HU202697B - Method for distributing program information and junction data of central controlled exchanges particularly of pcm exchanges - Google Patents

Description

A leírás terjedelme: 12 oldal, 1 ábra

HU 202697 Β

A találmány tárgya eljárás és kapcsolási elrendezés központi vezérlésű távbeszélőközpont, különösen PCM-távbeszélőközpontok programinformációinak és csatlakozási adatainak elosztására, elsősorban az ilyen központok üzembehelyezésekor vagy újra-üzembehelyezésekor.

A központi távbeszélőközpontok általában rendelkeznek egy központi kapcsolómezőből és egy központi koordinációs processzorból álló központi résszel, valamint decentrális trőnkcsoportokkal (line trunk groups), amelyek mindegyikéhez tartozik egy-egy a választott (tárcsázott) összeköttetések felépítéséhez lefoglalható jelutakon, például vonalakon, csatornákon vagy hasonlókon át a központi kapcsolómezőhöz csatlakozó mellék-kapcsolómező, valamint többek között egy-egy az összeköttetéseknek ezeken keresztül való kiépítésére szolgáló programvezérelt mellék-vezérlőegység, és amely trönkcsoportokhoz összeköttetésenként és/vagy előfizetőként egyedi vonallezáró áramkörök előfizetői vonalak és/vagy összekötővonalak, illetve átviteli rendszerek, például PCM-rendszerek esetén ezeknek megfelelő nyalábolt csatornák vannak kapcsolva, végül a koordinációs processzort a mellék-vezérlőegységekkel összekötő közös vezérlőcsatornával, vagy inkább a mellék-vezérlőegységekhez egyenként futó önálló vezérlő csatornákkal, amelyen vagy amelyeken át a koordinációs processzor mindig egy trönkcsoport forgalomlebonyolító üzemének kezdetével összefüggésben az egyik hozzárendelt központi tárolóból kiolvasott periféria adatokat továbbít annak számára. Ezeket az adatokat ez a trönkcsoport mindig decentrálisan és szemipermanens módon tárolja egy hozzátartozó tárolóban, és amely adatok részben a forgalomlebonyolítást vezérlő folyamatra vonatkozó programinformációk, részben pedig a vonallezárásokhoz, illetve a rákapcsolt csatornákhoz egyedileg hozzárendelt és egyes esetekben a központ üzeme számára a forgalombonyolítás szempontjából illetve vezérléstechnikailag fontos csatlakozási információk, mint például az előfizető hívószáma és az előfizetői csatlakozás helyzetadatai, üzemállapot adatok, üzemi kategória adatok, előfizetőtípus adatok, összekötővonal- és csatomatípus adatok és hasonlók.

Ilyenfajta kapcsolási elrendezések már ismertek a 0 006 132 (VPA 78 P 6109) és a 0 058 750 (VPA 81 P 6209) lajstromszámú európai szabadalmi leírásokból. Ezekben is megtalálható a központi koordinációs processzor és az összes mellék-vezérlőegység közti információcsere lebonyolításához szükséges vezérlőbusz. Az utóbbinak azonban annyi vezérlőcsatornát kell tartalmaznia, ahány mellék-vezérlőegység van. Tehát minden mellék-vezérlőegység egy saját vezérlőcsatornával rendelkezik. Ezek a mellék-vezérlőegységekhez tartozó vezérlőcsatornák a központi kapcsolómezőn át helyezhetők készenlétbe, tehát azon keresztül kapcsolódnak be és tarthatók állandóan üzemkész állapotban.

A távközlőközpont működése során a mellék-vezérlőegységenkénti saját vezérlőcsatorna főképpen a koordinációs processzorral való információ- és vezérlőjel-cserét szolgálja a megfelelő trönkcsoporton keresztül. Emellett az adott mellék-vezérlőegység a vezérlőcsatornán keresztül fér hozzá a koordinációs processzorhoz, ugyanígy kerül kapcsolatba az utóbbi a mellék-vezérlőegységgekkel. Az említett informá2 ciók például ugyanazok az információk lehetnek, amelyeket egy trönkcsoporton belül az illető mellékvezérlőegység előfizetőként egyedileg van összekötővonalanként egyedileg folyamatosan gyűjt össze, és amelyek a központi koordinációs processzorban kerülnek feldolgozásra. Ezek az információk lehetnek például a tárcsázó előfizetők választó információi, valamint további csatlakozási adatok, amelyek a felépítendő vagy felépített összeköttetésekkel összefüggésben a megfelelő trönkcsoportba érkeznek, és amelyeket ugyancsak a központi koordinációs proceszszorral, előfizetőnként vagy összekötővonalanként egyedileg kell feldolgoztatni, és ezért hozzá kell vezetni. A távközlőközpont üzemének folyamatos vezérlésére szolgáló említett vezérlőjelek olyan információk lehetnek, amelyek a mindenkori trönkcsoporton belül kijelölt összeköttetések felépítésére, mégpedig a hozzátartozó mellék-kapcsolómezőn keresztül történő felépítésére szolgálnak. Az ilyen összeköttetések áthaladnak a központi kapcsolómezőn, majd sorban két különböző trönkcsoport mellék-kapcsolómezőin is.

Az itt megadott típusú processzorok és vezérlőegységek tudvalévőén programvezéreitek. A megfelelő programinformációk a központi koordinációs processzorban és a mellék-vezérlőegységekben vannak eltárolva. Ezen programinformációk által van előírva a koordinációs processzor és a mellék-vezérlőegység számára, hogy milyen módon és milyen minta szerint kell nekik ugyanazon feldolgozási procedúrát lebonyolítani. Az ilyen programvezéreit adatfeldolgozó berendezések elve már számos változatban ismeretes.

Egyrészt a központi koordinációs processzor, másrészt a decentrális mellék-vezérlőegységek működésmódját nemcsak a beérkező programinformációk, hanem a megfelelő távközlőközpont összfelépítése is megszabja. A felépítésen itt nemcsak a központi kapcsolómezőnek, és annak a trönkcsoportok mellékkapcsolómezőivel és magukkal a trőnkcsoportokkal az említett összekötő utakon keresztül való összefüggését értjük, hanem az összes trönkcsoport mellék-kapcsolómezőinek az előfizetői- és összekötővonalakkal való kapcsolatát és azok üzemi feltételeit is. Ezért minden mellék-vezérlőegységben a megfelelő programinformációkon kívül el kell tárolni a már említett csatlakozási adatokat is, amelyek többek között (amint már szó volt róla) a trönkcsoportnak az előfizetői és/vagy összekötővonalakkal való kapcsolatára és annak felépítésére vonatkoznak. Ezek a csatlakozási adatok határozzák meg, hogy melyik vonal hova kapcsolódik, hogy az adott vonal milyen típusú, hogy milyen feltételek érvényesek az összeköttetés kiépítésére, és ezekhez hasonló adatokat, amint az előzőekben már részletesen szó volt róla.

A trönkcsoportokban tárolandó összes programinformáció és a tröncsoportoknak az előfizetői- és összekötővonalakhoz való huzalozását megadó csatlakozási adatok együttesen egy terjedelmes adatkészletet alkotnak. Ezt az adatkészletet egy az említett típusú, központi vezérlésű távközlőközpont számára, mindenekelőtt tehát annak összes trönkcsoportja számára a központi rész összegyűjtve tárolja. Tehát egy ilyen távközlőközpont koordinációs processzorának az üzem kezdetéig meg kell kapni a forgalom lebonyolításához szükséges összes programinformációt,

HU 202697 Β valamint a trönkcsoportokra vonatkozó csatlakozási adatokat nemcsak a saját szükséglete számára, hanem egyúttal az összes mellék-vezérlőegység számára is.

A bevezetőben körvonalazott típusú távközlőközpont üzembehelyezésekor ezért a központi koordinációs processzorból mindegyik trönkcsoporthoz át kell vinni a megfelelő programinformációkat, valamint az éppen aktuális idevonatkozó csatlakozási adatkészletet. Az ismert típusú berendezésekben ezért minden mellék-vezérlőegységhez külön vezérlőcsatornát használnak.

Az említett típusú távbeszélőközpontokban tehát az előbb leírt tényállásból eredően a forgalom folyamatos lebonyolítása érdekében ugyanazon programinformációt mindegyik mellék- vezérlőegységben tárolni kell. A központ forgalmának lebonyolításához ugyanúgy szükséges, és egy-egy trőnkcsoport felépítését valamint az előfizetői- és összekötővonalakhoz való huzalozását megadó csatlakozási adatokat a központi koordinációs processzorból egyenként kell mindegyik trőnkcsoport mellék-vezérlőegységéhez továbbítani és ott tárolni.

Az ismert típusú távbeszélőközpontok esetén az összes programinformáció, valamint az összes csatlakozási adat átviteléhez és tárolásához jelentős időre van szükség. Amíg ez a teljes átviteli- és tárolási procedúra be nem fejeződik, az ilyen központban nem lehet a forgalom lebonyolítását elindítani. Mivel a különböző trönkcsoportoknak szóló programinformációk rendre ugyanazok, ezeket a tárgyalt esetekben egy ismert „Broadcast-eljárás” szerint az összes mellék-vezérlőegység felé egyidejűleg is lehet továbbítani és azokban tárolni. Ez az eljárás így lehetővé teszi, hogy a szóban forgó átviteli és tárolási időigény egy részét megtakarítsák. Viszont minden trönkcsoporthoz más-más csatlakozási adatokat kell továbbítani, ami azt jelenti, hogy minden trőnkcsoport, vagyis minden mellék-vezérlőegység számára az átviteli és tárolási procedúrát külön-külön kell végrehajtani, ami kedvezőtlenül hosszú időt vesz igénybe. Ezáltal egy ismert típusú távbeszélőközpont az üzembehelyezés illetve újra-üzembehelyezés után csak késve kezdi ellátni funkcióját, vagyis a kiválasztott összeköttetések felépítését.

Az összes programinformáció valamint az összes csatlakozási adat átvitelét az egyes trönkcsoportok mindegyikéhez célszerű módon egy olyan átviteli eljárás szabályai szerint hajtják végre, amely a folyamatos távbeszélőüzemhez a legjobban illeszkedik. A folymatos távbeszélőüzem számára a megfelelő adatokat (választási információk, kapcsolásfelépítő jelek, vezérlőjelek és hasonlók) olyan terjedelmű szakaszokra csoportosítják, tehát olyan adatformátumot alkalmaznak, amely a folyamatos központüzem feltételeihez a legjobban igazodik, és ezenfelül megbízható átvitelt biztosít. Ezek az információk általában összehasonlítható nagyságrendű rövid szakaszokban állnak rendelkezésre. Ez az ismert berendezésekben a programinformációk és csatlakozási adatok átvitelére alkalmazott átviteli eljárás is tovább növeli a központ üzemkezdetét késleltető előkészítési periódust.

A csatlakozási adatok minden egyes trönkcsoporthoz külön-külön történő átvitele, különösen a folyamatos távbeszélőüzemre vonatkozó követelmény miatt, azzal a következménnyel jár, hogy egy a bevezetőben említett típusú távbeszélőközpont üzembehelyezésekor a mellék-vezérlőegységek programinformációkkal és különösen az aktuális csatlakozási adatokkal való feltöltése együttesen viszonylag hosszú időt igényel.

Ezért a találmány megalkotásával többek között azt a feladatot kívánjuk megoldani, hogy az elöljáróban már említett típusú távbeszélőközpont üzembehelyezésekor keletkező előkészítési időszükségletet csökkentsük, vagyis egy üzembehelyezés vagy újra üzembehelyezés után minél előbb megkezdődhessen a forgalom lebonyolítása.

Ez a megnövekedett időigény különösen olyan rövididejű üzemeg-szakítások esetén jelentkezik, amikor a központi koordinációs processzorból újból át kell vinni a perifériaadatokat a mellék-vezérlőegységekhez. Leginkább érvényes ez abban az esetben, amikor a fellépett zavarokat, ill. a működésmódban vagy a perifériaadatokban megállapított hibákat a központ folymatos üzemmentes alatt kell kiküszöbölni. Ugyanez a helyzet a trönkcsoportok működésmódjában és/vagy huzalozásában, valamint az előfizetői - és az összekötővonalak, illetve a megfelelő csatornák üzemmódjában szándékolt változtatások esetén, amikor szintén szükség van a megfelelő perifériaadatoknak - akár azok összességének, akár csak a csatlakozási adatoknak - a központi processzorból a trönkcsoportok mellék-vezérlőegységeibe való átvitelére. Az említett időigény többletből adódó hátrány tehát egészen általánosan mindig a távbeszélőüzem késedelmes beindulásában nyilvánul meg azon esetekben, amikor a csatlakozási adatoknak és esetleg a programinformációknak a mindenkori központi processzorból a trönkcsoportokhoz való átvitelére is szükség van. A találmány segítségével el kell érni, hogy a központ üzembehelyezése, (egy bekövetkezett üzemmegszakítás miatti) újraüzembehelyezése vagy hasonló intézkedés után lehetőleg gyorsan megkezdődhessen az előfizetői oldalról választott összeköttetések felépítése.

A találmány szerint a kitűzött feladatot úgy oldjuk meg, hogy egy első átviteli folyamatban, a távbeszélőüzem megkezdése előtt, csak a programinformációkat visszük át és tároljuk el a mellék-vezérlőegységekben, míg az egyes trönkcsoportokra vonatkozó csatlakozási adatokat egy második átviteli folyamatban, a távbeszélőüzem megkezdése után visszük át, úgy, hogy a második átviteli folyamat átviteli részfolyamatok sokaságából áll, amelyek a már beindított távbeszélő üzem közben és az ahhoz szükséges, a központi processzor és a mellék-vezérlőegységek közöt folyó forgalomlebonyolítási adatcserébe vannak beiktatva, és ahol az egyes átviteli részfolyamatokban azokra a vonallezárásokra, illetve csatornákra vonatkozó egyéni csatlakozási adatokat visszük át és tároljuk el az ezeket az adatokat igénylő mellék-vezérlőegység adatkérését követően a megfelelő trőnkcsoport tárolójába, amelyek*a beindított távbeszélőüzem során első alkalommal foglalódnak le a bejövő vagy kimenő forgalomban,

A találmány révén a központi processzor által végzendő adatátviteli műveletet időben felosztjuk. A központi processzorból mindig csak azokat a csatlakozási adatokat továbbítjuk egy trönkcsoporthoz, és írjuk be annak tárolójába, amelyek egy éppen aktuális 3

HU 202697 Β összeköttetés kiépítéséhez közvetlenül szükségesek. Ha az egyik vonalon át előfizetői hívás érkezik, vagy egy a központhoz csatlakozó előfizetői állomást hívnak, vagy egy csatlakozás útjában fekvő összekötővonal, ill. egy hozzátartozó csatorna bejövő vagy kimenő irányban lefoglalódik, akkor a központi processzorból a csatlakozásonként rendelkezésre álló összes csatlakozási adatot lehetőleg összefüggően az illetékes trönkcsoporthoz továbbítjuk és ott eltároljuk. Ily módon a csatlakozási adatokat fokozatosan töltjük át a központi processzorból az egyes trönkcsoportokba, illetve tároljuk azokban. Végül egy hosszabb üzemidő után például egy félóra vagy egy egész óra múltával vitetjük át a maradékot, vagyis a központi processzortól a trönkcsportokhoz addig még át nem vitt csatlakozási adatokat. Ez az időpont kitolható egy olyan időpontra is, amíg be nem következik egy olyan üzemi állapot, amely a központi processzor számára különösen csekély forgalmi terhelést jelent, mint például az éjszakai órákban.

A találmány szerinti eljárásnál az első átviteli folymat több, legtöbbször az összes trönkcsoport számára, főleg egy Broadcast- eljárás szerinti, egyidejűleg következik be, viszont a második átviteli folyamat trönkcsoportonként egyedi átviteli részfolyamatokra van felosztva.

A találmány szerinti eljárásnál előnyös lehet egy olyan megvalósítás is, amelynél a trönkcsoportok tárolóiba írandó programinformációk egy részét fixen, például már a gyártás folyamán írjuk be.

A rajzon a találmány egyik kiviteli példáját ábrázoltuk mégpedig csak azon lényeges blokkok feltüntetésével, amelyek a megértést elősegítik. A leírásban először egy a találmány szerinti számítógépvezérelt távbeszélőközpont általános működésmódját ismertetjük. Ennek a központberendezésnek a találmány szerinti különlegességeit csak azután fogjuk megmagyarázni.

Egy központi K kapcsolómező, amely három RZE, R és RZA kapcsolófokozatból van felépítve, a bemenő oldalán nagyszámú A csatlakozóval rendelkezik, amelyek közül egyet ábrázoltunk. A K kapcsolómező több részre tagolódik, és mindegyik A csatlakozójához egy pár Al és A2 időmultiplex vonal van vezetve, amelyek közül az egyik Al időmultiplex vonal a K kapcsolómező felé folyó jelátvitelre, a másik A2 időmultiplex vonal pedig a K kapcsolómezőből induló jelátvitelre szolgál.

Az első RZE kapcsolófokozat kapcsolómátrixai kombinált tér- és időosztású mátrixok, amint az ábrázolt szimbólumok alapján ez a felismerhető. A középső R kapcsolófokozat kapcsolómátrixai tisztán térosztásúak. Az utolsó kapcsolófokozat kapcsolómátrixai pedig ismét tér- és időosztásúak. A felsorolt kapcsolómátrixok mindegyik RZE, R, RZA kapcsolófokozatban nagy számban vannak elhelyezve, bár a rajzon a megadott típusú kapcsolómátrixokból fokozatonként csak hármat tüntettünk fel. A különböző kapcsolófokozatok kapcsolómátrixait a rajzon látható módon sl...s3 közbenső vonalak kötik össze egymással. Ezek az sl...s3 közbenső vonalak akár csak a K kapcsolómező A csatlakozóihoz futó vonalak, időmultiplex típusúak. A központi K kapcsolómező az ábrán látható egyetlen részből többet is tartalmazhat, amelyek pl. a DE-PS 15 37 849 (VPA 67/3047) 4 lajstromszámú DE szabadalmi leírásból ismert módon időmultiplex sl...s3 közbenső vonalak segítségével vannak összekötve egymással. Ebben az esetben tehát ezek a részek együttesen alkotják a központi K kapcsolómezőt.

Az előbbiek során bemutatott több részből álló központi K kapcsolómező csatlakozóira, mint például az A csatlakozójára a mindkét átviteli irányban elhelyezett időmultiplex vonalakon, például az ltgl időmultiplex vonalon keresztül trönkcsoportok vannak egyenként rákapcsolva. Ilyen például az LTG1 trönkcsoport. Egy ilyen trönkcsoport bemenő oldalához összeköttetésenként és/vagy előfizetőnként egyedi vonallezáró ármakörökön keresztül előfizetői vonalak (analóg és/vagy digitális), analóg összekötővonalak és/vagy összeköttetésenként egyedileg lefoglalható csatornákat tartalmazó PCM-összekötővonlak csatlakoznak. (Az utóbbi két vonaltípus akár alternatív módon, akár kombináltan is előfordulhat.) Az egyik előfizetői vonal útján TI előfizetői állomás kapcsolódik ide. Egy trönkcsoport tartalmaz kódolót, dekódolót, multiplexert, demultiplexert és az ún. BORSCHT-függvény megvalósításához szükséges berendezéseket (lásd az NTZ Bd. 33/1980. 10. szám, 646-652 oldalait, az „1978 International Zürich Seminar on Digital Communications, Proceeding IEEE Catalogue” Nr. 78CH 1325-0 ASST, B2-1 és A4-1 oldalait, továbbá a P 31 00 811.9/VPA 81 P 6201, P 3104 002.0/ VPA 8IP 6203 és a P 31 06 903.7/VPA 81 P 6209 számú DE szabadalmi bejelentéseket).

Ezenkívül egy trönkcsoportban találunk még tl...t32 előfizetői vonalszerelvényként kialakított vonallezáró áramköröket, mégpedig előfizetői állomásonként egyet-egyet, vagy esetleg ezek LTU1-LTU8 többszörös előfizetői vonalszerelvényekké összefoglaltan is előfordulhatnak. Ugyanez érvényes az összekőtővonal vagy a nekik megfelelő csatornák vonallezáró áramköreire, másnéven az összekötő áramkörökre is. Ezek a vonallezáró áramkörök, vagy adott esetben ezek egybefoglalt csoportjai többek között tartalmaznak egy LS tárolót a csatlakozási adatok részére, amelyeket az egyes előfizetői vonalszerelvényekhez és összekötő áramkörökhöz (valamint a rájuk csatlakozó megfelelő csatornákhoz) rendelve tárolunk. Itt azokra az adatokra gondolunk, amelyek az említett áramkörök működésmódját megszabják. Ezek az adatok meghatározóak a központi forgalmának lebonyolítása során az éppen érintett előfizetői vonalak, összekötővonalak és a megfelelő csatornák vonatkozásában. Ezek adják meg például az egyes előfizetői hívószámot, az előfizetői csatlakozás helyzetadatát, az üzemi állapot adatokat (szabad, foglalt és ezekhez hasonló), az üzemi kategória adatokat (kedvezmények engedélyezése), az előfizetőtípus adatokat (távbeszélőelőfizető, érembedobós állomás, távmásoló állomás és ezekhez hasonló), az összekötővonaltípus adatokat (egyenáramú impulzusokkal való jelzés, induktív választás és hasonlók), a csatomatípus adatokat (vivőfrekvenciás, PCM, stb.) és további adatokat. A felsorolt adatok tehát csatlakozási adatok, amelyek a prifériadatok közé tartoznak, és amelyeket decentrálisan és szemipermanens módon tárolunk a trönkcsoportokban található, például már említett LS tárolókban, vagy egy a mindenkori trönkcsoport egésze számára közös SP tárolóban. Ezenkívül még

HU 202697 Β központilag is tároljuk őket egy a CP központi processzorhoz rendelet AD tárolóban (lásd a DE-OS 28 28 841/VPA 78 P 6119 jelű DE nyilvánosságrahozatali iratot), és egy a központ üzembehelyezésével vagy valamely zavar okozta üzemmegszakítás utáni újraüzembehelyezésével összefüggésben innen továbbítjuk az éppen illetékes trönkcsoporthoz, hogy ott is tárolóba kerüljenek.

Az említett perifériaadatok mellett szükség van még programinformációkra is, amelyeket ugyancsak a CP központi processzorhoz tartozó PD tárolóban központilag tárolunk és innen egy üzembehelyezéssel vagy újra-üzembehelyezéssel összefüggésben az LTGl...LTGn trönkcsoportokhoz továbbítunk, és azok egyikéhez tartozó, például PU tárolóban decentrálisan és szemipermanens módon tárolunk. Ezek a programinformációk a trönkcsoporthoz tartozó mellék-vezérlőegység számára szükségesek a központ forgalmának programvezéreit lebonyolításához. A különböző trönkcsoportokhoz továbbított programinformációk részben vagy egészben azonosak is lehetnek. Ezért ezeket egyidejűleg továbbíthatjuk a CP központi processzorból a trönkcsoportokhoz, és egy részüket pedig már a gyártás során beírhatjuk a trönkcsoportok tárolóiba.

Egy trönkcsoporthoz tartozik még egy TSU mellék-kapcsolómező, valamint egy annak egy mellékvezérlőegység, például a GP1 mellék vezérlőegység általi vezérlésére szolgáló SESC szabályozó berendezés. A TSU mellék-kapcsolómező tehát az LTG1 trönkcsoport saját külön kapcsolómezője, a (fentebb már említett) kapcsolómező-rész viszont csak egy komponense a több ilyen részből a megadott módon összeillesztett központi kapcsolómezőnek.

A rajzon többek között feltüntettük az LTG1 tönkcsoportot. Ennek felépítése és működésmódja részletesen le van írva a DE-OS 28 26 113 számú DE nyilvánosságra hozatali irat 6. oldalától kezdve. Továbbá az EWSD távbeszélőközpont ismertetését megtaláljuk a „telcom report” c. folyóirat 4. évfolyamához (1981) mellékelt kiegészítő füzetben és a 4 564 725 számú USA szabadalmi leírásban. A további magyarázatok során főleg ezt a leírást eleve ismertnek tételezzük fel, és csak a jelen téma szempontjából különösen lényeges összefüggések feltárására fogunk szorítkozni.

A központi vezérlőegység szerepét ellátó CP központi koordinációs processzor többek között a központi K kapcsolómezőn keresztül húzódó távközlő összeköttetések felépítésében működik közre. Kikeresi valamely összeköttetés felépítéséhez szükséges csatlakozási adatokat. Egy létrehozandó összeköttetés csatlakozási adatai megfelleő pontossággal megadják az illető összeköttetés számára igénybe veendő kapcsolómátrixokat és összekötővonalakat, valamint az utóbbiakban éppen lefoglalt csatornákat. Ezeket a csatlakozási adatokat a CP központi processzor segítségével dolgozzuk fel, és a kapcsolómező KE beállítóegységéhez továbbítjuk.

Tehát a CP központi processzor egy foglaltságtárolóval közösen egy útkereső berendezés funkcióját is ellátja. A csatlakozási adatokat a CP központi processzorból a kapcsolómező KE beállítóegységéhez szállító adatfolyam áthalad egy a CP központi processzorral összekötött elválasztóegységen, jelen esetben az MB2 elválasztóegységen, amely az adatok közbenső tárolására és átkódolására, valamint az átviteli sebesség illesztésére szolgál. Az MB2 elválasztóegység hatásköre a felsorolt funkciók egy részére vagy azoknak mindig csak egyikére korlátozódhat. Egy ilyen elválasztóegység részletes leírását tartalmazza például a DE-PS 15 37 849 (VPA 67/3047) jelű DE szabadalmi leírás.

A rajzon a koordinációs CP központi processzoron kívül több decentrális GPl-GPn mellék-vezérlőegységet is feltüntettünk, amelyek az LTGl-LTGn trönkcsoportokhoz vannak egyedileg hozzárendelve. Ezek a GPl-GPn mellék-vezérlőegységek az említett LTGl-LTGn trönkcsoportok mindegyikén belül ugyanazon kapcsolási műveletek végrehajtására szolgálnak. Ezek a kapcsolási műveletek főleg az öszszeköttetések felépítéséhez szükséges beavatkozásokat jelentik. Erre vonatkozólag további részleteket közöl a már említett DE-OS 28 26 113 jelű DE nyilvánosságra hozatali irat.

A decentrális GPl-GPn mellék-vezérlőegységek vezérlőcsatornákon keresztül összeköttetésben állnak a CP központi processzorral. Ezek a vezérlőcsatornák egy nyalábban haladnak a K kapcsolómezőn keresztül az egyik elválasztóegységig, például az MB2 elválasztóegységig. Az elválasztóegységtől pedig mindegyik rész vezérlőegységhez különálló vezérlőcsatorna vezet. Az elválasztóegység ezért egy m időmultiplex vonal segítségével van a K kapcsolómező egyik csatlakozójához kötve, mégpedig ugyanúgy, mint az említett LTGl-LTGn trönkcsoportok bármelyike esetén. Az m időmultiplex vonal tehát rá van kötve a K kapcsolómező egyik csatlakozójára, amely az első RZE kapcsolófokozat egyik tér- és időosztású kapcsolómátrixának időmultiplex bemenetét és az utolsó RZA kapcsolófokozat egyik tér- és időosztású kapcsolómátrixának időmultiplex kimenetét foglalja magába. Az m időmultiplex vonal tehát a K kapcsolómezőnek egy az A csatlakozóval azonos kivitelű csatlakozójára fut be, és több vezérlőcsatornát foglal magába. Az elválasztóegység ezen vezérlőcsatornák mindegyikét kiszolgálja, tehát közös egységként áll a rendelkezésükre. Az egy elválasztóegységhez, például az MB2 elválasztóegységhez vezető vezérlőcsatornák a központi K kapcsolómezőnek a rajzon ábrázolt részén keresztül összeköttetésben állnak az ugyanezen részhez csatlakozó, például az LTGl-LTGn trönkcsoportokkal. Adott esetben az MB1-MB8 elválasztóegységekhez további ilyen részek tartoznak.

Egy elválasztóegység és az egyik trönkcsoport, például az LTG1 trönkcsoport GP1 mellék-vezérlőegysége között minden összeköttetés egy olyan vezérlőcsatornán halad keresztül amely vezérlőjeleknek az elválasztóegységből az illetékes trönkcsoporthoz való továbbítására, valamint információknak, az ellenkező irányban történő átvitelére szolgál. Pontosabban szemügyre véve mindegyik vezérlőcsatorna tudvalévőleg egy pár átviteli csatornából áll, amelyek közül az első az egyik, a második pedig az ellenkező átviteli irányban engedi a jelek áramlását.

A rajzon ábrázolt kiviteli példa tehát egy központi vezérlésű távbeszélőközpontot szemléltet, mégpedig egy PCM-távbeszélőközpontot, amely többek között egy központi K kapcsolómezőt és egy koordinációs CP központi processzort magába foglaló központi 5

HU 202697 Β résszel rendelkezik. Ezenkívül központi K kapcsolómezőhöz decentrális LTGl-LTGn trönkcsoportok csatlakoznak, mégpedig a választott összeköttetések felépítéséhez lefoglalható összekötőutakon, például vonalakon, csatornákon vagy hasonlókon keresztül. Ezek mindegyik LTGl-LTGn trönkcsoporton belül a hozzátartozó mellékkapcsolómezőhöz vezetnek. Egy összeköttetésnek ezeken át való felépítésére mindegyik LTGl-LTGn trönkcsoportban egy-egy GPlGPn mellék-vezérlőegység szolgál. Bármelyik LTGlLTGn trönkcsoporthoz előfizetői és összekötővonalak, illetve ezeknek megfelelő átviteli rendszerekbe pl. PCM 30 rendszerbe nyalábolt csatornák vannak vezetve. Egy LTGl-LTGn tröncsoport GPl-GPn mellék-vezérlőegységből a hozzátartozó mellék-kapcsolómezőhöz egy vezérlőcsatorna fut az említett összekötőutak egyikén és a központi K kapcsolómezőn keresztül, amely üzemkezdetkor kapcsolódik össze, s üzem közben állandóan összekapcsolt állapotban marad. Ez a vezérlőcsatorna biztosítja a folyamatos központüzem alatt az információk és vezérlőjelek cseréléséhez szükséges kölcsönös hozzáférhetőséget a GPl-GPu mellék-vezérelőegység és a koordinációs CP központi processzor között. Ennek a vezérlőcsatornának a mellék- kapcsolómezőn keresztül történhető felépítése érdekében bizonyos adatokat már az üzembehelyezés előtt be lehet tárolni a GPl-GPn 1 mellék-vezérlőegységbe, mégpedig azokat, amelyek az üzembehelyezéskor elvégeztetik a GPl-GPn mellék-vezérlőegységgel a vezérlőcsatornának az illetékes mellékkapcsolómezőn keresztül történő felépítését. Ez a vezérlőcsatorna a központi K kapcsolómezőn át tovább folytatódik az MB1-MB8 elválasztóegységig és a megadott módon lehetővé teszi a koordinációs CP központi processzorral való adatcserét.

A szemipermanens összeköttetéseknek számító vezérlőcsatornák felépítése és fenntartása a központi K kapcsolómezőn keresztül és annak KE beállítóegysége segítségével ugyanolyan módon megy végbe mint a hírközlő, összeköttetések, például távbeszélő-összeköttetések felépítése és fenntartása. Ennek érdekében a K kapcsolómező kapcsolómátrixaihoz önmagában ismert módon tartótárolók vannak hozzárendelve, amelyek mindegyikében egy-egy kapcsolómátrixra vonatkozó csatlakozási adatok vannak eltárolva. Ezek a tartótárolók biztosítják, hogy a kívánt átkapcsolások mindenkori időadatai rendelkezésre álljanak, illetve, hogy a szükséges beíró valamint kiolvasó műveletek az időosztású kapcsolómátrixok teli tárolói számára végre legyenek hajtva. Minden további részletet, amely egy időmultiplex kapcsolóberendezés felépítésére és működési módjára vonatkozik, itt ismertnek tételezünk fel, és ezért a továbbiakban nem foglalkozunk velük.

A már említett DE-OS 28 26 113 jelű nyilvánosságra hozatali irat ismertette, hogy az előfizetői állomásokhoz tartó és onnan induló hírközlő-összeköttetéseken, valamint az összekötővonalakon kívül egyrészt a trönkcsoportokhoz, pl. LTG1 trönkcsoporthoz rendelt mellék-vezérlőegységek, pl. GP1 mellék-vezérlőegység, másrészt a CP központi processzor közti vezérlőcsatornák számára létesítendő, már említett összeköttetések is az LTG1 trönkcsoport TSU mellék-kapcsolómezején keresztül épülnek ki. Ezek az összeköttetések, amint már kifejtettük, a központi K 6 kapcsolómezőn és az m időmultiplex vonalon keresztül haladnak tovább.

Szintén kifejtettük már, hogy a központi K kapcsolómezőn kívül egy sorozat LTGl-LTGn trönkcsoport van elhelyezve. Ezen LTGl-LTGn tröncsoportok mindegyike egy-egy PCM vonalon, például az ltgl időmuítiplex vonalon keresztül, a leírt módon a K központi kapcsolómező egy-egy pl. az A csatlakozójára van kötve. Mindegyik LTGl-LTGn trönkcsoport PCM-vonala a hozzátartozó átkapcsoló berendezéshez van vezetve. Ez az átkapcsolóberendezés nem más, mint a már ismert TSU mellék-kapcsolómező, amelyen keresztül mind az említett vezérlőcsatornák, mind az előfizető felé tartó vagy onnan induló összeköttetések, mind pedig az oda- és visszairányú összekötővonalak átkapcsolhatok. Magától értetődően „összekötővonalnak” tekintjük a TSU mellék-kapcsolómezőhöz futó PCM-vonalak csatornáit is. Ezeknek az előfizetői vonalaknak, összekötővonalaknak és csatornáknak a szövegben! egybefoglalását a már említett irodalmi hivatkozásokból merítettük.

Egy LTGl-LTGn trönkcsoport bemenőoldalához csatlakozó előfizetői vonalakon, összekötővonalakon és csatornákon keresztül különféle információk érkeznek, például hívójel egy előfizetői állomásról, amely az előfizető összeköttetés-kérését jelzi, majd hívószám fut be ugyanazon előfizetői állomásról, de az érkezhet az összekötővonalak és csatornák felől is, ezenkívül befutnak még az összekötővonalakhoz valamint csatornákhoz rendelt vonaljelzések is. Az előfizetői vonalakhoz csatlakozó előfizetői vonalszerelvények, a bejövőleg és/vagy kimenőleg lefoglalható helyi- és távolsági vonalakhoz illeszthető vonallezáró áramkörök, valamint belső összekötő áramkörök híváskereső áramkörök és hasonlók előfizetőként egyedi és/vagy összeköttetésenként - egyedi kapcsolóberendezések lehetnek. A GPl-GPn mellék-vezérlőegység most önmagában ismert módon ezeken a kapcsolóberendezéseken át érkező és összeköttetésenként egyedi információk felvételét bonyolítja le. Ezenkívül a GPl-GPn mellék-vezérlőegység a kapott információknak az éppen aktuális előfizetői vonalhoz, összekőtővonalhoz vagy megfelelő csatornához rendelt feldolgozását vagy előkészítését is elvégzi. Továbbá néhány ilyen információt átmenetileg be is tölt a GPl-GPn mellék-vezérlőegységhez mindig egyedileg hozzárendelt SD tárolóba, mégpedig egy IOP bemenet-kimenet-vezérlő áramkör segítségével. Végül szintén a GPl-GPn mellék-vezérlőégység feladata, hogy ezeken a vonalakon (előfizetői vonalakon, összekötővonalakon, valamint csatornákon) keresztül jelzéseket és vezérlőjeleket küldjön ki, például az előfizetői vonalakon át váltóáramú csengetőimpulzusokat és hangjeleket, a kimenetként lefoglalt összekötővonalakon keresztül pedig választó- és vonaljeleket és hasonlókat.

Egy LTGl-LTGn trönkcsoporthoz tartozó TSU mellék-kapcsolómező segítségével mindkét irányban létrehozhatók az összeköttetések, akár valamely vonal felől a központi K kapcsolómező irányába haladó, akár pedig az utóbbitól egy olyan vonal felé távolodó kiépülést irányról van szó. (A szóbanforgó vonal lehet pl. előfizetői vonal, összekötővonal, illetve egy megfelelő csatorna.) Egy összeköttetés kiépítésekor mindenekelőtt pl. egy előfizetői vonaltól a központi

HU 202697 Β

K kapcsolómezőhöz vezető kapcsolat jön létre az érintett LTGl-LTGn trönkcsoport TSU mellék-kapcsolómezőjén keresztül. A szóban forgó összeköttetés továbbépítése érdekében a központi K kapcsolómezőn keresztül bizonyos információk, például válaszinformációk áramolnak a TSU mellék-vezérlőegységből a már említett illetékes vezérlőcsatornán keresztül a CP központi processzorhoz. Ellenkező irányban, vagyis az összes GPl-GPn mellék-vezérlőegység felé pedig vezérlőjelek áramolnak, mégpedig egy G beadó-kiadó-processzor közreműködésével amely utóbbinak a felépítéséről és működésmódjáról a DE-OS 31 28 365 (VPA 81 P 6257) nyilvánosságra hozatali irat nyújt alapos tájékoztatást.

Mindegyik GPl-GPn mellék-vezérlőegység és a CP központi processzor között állandóan fenáll az egymáshoz való kölcsönös hozzáférhetőség. Ezért a CP központi processzor ciklikus sorrendben le tudja kérdezni az összes GPl-GPn mellék-vezérlőegységet az információk megléte felől. Az információk ilyenfajta továbbítása más ismert módon is megoldható. Egészen általánosan kifejezve tehát a CP központi processzor információkat vételez be és vezérlőjeleket bocsát ki. Az információk és vezérlőjelek átvitele valamely LTGl-LTGn trönkcsoport vezérlőcsatornáján önmagában ismert módon valósul meg.

A központi megszakítás nélküli üzemelése közben ezeket az információkat és vezérlőjeleket korlátozott terjedelmű szakaszokra osztva visszük át, tehát egy olyan előre megadott alkalmas adatformátumban, amely a folyamatos központüzem követelményeihez a legjobban illeszkedik. Lényeges, hogy az átviteli eljárás kellően biztonságos legyen. Ehhez a tárgykörhöz további részleteket olvashatunk a 0 058 750 (VPA 81 6209) számú európai szabadalmi leírásból, valamint a már hivatkozott DE-OS 31 28 365 jelű DE nyilvánosságra hozatali iratból. Ugyanezen forrásokból tájékozódhatunk a rajzon részletesen ábrázolt G beadó-kiadó-processzor felépítéséről és működésmódjáról, amely a nevezett információknak és vezérlőjeleknek a trönkcsoportoktól, kiinduló vagy azokhoz irányuló átvitelét bonyolítja le. A trönkcsoportokhoz egyedileg hozzárendelt vezérlőcsatornák teljesítőképesége az információk és vezérlőjelek folyamatos központüzem közbeni áramlási sebességének megfelelően van megválasztva.

Amint már kifejtettük, mindegyik működő GPlGPn mellék-vezérlőegység olyan adatokat tárol, amelyek a központ forgalmának lebonyolításához szükségesek. Ezek egy része programinformációkból áll, amelyek alapinformációknak számítanak. Ezekkel mindegyik GPl-GPn mellékvezérlőegységnek rendelkeznie kell, mert az összeköttetések felépítése során előbb-utóbb bármelyikük üzembehelyezésére sor kerülhet. A központ forgalmának lebonylítására, más szóval a központüzem fenntartására szolgáló programinformációkra tehát bármely GPl-GPn mellék- vezérlőegységnek folyamatosan szüksége van.

Egy GPl-GPn mellék-vezérlőegység számára a központüzem fenntartásához szükséges összes programinformációit célszerűen annak üzembehelyezésével összefüggésben írjuk be a tárolójába. Hasonlóképpen a központüzem fenntartásához szintén szükséges és többek között az LTGl-LTGn trönkcsoportoknak az előfizetői- és/vagy összekötővonalakhoz való csatlakozásait megadó fentebb megnevezett csatlakozási adatokat is csak az üzembehelyezése során tároljuk be egy GPl-GPn mellék-vezérlőegységbe. Ezeket a mindegyik GPl-GPn mellék-vezérlőegységbe tárolandó programinformációkat, valamint a szintén betárolandó csatlakozási adatokat - amint már fentebb kifejtettük - a CP központi porcesszorból visszük át egy üzemelni kezdő GPl-GPn mellék-vezérlőegységbe. Annak érdekében, hogy az összes programinformációnak és csatlakozási adatnak a GPl-GPn mellékvezérlőegységekbe való átvitele ne igényeljen túl hosszú időt az üzembehelyezéstől illetve újra-üzembehelyezéstől a forgalomlebonyolítás kezdetéig számítva, a találmány szerint úgy járunk el, hogy egy első átviteli folyamatban, a távbeszélő üzem megkezdése előtt, csak a programinformációkat visszük át és tároljuk el a GPl-ΌΡη mellék-vezérlőegységekben. Egy üzembehelyezés illetve újra-üzembehelyezés után a CP központi processzor tehát először csak a programinformációkat továbbítja, amennyiben azok nincsenek még betárolva a LTGl-LTGn trönkcsoportokba. Az egyes LTGl-LTGn trönkcsoportokra vonatkozó csatlakozási adatokat egy második átviteli folyamatban, a távbeszélő üzem megkezdése után visszük át úgy, hogy a második átviteli folyamat átviteli részfolyamatok sokaságából áll. Ezek során mindazon csatlakozási adat átkerül, amelyekre LTGlLTGn trönkcsoportokban szükség van. Ezúttal tehát arról is szó lehet, hogy csak egyetlen trönkcsoport lép működésbe. A találmány olyan üzemi körülmények között alkalmazható előnyösen, amelyekben az üzembehelyezés ill. újraüzembehelyezés az egész távbeszélőközpontra, tehát az összes LTGl-LTGn trönkcsoportra kiterjed.

A második átviteli folyamatot alkotó átviteli részfolyamatok sorozata tehát a csatlakozási adatokra vonatkozik. Ezek az átviteli részfolyamatok a már beindult üzemmenet alatt, tehát az ezt szolgáló és a koordinációs processzor meg a mellék-vezérlőegységek között folyó adatcserébe vannak beiktatva úgy, hogy az egyik vonallezáró áramkörnek illetve a megfelelő rákapcsolt csatornának mindenkor a forgalomlebonyolítás kezdete után először bekövetkező bejövő vagy kimenő foglaltsága esetén a koordinációs processzor az éppen aktuális csatlakozású adatokat egy hozzátartozó csatlakozási AD adattárolóból egyenként lekérdezi, majd az adott folyamatban érintett LTGlLTGn trönkcsoporthoz továbbítjuk, és annak tárolójába (lásd fentebb) beírjuk.

Tehát a központ forgalomlebonyolító üzeme azután kezdődik el, miután megtörtént a perifériaadatok közé tartozó programinformációk átvitele. Az utóbbi információkat a koordinációs processzor egy hozzátartozó PD tárolóból kérdezi le, és az összes LTGl-LTGn trönkcsoporthoz továbbítja (Broadcast- eljárás). Ha egy összeköttetés felépülése során egy LTGl-LTGn trönkcsoporton át kell csatlakozni, akkor a CP központi processzor először a szükséges csatlakozási adatokat továbbítja az illetékes LTGl-LTGn trőnkcsoporthoz, amelynek GPl-GPn mellék- vezérlőegysége azokat a megadott módon csatlakozásonként betárolja. Egy foglalt csatlakozás esetén egy előfizetői hívásról, a kiválasztott előfizetői vonal foglaltságáról, egy összekötővonal bejövő vagy kimenő foglaltságáról, vagy a megfelelő csatornák foglalt állapotáról 7

HU 202697 Β lehet szó. Ebben az összefüggésben lehetséges, hogy a vonalanként illetve csatornánként egyéni csatlakozási adatokat az éppen illetékes GPl-Gpn mellékvezérlőegység kérdezze le. Ez a lekérdezés tehát a CP központi processzornak szól, amely egy új összeköttetés felépítése esetén a lekérdezett csatlakozási adatokat az illetékes LTGl-LTGn trönkcsoport GPl-GPn mellék-vezérlőegységéhez továbbítja, és a fentebb leírt módon ott betárolja. így azok ott rendelkezésre állanak az összes további összeköttetésfelépítő folyamat és az összes egyéb forgalomlebonyolító művelet (például díjelszámolás, az összeköttetés bontása és hasonlók) számára. Azáltal, hogy a találmány szerinti második kiviteli folyamatot felosztottuk egy sorozat egyedi átviteli részfolyamatra, amelyek egy üzembehelyezés illetve egy újra-üzembehelyezés után a megadott módon először mindig a mindenkori összeköttetés felépítésével és az ezt szolgáló forgalomlebonyolítási adatcserével összefüggésben zajlanak le, a forgalomlebonyolító üzemmenet, vagyis az egymásután végrehajtott összeköttetésfelépítési folyamatok össze sége, némileg lefékeződik, tehát a CD központi processzorban meg a GPl-GPn mellék-vezérlőegységekben a forgalom lebonyolításával járó feldolgozási procedúrákhoz és az említett komponensek közötti átviteli folyamatokhoz az említett átviteli részfolyamatok társulnak. Ugyanakkor azonban a találmány segítségével elérjük, hogy a leírt központberendezés üzembehelyezése illetve újra-üzembehelyezése után a tényleges forgalomlebonyolító üzemmenet lényegesen korábban elkezdődhet, mint a hasonló típusú ismert korábbi távbeszélőközpontokban. Az üzembehelyezés illetve újra-üzembehelyezés után csupán a programinformációkat kell a trönkcsoportokhoz továbbítani, és utána már be lehet indítani a forgalomlebonyolító műveleteket. Egy bizonyos felfutási fázis, például egy félóra vagy egész óra eltelte után már a koordinációs processzorból átküldhetjük a még hiányzó csatlakozási adatokat a trönkcsoportokhoz, és ott a megadott módon beírhatjuk azokat a tárolóba. Ezt a műveletet el is halaszthatjuk a csekélyebb forgalmi terhelés idejére, például a főforgalmi időszak utánra vagy az éjszakai órákra.

A találmány szerinti eljárás és megfelelő külön intézkedések útján elért időmegtakarítás főleg olyan rövididejű üzemmegszakítások esetén bizonyul előnyösnek, amelyek perifériaadatoknak a központi processzorból a mellék- vezérlőegységekbe való újraátvitelét teszik szükségessé. Ezek leginkább olyan üzemállapotokban fordulnak elő, amikor a folyamatos távbeszélőüzem alatt fellépő zavarok és a működésben vagy a perifériaadatokban megállapított hibák miatt javító műveleteket kell elvégezni. Hasonlóképpen a trönkcsoportok működésében és/vagy huzalozásban, valamint előfizetői vonalak és összekötővonalak, illetve a megfelelő csatornák üzemmódjában szándékolt változtatások esetén is szükség van a megfelelő perifériaadatoknak - esetleg az összes perifériaadatnak vagy csak a csatlakozási adatoknak - a központi processzorból a trönkcsoportok mellék-vezérlőegységeibe való átvitelére. Egészen általánosan szemlélve tehét az eltért időmegtakarítás a központ forgalomlebonyolító üzemének kezdetét megelőző késedelem kiküszöböléséből adódik minden olyan esetben, amikor a csatlakozási adatokat és adott esetben a programinformációkat is át kell vinni a midenkori központi processzorból a trönkcsoportokhoz. A találmány révén elérjük, hogy az üzembehelyezés, illetve (egy megtörtént üzemmegszakítás miatti) újra-üzembehelyezés vagy egy hasonló központ-üzemviteli intézkedés után a lehető leghamarabb elkezdődhet az előfizetői oldalról kiválasztott összeköttetések felépítése.

Végül még rá kell mutatnunk arra a további alapvető lehetőségre, hogy az előfizetői állomások csatlakozhatnak koncentrátorokhoz is hasonló módon, amint azt a DE-OS 36 34 863 (VPA 86 P 1763) számú nyilvánosságra hozatali irat ismerteti. Az említett koncentrátorok PCM-vonalak útján a trönkcsoportokhoz vannak kötve.

Claims (3)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás központi vezérlésű távbeszélőközpontok, különösen PCM távbeszélőközpontok programinformációinak és csatlakozási adatainak elosztására, melynek során először a távbeszélőközpont központi koordinációs processzoréban tárolják el a távbeszélőüzemhez szükséges programinformációkat és az összes trönkcsoportra vonatkozó csatlakozási adatot mind a saját, mind pedig az egyes mellék-vezérlőegységek szükséglete számára, majd pedig ezt követően a forgalom folyamatos lebonyolítása érdekében ugyanazon programinformációt, illetve az egyes trönkcsoportokra jellemző csatlakozási adatokat az egyes mellék-vezérlőegységekbe egymás után áttöltik és ott is eltárolják, azzal jellemezve, hogy egy első átviteli folyamatban, a távbeszélő üzem megkezdése előtt, csak a programinformációkat visszük át és tároljuk el a mellék-vezérlőegységekben, míg az egyes trönkcsoportokra vonatkozó csatlakozási adatokat egy második átviteli folyamatban, a távbeszélőüzem megkezdése után visszük át úgy, hogy a második átviteli folyamat átviteli részfolyamatok sokaságából áll, amelyek a már beindított távbeszélő üzem közben és az ahhoz szükséges, a központi processzor és a mellék-vezérlőegységek közötti adatcserébe vannak beiktatva, és ahol az egyes átviteli részfolyamatokban azokra a vonallezárásokra, illetve csatornákra vonatkozó egyéni csatlakozási adatokat visszük át és tároljuk el az ezekez az adatokat igénylő mellék-vezérlőegység adatkérését követően a megfelelő trönkcsoport tárolójába, amelyek a beindított távbeszélőüzem során első alkalommal foglalódnak le a bejövő vagy kimenő forgalomban.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első átviteli folyamat több, legtöbször az összes trönkcsoport számára, főleg egy Broadcasteljárés szerint, egyidejűleg következik be, viszont a második átviteli folyamat trönkcsoportonként egyedi átviteli részfolyamatokra van felosztva.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a trönkcsoportok tárolóiba írandó programinformációk egy részét fixen, például már a gyártás folyamán írjuk be. (1. ábra)