HU208238B - Synergetic herbicide combination comprising pyrimidinyl derivative and ioxynil or bromoxynil as active ingredient and process for using same - Google Patents

Description

A találmány tárgya herbicid készítmény, amely (I) képletű 3-(4,6-dimetoxi-2-pirimidinil)-l-[(N-metil-N-metil-szulfonil)-aminoszulfonil]-karbamidot és ioxinilt (3,5-dijód-4-hidroxi-benzonitrilt) (II) képlet vagy bromoxinilt (3,5-dibróm-4-hidrobenzonitrilt); (III) képlet tartalmaz.

Az (I) képletű hatóanyag a 131 258 számú európai szabadalmi bejelentésből, illetve a 4601 747 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásból ismert, és az ioxinil és a bromoxinil régóta ismert herbicid kereskedelmi termékek (lásd például Pesticide Manual, 7. kiadás, 1983 vagy 8. kiadás, 1987, The British Crop Protection Council, London).

A (II) és (III) képletű vegyületek kereskedelmi forgalomban lévő származékaik, például oktanoátok vagy nátrium- és káliumsóik formájában alkalmazhatók. Meglepő módon a találmány szerinti kombinációk szinergetikus hatást mutatnak, amely az egyes komponensek hatása alapján nem volt várható.

Az (I) és (II) vagy (III) vegyületek keverési tömegarányát tág határokon belül változtathatjuk anélkül, hogy elveszne a szinergetikus hatás. A keverési tömegarányok például 1: 1 és 1: 100, előnyösen 1:2 és 1:60 között változhatnak.

A találmány szerinti hatóanyag elegyek felhasználási mennyisége rendszerint 0,07 és 1 kg/hektár, előnyösen 0,1-1 kg/hektár között változik. A szabadföldi alkalmazásnál a felhasználási mennyiség előnyösen 0,2-1 kg/hektár.

Az (I) képletű vegyületre vonatkoztatva a felhasználási mennyiség előnyösen 5 g/hektár és 50 g/hektár között van, a (II) és (III) képletű vegyületeknél ugyanez 50-500 g/hektár.

A találmány szerinti készítményeket számos egy és többéves gyom irtására alkalmazhatjuk, például Galium aparine (ragadós galaj), Stellaria média (tyúkhúr), Matricaria sp. (kamilla), Sinapis sp. (vadrepce) és más növények irtására. A kultúrnövényeket nem károsítják a találmány szerinti készítmények, és ezért számos haszonnövény kultúrában, különösen rizsben, búzában, árpában és komlóban alkalmazhatók szelektív gyomirtóként.

A találmány szerinti készítményeket a szokásos, a szakember számára ismeretes készítmények tonnájában használhatjuk, például nedvesíthető por, porozószer, granulátum, diszperziós koncentrátum, emulgeálható koncentrátum vagy permetezhető olaj formájában. A formált készítmények a hatóanyagot általában 295 tömeg% koncentrációban tartalmazzák.

Az egyes formálási típusok elvben ismertek és például a következő irodalmi helyeken található meg ismertetésük: Winnacker-Küchler, „Chemische Technologie”, 7. kötet, C. Hauser Verlag München, 4. kiadás, 1986; van Falkenberg, „Pesticides Formulations”, Marcel Dekker N. Y., 2. kiadás, 1972-73; K. Martens, „Spray Drying Handbook, 3. kiadás, 1979, G. Goodwin Ltd. London.

A szükséges formálási segédanyagok lehetnek inért anyagok, tenzidek, oldószerek és további adalékok. Ezek is ismertek és például a következő irodalmi helyen találhatók: Watkins, „Handbook of Insecticide Dúst Diluents and Carriers”, 2. kiadás, Darland Books, Caldewell N. J.; H. v. Olphen, „Introduction to Clay Colloid Chemistry”; 2. kiadás, J. Wiley and Sons, N. Y; Marschen, „Solvents Guide”, 2. kiadás, Interscience, N. Y. 1950; McCutcheon’s „Detergents and Emulsifiers Annual”, MC Publ. Corp., Ridgewood N. J.; Sisley and Wood, „Encyclopedia of Surface Active Agents”, Chem. Publ. Co. Inc., N. Y. 1964; Schönfeldt, „Grenzflachenaktive Áthylenoxid-addukte”, Wiss. Verlagsgesell., Stuttgart 1976; Winnacker-Küchler, „Chemische Technologie”, 7. kiadás, C. Hauser Verlag München, 4. kiadás, 1986.

A készítmények alapján más peszticid hatóanyagokkal, trágyákkal és/vagy növekedésszabályzókkal is kombinálhatjuk a készítményeket, például kikészített tonnában vagy tankelegy formájában.

A nedvesíthető porok vízzel egyenletesen diszpergálható készítmények, amelyek a hatóanyagon kívül hígítószert, és egy hígítószer vagy inért anyagon kívül még nedvesítőszert, például polioxietilezett alkilfenolokat, polioxietilezett zsíralkoholokat vagy polioxietilezett zsíraminokat, alkánszulfonátokat vagy alkilbenzolszulfonátokat és diszpergálószert, például nátriumI ign inszulfonátot, 2,2’ -dinaftilmetán-6,6’ -diszulfonsav-nátriumsót, dinaftilmetán-diszulfonsav-nátriumsót, dibutilnaftil-szulfonsav-nátriumsót vagy oleil-metil-taurinsav-nátriumsót tartalmaznak.

Az emulgeálható koncentrátumok előállítása úgy történik, hogy a hatóanyagot szerves oldószerben feloldjuk, például butanolban, ciklohexanonban, dimetilfonnamidban, xilolban vagy magas forráspontú aromás anyagokban vagy szénhidrogénekben, egy vagy több emulgeátor hozzáadása mellett. Emulgeátorként használhatunk például alkil-aril-szulfonsav kalciumsókat, például kalcium-dodecil-benzolszulfonátot vagy nemionos emulgeátorokat, például zsírsav-poliglikolésztert, alkil-aril-poliglikolétert, például polioxietilezett alkilfenolokat, zsíralkohol-poliglikolétert, propilénoxid-etilénoxid-kondenzációs terméket, alkilpoliétert, polietoxilezett zsíraminokat, például polietoxilezett oleil- vagy sztearilamint, szorbitánzsírsavésztert, polioxietilén-szorbitán-zsírsavésztert vagy polioxietilénszorbitésztert.

A porozószert úgy kapjuk, hogy a hatóanyagot finom részecskéjű szilárd anyagokkal, például talkummal, természetes agyaggal, például kaolinnal, bentonittal, pirofillittel vagy diatómafölddel megőröljük. A talaj- vagy szórógranulátumot úgy kapjuk, hogy a hatóanyagot adszorpcióképes granulált inért anyagra pontjuk, vagy felvisszük a hatóanyag koncentrátumot ragasztószer, például polivinil-alkohol, poli-akrilsav nátriumsó vagy ásványi olajok segítségével a hordozók, például homok, kaolinit vagy granulált inért anyag felületére. A megfelelő hatóanyagokat a trágyagranulátumoknál szokásos módon, kívánt esetben trágyákkal összekeverve granulálhatjuk.

A nedvesíthető porokban a hatóanyag ossz koncentrációja 10 és 95 tömeg% között változik, a maradék a fent megadott formálási adalékokból áll. Az emulgeál2

HU 208 238 Β ható koncentrátumoknál a hatóanyag koncentráció 1080 tömeg% közötti. A por formájú készítmények többnyire 5-20 tömeg% hatóanyagot, a permetezhető oldatok 2-20 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak. A granulátumoknál a hatóanyag tartalom részben attól függ, hogy a hatóanyag szilárd vagy folyékony formában fordul elő, és hogy milyen granulálási segédanyagot vagy töltőanyagot stb. használunk.

Általában a vízben diszpergálható granulátumoknál a hatóanyag-tartalom 10-90 tömeg%, emellett a fent megadott hatóanyag készítmények adott esetben a szokásos tapadást elősegítő nedvesítő, diszpergáló, emulgeáló, behatolást elősegítő szert, oldószert, töltő- vagy hordozóanyagot tartalmaznak.

A felhasználáshoz a kereskedelmi formában lévő készítményeket adott esetben szokásos módon hígítjuk, például a permetporoknál, az emulgeálható koncentrátumoknál, diszperzióknál és vízben diszpergálható granulátumoknál a hígítás vízzel történik. A por formájú készítményeket a talaj-, illetve szóró granulátumokat, valamint a permetezhető oldatokat felhasználás előtt rendszerint már nem hígítjuk további inért anyagokkal.

A találmány szerinti kombinációk, azaz az (I), (II), illetve (III) típusú vegyületek kombinációja preemergens vagy posztemergens eljárással alkalmazható. Az (I) és (II), illetve (III) típusú hatóanyagokat egymás után vagy együtt is felvihetjük a növényekre vagy a termesztési felületre a kívánt szinergetikus hatás elérésére. Előnyös a posztemergens felhasználás.

A külső körülmények függvényében, például hőmérséklet, nedvességtartalom, a felhasznált herbicid fajtája függvényében változik az (i) képletű vegyületek szükséges felhasználási mennyisége.

Adott esetben más hatóanyagokkal, például inszekticidekkel, akaricidekkel, herbicidekkel, trágyákkal, növekedésszabályozókkal vagy fungicidekkel is kombinálhatjuk az elegyet.

Az alábbi példák a találmány részleteit világítják meg.

A) Formálási példák

a) Porozószert kapunk, ha 10 tömegrész hatóanyag elegyet és 90 tömegrész talkumot inért anyagként öszszekeverünk és kalapácsos malomban megőrlünk.

b) Egy vízben könnyen diszpergálható nedvesíthető port kapunk, ha 25 tömegrész hatóanyag elegyet 64 tömegrész hatóanyag-tartalmú kvarcot, mint inért anyagot és 10 tömegrész ligninszulfonsav káliumsót és 1 tömegrész oleoil-etiltaurinsav nátriumsót nedvesítő és diszpergálószerként összekeverünk és szeges malomban megőrlünk.

c) Vízben könnyen diszpergálható diszperziós koncentrátumot kapunk, ha 20 tömegrész hatóanyag elegyet összekeverünk 6 tömegrész alkilfenol-poliglikoléterrel (^RTriton X 207), 3 tömegrész izotridekanol poliglikoléterrel (8 AeO) és 71 tömegrész paraffin ásványolajjal (forráspont-tartomány: 255-377 °C) és golyósmalomban 5 mikron alatti finomságúra őröljük.

d) Emulgeálható koncentrátumot kapunk 15 tömegrész hatóanyag elegyböl 75 tömegrész ciklohexanon oldószerből és 10 tömegrész oxetilezett nonilfenolból (10 AeO) mint emulgeátorból.

e) Egy vízben diszpergálható granulátumot kapunk, ha 75 tömegrész hatóanyag elegyet, 10 tömegrész ligninszulfonsav kalciumsót, 5 tömegrész nátrium-laurilszulfátot, 3 tömegrész polivinil-alkoholt és 7 tömegrész kaolint összekeverünk és egy szeges malomban megőrlünk, és a port forgóágyban víz, mint granuláló folyadék felszórásával granuláljuk.

f) Vízben diszpergálható granulátumot kapunk, ha 25 tömegrész hatóanyag elegyet, 5 tömegrész 2,2’-dinaftil-metán-6,6’-diszulfonsav nátriumsót, 2 tömegrész oleoil-metiltaurinsav nátriumsót, 1 tömegrész polivin ilalkoholt, 17 tömegrész kalcium-karbonátot és 20 tömegrész vizet egy kolloid malomban homogenizálunk és elöaprítunk, majd ezt követően egy gyöngymalomban megőröljük, és az így kapott szuszpenziót egy permetező toronyban porítjuk és szárítjuk.

g) Egy extrudáló granulátumot kapunk, ha 20 tömegrész hatóanyag elegyet, 3 tömegrész ligninszulfonsav-nátriumsót, 1 tömegrész karboxi-metil-cellulózt és 76 tömegrész kaolint összekeverünk, megőrlünk és vízzel nedvesítjük. Az elegyet extrudáljuk, majd levegőáramban szárítjuk.

B) Biológiai példák

Az alábbi kísérleteket melegházi körülmények között végezzük. Mindegyik esetben különbséget tettünk a számított és talált hatásfok között a kombinációk esetében. A számított és az elméletileg várható hatásfokot a Colbyféle egyenlettel határozzuk meg: S. R. Colby: Calculation of syneigistic and antagonistic responses of herbicide combinations, Weeds 15, (1967), 20-22.

A képlet:

ahol

X= A herbicid hatása százalékosan X kg/ha felhasználási mennyiségnél

Y = B herbicid hatása százalékosan Y kg/ha felhasználási mennyiségnél

E = a várható károsító hatás A + B herbicidek esetében

X + Y kg/ha felhasználási mennyiségnél.

Ha a tényleg károsító hatás nagyobb, mint a számítás alapján várható, akkor a kombináció hatása több mint additív, azaz szinergetikus hatásról van szó.

Kísérlet

Tesztnövényeket melegházban cserepekben neveljük. A hatóanyagok alkalmazása önmagában vagy kombinációban tankelegy formájában történik a megadott dózisokban, amikor a búza (Triticum aestivum), az árpa (Hordeum vulgare) és a komló (Avena sativa) a 4-5 leveles stádiumot, és a Galium aparine, Stellaria média és a Matricaria chamomilla 5-10 cm-es növekedési magasságot elér. Az alkalmazás után 3 héttel kiértékeljük a herbicid hatást. Az adatok a százalékos károsító hatást mutatják. Az eredményeket a következő táblázatban mutatjuk be. A zárójelben lévő értékek a Colby-egyenlettel számított várt értékeknek felelnek meg.

HU 208 238 B

Táblázat

Hatóanyag	Dózis (g) hatóanyag/ha	Károsítás %-osan
Galium aparine	Slellaria média	Matricaria chamomilla	Triticum aesti- vum	Hordeum vulgare	Avena sativa
I	5	26	20	10	0	0	0
7,5	35	27	18	0	0	0
10	40	35	25	0	0	0
15	48	43	35	0	0	0
25	60	55	50	0	0	0
II	50	25	30	30	0	0	0
75	33	40	38	0	0	0
150	40	55	45	0	0	0
300	65	70	70	0	0	0
III	50	30	10	35	0	0	0
75	37	15	40	0	0	0
150	45	30	50	0	0	0
300	68	45	75	0	0	0
I + II	25 + 50	88 (70)	90 (69)	82 (65)	0	0	0
15 + 75	84 (69)	86 (66)	76 (60)	0	0	0
7,5+150	79 (61)	87 (53)	70 (55)	0	0	0
7,5 + 300	100 (78)	100 (79)	95 (76)	0	0	0
5 + 300	95 (75)	93 (76)	90 (73)	0	0	0
I + III	25 + 50	92 (72)	69 (60)	69 (68)	0	0	0
15 + 75	89 (68)	63 (52)	80 (61)	0	0	0
7,5+150	83 (65)	59 (49)	77 (59)	0	0	0
7,5 + 300	100 (80)	78 (60)	100 (80)	0	0	0
5 + 300	98 (77)	70 (54)	88 (78)	0	0	0

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims (4)

1. Szinergetikus herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy (I) képletű 3-(4,6-dimetoxi-2-pirimidi- 40 nil)-l-[(N-metil-N-metilszulfonil-aminoszulfonil]karbamidot és (II) képletű ioxinilt vagy (III) képletű bromoxinilt és a szokásos formálási segédanyagokat tartalmazza és az (I) és (II), illetve (I) és (III) képletű hatóanyagok tömegaránya 1:1-1:100. 45

2. Az 1. igénypont szerinti herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy az (I): (II), illetve (III) képletű vegyületek tömegaránya 1:2-1:60.

3. Eljárás szelektív gyomirtásra, azzal jellemezve, hogy a kezelendő növényre és/vagy annak termesztési felületére az (I) és (II) vagy (ΙΠ) képletű vegyületek kombinációjából álló 0,07-1 kg/ha mennyiségű hatóanyagkeveréket ismert módon viszünk fel, és az (I) és (II) vagy (I) és (ΠΙ) képletű vegyületek tömegaránya 1:1-1:100.

4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a felhasználási mennyiség 0,1-1 kg/hektár.