkenti a falazat teherbíró képességét, és így az közel azonos az elem teherbíró képességével.

A találmányt kiviteli példák és a mellékelt ábrák segítségével világítjuk meg közelebbről. Az 1/a ábrán a falazóelem vízszintes metszetét, az 1/b ábrán a falazóelem függőleges metszetét, a

2. ábrán axonometrikus képét, a

3. ábrán a falazóelemből készült falazat metszetét, a

4. ábrán a perem egy lehetséges kialakítását, az

5/a ábrán négy üreget tartalmazó falazóelem vízszintes metszetét, az

5/b ábrán az elem függőleges metszetét ábrázoltuk.

Az 1. ábrán a falazóelem a (6) üregből kettő darabot és a (4) csatlakozó nyúlványból is kettő darabot tartalmazó változatot szemléltetjük. Jól megfigyelhető, hogy a (6) üregek a (3) fenéklemezzel vannak lezárva, a (3) fenéklemez felé szűkülnek, egymástól pedig a (2) elválasztó fallal vannak elkülönítve. Megfigyelhető még a (7) vályú kialakítása is. A (4) csatlakozó nyúlvány eltávolítását segíti az (5) horony, ami a (4) csatlakozó nyúlvány és az (1) külső fal között végigfut. A falazóelem hőszigetelő tulajdonságát javítja a (4) csatlakozó nyúlványban elhelyezkedő (6a) járulékos üreg.

A 2. ábrán a falazóelem axonometrikus képét ábrázoltuk. Megfigyelhető, hogy a (7) vályú az (1) külső falon, a (2) elválasztó falon és a (4) csatlakozó nyúlványon egyaránt megtalálható.

A 3. ábrán a falazóelemekből készített falazat részlete látható. A (9) habarcsot falazáskor a (7) vályúba kell teríteni. A habarcs szétfolyását a (8) perem megakadályozza. Az így készülő falazat minimális habarcsfelhasználással, takarékosan készülhet.

A 4. ábrán a (7) vályú kialakításánál a (8) perem nem különíthető el egyértelműen a (7) vályútól. A kialakítás előnye a gyártás közben mutatkozik meg,

HU 208 560 Β mivel a (8) perem kevésbé sérülékeny. A beépítési állapotban nincs eltérés az előző megoldástól.

Az 5. ábra teherbírási szempontból előnyösebb falazóelemet ábrázol. Az elem (1) külső falain belül még további három (2) elválasztó falat is tartalmaz. Az így megnövekvő keresztmetszeti terület javítja az elem nyomószilárdságát. így lehetővé válik a többszintes épületek építésénél való felhasználás is.

A találmány többszintes lakó, szociális, ipari, kereskedelmi stb. építményekhez alkalmazható előnyösen.

Claims (6)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Falazóelem, amelynek külső falai és beépített helyzetben egy vagy több, felülről nyitott, alulról fenéklemezzel lezárt ürege van, több üreg esetén azokat elválasztó falak különítik el, az elemek pedig legalább az egyik külső faluk mentén, annak síkjából kiemelkedő csatlakozó nyúlvánnyal vannak ellátva, azzal jellemezve, hogy a külső falak (1) és az elválasztó falak (2) az üregek (6) szabad nyílása felé eső végükön vályúval (7) rendelkeznek, a vályúk (7) valamennyi külső fal (1) és elválasztó fal (2) fölött végigfutnak, kétoldalról pedig peremmel (8) vannak lezárva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti falazóelem, azzal jellemezve, hogy a csatlakozó nyúlványok (4) és a külső falak (1) között végigmenő hornyok (5) vannak.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti falazóelem, azzal jellemezve, hogy a csatlakozó nyúlványok (4) magassági mérete az elem magasságával megegyezik, közte és a vele szomszédos külső fal (1) között pedig járulékos üreg (6a) van szabadon hagyva.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti falazóelem, azzal jellemezve, hogy az üregek (6, 6a) szabad nyílásuktól a fenéklemez (3) felé haladva szűkülnek.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti falazóelem, azzal jellemezve, hogy az elem önmagában hőszigetelő anyagból, pl. riolittufa és cement keverékéből van kialakítva.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti falazóelem, azzal jellemezve, hogy az üregek (6) utólag hőés/vagy hangszigetelő betéttel vannak kitöltve.