HU199112B

HU199112B - Process for production of derivatives of cyclohexan-1,3-dion and herbicides containing them as active substance

Info

Publication number: HU199112B
Application number: HU853567A
Authority: HU
Inventors: Graeme J Farquarson; Keith G Watson; Graham J Bird
Original assignee: Ici Australia Ltd
Priority date: 1984-09-24
Filing date: 1985-09-23
Publication date: 1990-01-29
Also published as: NZ213331A; CA1261871A; DE3583097D1; JPS6178764A; HUT38206A; US4639267A

Description

A találmány tárgya eljárás új, részben herbicid készítmények hatóanyagaiként felhasználható ciklohexán-1,3-dion-származékok előállítására. A találmány továbbá hatóanyagokként ciklohexán-1,3-dion-sz ármazékokat tartalmazó herbicid készítményekre vonatkozik.

Ismert, hogy* egyes ciklohexán-1,3-dion-azármazékok fűfélékkel szemben herbicid hatást fejtenek ki. így például a „Pesticide Manual című szakkönyv (szerk.: C.R.Worthing; kiadó: The British Crop Protection Council; 6. kiadás, 1979) az alloxidim-nátrium kereskedelmi néven ismert ciklohexán-1,3-dion-származék, azaz a 3-(l-(allit-oxi-imino)-butil)-4-hidroxi-6,6-dimetil-2-oxo-ciklohex-3-én-karbonsav-metil-észter felhasználását ismerteti fűfélékre ható herbicid hatóanyagként. Ezt a vegyületet a 464 655 sz. ausztráliai szabadalmi leírás, és az annak megfelelő

461 170 sz. nagy-britanniai és 3 950 420 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás is ismerteti.

Az 1980-ban Nagy-Britanniában tartott növényvédelmi konferencián egy további ciklohexán-l,3-dion-származék, a 2-(N-etoxi-butrimidoil) -5- (2-etil-t io-propil) -3-hidroxi-2-cik lohexen-l-on fűfélékkel szemben kifejtett herbicid hatásáról számoltak be („1980 British Crop Protection Conference — Weeds, Proceedings I. kötet, Research Reports” 39—46. oldal; kiadó: British Crop Protection Council (1980)). A hatóanyag előállítását az 503 917 sz. ausztráliai szabadalmi leírás ismerteti.

Ismert az is, hogy egyes 5-indanil- és 5-tetralinil-ciklohexán-l,3-dion-származékok értékes herbicid hatással rendelkeznek (086 588 sz. európai szabadalmi bejelentés).

Vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy egyes új 5-(oxo-indanil- vagy oxo-tetralinil) -ciklohexán-1,3-dion-származékok fűfélékkel szemben kiemelkedően erős gyomirtó hatást mutatnak.

A találmány tárgya eljárás herbicid készítmények hatóanyagaiként részben felhasználható (I) általános képletű ciklohexán-1,3-dion-származékok és alkálifémsóik előállítására — a képletben

R³ 1—5 szénatomos alkilcsoportot jelent, R² 1—5 szénatomos alkilcsoportot vagy 3—6 szénatomos alkenilcsoportot jelent, n értéke 1 vagy 2, és X_m két 1—4 szénatomos alkilcsoportot és adott esetben harmadik szubsztituensként egy

1—4 szénatomos alkoxicsoportot jelent.

Ezeket a vegyületeket a találmány szerint úgy állítjuk elő, hogy a (III) általános képletű vegyületeket — a képletben R³, n és X_mjelentése a fenti — (IV) általános képletű vegyűletekkel — a képletben R² jelentése a fenti — reagáltatjuk, és kívánt esetben az így kapott vegyületeket alkálifém-bázisokkal .kezelve alkálifémsóikká alakítjuk.

Az (I) általános képletű vegyületek előállítását a példákban részletesen ismertetjük;

a kiindulási anyagokként felhasznált (III) általános képletű ciklohexán-1,3-dion-származékok előállítását szintén a példákban közöljük.

Az (I) általános képletű vegyületek két főcsoportját az (la) általános képletű indanon-származékok és az (Ib) általános képletű tetralon-származékok alkotják — a képletekben R², R³ és X_m jelentése a fenti.

Az (I) általános képletű vegyületek a (Ila). (Ilb), (IIc) és (Ild) általános képletű tautomer módosulatok formájában létezhetnek. Ezekben a képletekben 0 (V) általános képletű csoportot jelent, míg a további szubsztituensek jelentése a fenti.

A találmány továbbá herbicid készítményekre vonatkozik, amelyek hatóanyagokként 0,002—95 tömeg% (I) általános képletű ciklohexán- 1,3-dion-származékot vagy alkálifémsóját tartalmazzák — a képletben R² 1—5 szénatomos alkilcsoportot jelent, R³ 1—5 szénatomos alkilcsoportot jelent, n értéke 1 vagy 2, és

X_m két 1—4 szénatomos alkilcsoportot és adott esetben harmadik szubsztituensként egy 1—4 szénatomos alkoxicsoportot jelent —, hordozóanyagokkal vagy hígítószerekkel és adott esetben további segédanyagokkal együtt.

A mezőgazdasági felhasználás során a fenti készítményeket a növényekre vagy a növények termesztőközegeire visszük fel.

Az (I) általános képletű vegyületek az egyszikű növényekkel szemben általában szelektív herbicid hatást fejtenek ki, azaz az egyszikű növényeket súlyosan károsító vagy teljesen kiirtó dózisban felvive kétszikű növényekkel szemben herbicid hatást egyáltalán nem vagy csak igen csekély mértékben mutatnak.

Az (I) általános képletű vegyületek egyes képviselői egyes egyszikű gyomnövényfajták szelektív irtására is alkalmasak, így előnyösen használhatók fel az egyszikű haszonnövények között élősködő egyszikű gyomok irtására. Az (I) általános képletű vegyületek egyes képviselői különösen előnyösen használhatók fel az egyszikű haszonnövények, például búza, árpa és egyéb gabonafélék között tenyésző fuféle gyomnövények, például vadzab és olasz perje irtására.

Erre a célra az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítményeket olyan mennyiségben visszük fel az egyszikű haszonnövényekre vagy azok termesztőközegeire, amely a gyomnövényeket súlyosan károsítja vagy kipusztítja, ugyanakkor azonban a haszonnövényekkel szemben lényegében áitalmatlan.

Az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítményeket közvetlenül a kikelt növényekre is felvihetjük (kikelés utáni kezelés), vagy a készítményekkel a növények kikelése előtt kezelhetjük a talajt (kikelés előtti kezelés). A kikelés utáni kezeléssel általában kedvezőbb eredményeket érhetünk el.

-2199112

A találmány szerinti herbicid kompozíciók az (I) általános képletű hatóanyagokon kívül szilárd vagy folyékony hordozóanyagokat, továbbá adott esetben segédanyagokat tartalmaznak.

Az (I) általános képletű vegyületek egyes képviselői növényi növekedést szabályozó hatással is rendelkeznek. így például az (I) általános képletű vegyületek egyes képviselői, amellett hogy szelektíven irtják a haszonnövények között élősködő fííszerű gyomnövényeket, megfelelő dózisban felvive egyúttal. a haszonnövények növekedését is szabályozzák.

A növényi növekedést szabályozó hatás többféle formában jelentkezhet, amelyek közül példaként a következőket soroljuk fel: csúcsfejlődés visszaszorítása; másodlagos rugynövekedés serkentése; a virágzás és magképződés gyorsítása; a virágzás fokozása és ezzel együttjáró szemhozam-fokozódás; szárvastagodás; szárrövidülés; bokrosodás. A növényi növekedést szabályozó hatással is rendelkező (I) általános képletű vegyületek gabonaféléken, így búzán vagy árpán például bokrosodást és szárrövidülést idézhetnek elő.

A növényi növekedés szabályozása céljából a növényeket, a magvakat vagy a növények termesztőközegeit hatásos mennyiségű (I) általános képletű vegyületet tartalmazó kompozíciókkal kezeljük.

Az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítményeket közvetlenül a kikelt növényekre is felvihetjük (kikelés utáni kezelés), vagy a készítményekkel a magvakat vagy kikelés előtt a talajt kezelhetjük (kikelés előtti kezelés).

A találmány szerinti herbicid kompozíciók szilárd, folyékony vagy pépszerű készítmények lehetnek. A készítmények használatra kész, híg kompozíciók vagy használat előtt hígítandó koncentrátumok lehetnek. A készítmények hatóanyagtartalma részben a készítmény típusától, részben pedig attól függően változik, hogy az adott készítmény közvetlenül felhasználható-e (ilyenek például a beporzásra alkalmas készítmények vagy a vizes emulziók), vagy a készítményt felhasználás előtt hígítani kell-e (ilyenek például az emulgeálható koncentrátumok és a nedvesíthető por készítmények). A találmány szerinti kompozíciók 0,002—95 tömeg% (I) általános képletű hatóanyagot tartalmazhatnak.

A szilárd készítmények például porok, porozószerek, pasztillák, szemcsék vagy granulátumok lehetnek, amelyek a hatóanyagon kívül szilárd hordozóanyagot tartalmaznak. A porokat és a porozószereket úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot összekeverjük vagy összeőröljük a szilárd hordozóanyaggal. A szemcséket, pasztillákat és granulátumokat úgy állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot szilárd hordozóanyaghoz rögzítjük, így például az előre elkészített szemcsés szilárd hordozóanyagot a hatóanyaggal vonjuk be, vagy agglomerációs módszereket alkalmazunk.

A szilárd hordozóanyagok közül példaként a kővetkezőket soroljuk fel; ásványi anyagok és agyagok, így kaolin, bentonit, szilikagél, fullerföld, attapulgit, diatomaföid, vörös vasoxid, lösz, kréta, kalcium-szulfát, dolomit, mészkő, mész, kalcium-karbonát, gipsz, pirofillit, kovasav, szilikátok és szilikagélek; műtrágyák, így ammónium-szulfát, ammónium-foszfát, amrftónium-nitrát és karbamid; növényi eredetű anyagok, így gabonáderce és liszt, fakéregliszt, faliszt, dióhéj-liszt és cellulóz-porok; továbbá szintetikus polimer anyagok, így őrölt vagy porított műanyagok és műgyanták.

A szilárd készítmények továbbá nedvesíthető porok, granulátumok és szemcsék lehetnek, amelyek a hatóanyagon és a szilárd hordozóanyagon kívül egy vagy több felületaktív anyagot (nedvesítő-, emulgeáló- és/vagy diszpergálószert) is tartalmaznak a készítmény folyadékokban való diszpergálódásának elősegítése végett.

A felületaktív anyagok kationos, anionos és nemionos anyagok egyaránt lehetnek. A kationos felületaktív anyagok például kvaterner ammónium-vegyületek, így hosszú szénláncú alkil-ammónium-sók (például cetil-trimetil-ammónium-bromid) lehetnek. Az anionos felületaktív anyagok közül példaként a következőket soroljuk fel: szappanok, zsírsavak alkálifém-, aikáliföidfém- és ammóniumsói, lignin-szulfonsav alkálifém-, alkáliföldfém- és ammóniumsói, arilszulfonsav alkálifém-, alkáliföldfém- és ammóniumsói (például naftalin-szulfonsav-sók, így butil-naftaiin-szulfonsav-sók, di- és tri-izopropil-naftalin-szulfonsav-sók, szuifonált naftatin és naftalin-származékok formaldehiddel képezett kondenzációs termékeinek sói, szulfonált naftalin és naftalin-származékok fenollal és formaldehiddel képezett kondenzációs termékeinek sói, továbbá alkil-aril-benzolszulfonsavak sói, így dodecil-benzolszulfonsav-sók), hosszú szénláncú kénsav-monoészterek vagy alkil-szulfátok (így lauril-szulfát) alkálifém-, alkáliföldfém- és ammóniumsói, kénsav zsíralkohol-glikoléterekkel képezett monoésztereinek sói. A nemionos felületaktív anyagok közül példaként az etilén-oxid fenolokkal és alkil-fenolokkal (így izo-oktil-fenollal, oktil-fenollal és nonil-fenollal) képezett kondenzációs termékeit, az etilén-oxid ricinusolajjal képezett kondenzációs termékeit, a hosszú szénláncú zsírsavakból és hexit-anhidridekből levezethető részleges észtereket (így szorbitán-monolaurátot), az említett részleges észterek etilén-oxiddal képezett kondenzációs termékeit, az etilén-oxid/ /propilén-oxid tömb-kopolimereket, a lauril-alkohol-poli(glikol-éter)-acetált és a lecitineket említjük meg.

A folyékony kompozíciók a hatóanyag folyékony hordozóanyagokkal készített oldatai vagy diszperziói lehetnek, amelyek adott esetben egy vagy több felületaktív anyagot (nedvesítő-, emulgeáló- és/vagy diszpergálószert)

-3199112 is tartalmazhatnak. A folyékony hordozóanyagok például a következők lehetnek: víz; ásványolaj-frakciók, így kerozin, szolvens-nafta, petróleum, kőszénkátrány-olaj és aromás petróleum-frakciók; alifás, cikloalifás és aromás szénhidrogének, így paraffin, ciklohexán, toluol, xilolok, tetrahidro-naftalin és alkil-naftalin-származékok; alkoholok, így metanol, etanol, propanol, izopropanol, butanol, ciklohexanol és propilén-glikol; ketonok, így ciklohexanon és izoforon; továbbá erősen poláros szerves oldószerek, így dimetil-formamid, dimetil-szulfoxid, N-metil-pirrolidon és szulfolán.

A folyékony kompozíciók előnyösen a hatóanyag vizes diszperzió, emulzió vagy szuszpenziói lehetnek, amelyeket például permetezéssel, porlasztva permetezéssel vagy elárasztással vihetünk fel a kezelendő területre. A vizes kompozíciókat rendszerint úgy állítjuk elő, hogy a megfelelő koncentrátumokat vízzel keverjük össze. A koncentrátumok például emulgeálható koncentrátumok, pépek, olajos diszperziók, vizes szuszpenziók és nedvesíthető porkészítmények lehetnek. A koncentrátumokkal szemben leggyakrabban támasztott követelmény az, hogy hosszú időn át károsodás nélkül tárolhatóak legyenek, és hosszabb tárolás után vízzel hígítva megfelelően homogén, hagyományos permetezőberendezéssel könnyen felvihető készítményeket képezzenek. A koncentrátumok rendszerint 10—95 tömeg%, előnyösen 10—60 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak.

Az emulziókat vagy az emulgeálható koncentrátumokat általában úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot egy vagy több felületaktív anyagot és adott esetben olajat is tartalmazó szerves oldószerben oldjuk. Az olajos diszperziók előállítása során a hatóanyag, egy szénhidrogén-olaj és egy vagy több felületaktív anyag keverékét összeőröljük. A vizes szuszpenziós koncentrátumokat általában úgy állíthatjuk elő, hogy a hatóanyag, víz és előnyösen legalább egy szuszpendálószer keverékét golyós malomban őröljük. Szuszpendálószerekként például hidrofil kolloidokat, így poli(N-vinil-pirrolidon)-t, karboxi-metil-cellulóz-nátriumsót és növényi gumikat (így akáciagumit és tragakanta-gumit), hidratált kolloid ásványi szilikátokat, így montmorillonitot, beidellitet, nontronitot, hektoritot, szaponitot, szaukonitot és bentonitot, továbbá egyéb cellulóz-származékokat és poli(vinil-alkohol)-t használhatunk. A nedvesíthető porkészítményeket általában úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot egy vagy több felületaktív anyaggal, egy vagy több szilárd hordozóanyaggal és adott esetben egy vagy több szuszpendálószerrel keverjük össze, és a keveréket a kívánt szemcseméretű porrá őröljük.

A vizes szuszpenziók, diszperziók vagy emulziók előállítása során a nagy hatóanyagtartalmú kompozíciókat vízzel keverjük öszsze. A víz adott esetben felületaktív anyagokat és/vagy olajokat is tartalmazhat.

Δ

Megjegyezzük, hogy az (I) általános képletű vegyületek savas jellegűek, és szerves vagy szervetlen bázisokkal képezett sóik formájában is formálhatók. Ha a készítményekben ezeket a sókat kívánjuk alkalmazni, eljárhatunk úgy, hogy hatóanyagokként közvetlenül a megfelelő sókat használjuk fel, azonban a sókat a formálás során is kialakíthatjuk az (I) általános képletű vegyületekböl és a megfelelő szervetlen vagy szerves bázisokból.

A készítmények felvitelének módja elsősorban a felhasznált készítmény típusától és a rendelkezésre álló kezelő berendezésektől függően változik. A szilárd kompozíciókat például beporzással vagy a szilárd anyagok szétterítésének egyéb módszereivel vihetjük fel a kezelendő területre. A folyékony kompozíciókat például permetezéssel, porlasztva permetezéssel, elárasztással, az öntözővízhez keverve, vagy a folyadékok szétterítésének egyéb szokásos módszereivel vihetjük fel.

A készítmények felviteli aránya több tényezőtől, köztük a hatóanyag jellegétől, az irtandó gyomnövény típusától, a felhasznált készítmény típusától és a kezelés helyétől (levél vagy gyokérkezelés) függően változik. 1 hektár kezelendő területre általában 0,005— 2,0 kg, előnyösen 0,01—2,0 kg hatóanyagnak megfelelő mennyiségű készítményt vihetünk fel.

A találmány szerinti készítmények összekeverhetők egy vagy több további, ismert biológialag hatásos vegyülettel is. Miként már közöltük, az (I) általános képletű vegyületek egyszikű növényekkel vagy fűfélékkel szemben rendszerint lényegesen erősebb herbicid hatást fejtenek ki, mint kétszikű növényekkel szemben, igy egyes esetekben az (I) általános képletű vegyületek önmagukban nem elegendőek a haszonnövény teljes mértékű védelmére. A készítményekhez tehát adott esetben szükséges egy vagy több egyéb herbicid hatóanyag hozzákeverése is.

További herbicid hatóanyagokként az (I) általános képletű vegyületektől eltérő bármilyen herbicid vegyületet felhasználhatunk. Az egyéb herbicid hatóanyagok előnyösen kétszikű gyomokkal szemben hatásos vegyületek vagy kontakt herbicidek lehetnek.

A találmány szerinti készítményekkel együtt felhasználható kiegészítő herbicid hatóanyagok közül példaként a következőket soroljuk fel;

A) benzo-2,1,3-tiadiazin-4-on-2,2-dioxidok, így 3-izopropil-benzo-2,l,3-tiadiazin-4-on-2,2-dioxid (bentazon);

B) hormonhatású herbicidek, elsősorban fenoxi-alkán-karbonsavak, így 4-klór-2-metih -renoxi-ecetsav (MCPA), 2-(2,4-diklórfsnoxi) -propionsav (diklórprop), 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav (2,4-D), 2,4,5-triklór-fenoxi-ecetsav (2,4,5-T), 4-(4-klór-2-metil-fenoxi)-vajsav (MCPB), 4- (2,4-diklór-fenoxi)-vajsav (2,4-DB), 2-(4-klór-2-me-4199112 til-fenoxí)-propionsav (mekoprop), és a felsorolt vegyületek származékai, például sói, észterei és amidjai;

C) 3-(4-(4-halogén-fenoxi)-fenii)-l,l-dialkil-karbamidok, így 3-(4-(4-klór-fenoxi)-fenil) -1,1 -dimetil-karbamid (kloroxuron);

D) dinitro-fenolok és származékaik (például acetátjaik), így 2-metil-4,6-dinitro-fenoI (DNOC), 2-terc-butil-4,6-dinitro-fenoI (dinoterb), 2-szek-butil-4,6-dinitro-fenol (dinoszeb), és az utóbbi vegyület acetátja;

E) dinitro-anilin-típusú herbicid hatóanyagok, így N,’N’-dietil-2,6-dinitro-4-(trifIuor-metil)-m-fenilén-diamin (dinitramin),

2.6- dinitro-N,N-dipropil-4- (trifluor-metilj-anilin (trifluralin) és 4-metilszulfonil-2,6-dinitro-N,N-dipropil-anilin (nitralin);

F) fenil-karbamid tlpusu herbicid hatóanyagok, így Ν’- (3,4-diklór-feni 1) -N,N-dimetil-karbamid (diuron) és N,N-dimetil-N’-(3-(trifluor-metil)-fenil)-karbamid (fluometúron);

G) fenil-karbamoil-oxi-fenil-karbamátok, így

3- ((metoxi-karbonil) -amino) -fenil- (3-metil-fenil)-karbamát (fenmediíam) és 3- ((etoxi-karboníl) -amino) -feníl-fenil-karbamát (dezmedifam);

H) 2-fenil-piridazin-3-onok, így 5-amino-4-klór-2-fenil-piridazin-3-on (pirazon);

I) uracil-típusú herbicid hatóanyagok, így

3-cikiohexil-5,6-trimetilén-uracil (lenacil), 5-bróm-3-szek-butil-6-metil-uracil (bromacil) és 3-terc-butil-5-klór-6-metil-uracil (terbacil);

J) triazin-típusú herbicid hatóanyagok, így

2-klór-4- (etil-amino) -6- (izopropil-amino)-1,3,5-triazin (atrazin), 2-kiór-4,6-bisz(etil-amino)-l,3,5-triazin (simazin) és 2-azido-4- (izopropil-amino)-6-(metil-tio)-1,3,5-triazin (aziproptrin);

K) l-alkoxi-2-alkil-3-fenil-karbamid típusú herbicid hatóanyagok, így 3-(3,4-diklór-fenil)-1 -metoxi- 1-metil-karbamid (linuron), 3-(4-klór-fenil)-l-metoxi-l-metil-karbamid (monolinuron) és 3-(4-bróm-4-klór-feníl) -1-metoxi-1 -metil-karbamid (klórbromuron);

L) piridin-típusú herbicid hatóanyagok, így

3.6- diklór-pikolinsav (klopiralid) és 4-amino-3,5,6-trikIór-pikolinsav (pikloram);

M) l,2,4-triazln-5-on-típusú herbicid hatóanyagok, így 4-amino-4,5-dihidro-3-metil-6- fenil-1,2,4-triazin-5-on (metamitron) és 4-amino-6-terc-butil-4,5-dihidro-3- (me· til-tio) -1,3,4-triazin-5-on (metribuzin);

N) benzoésav-típusú herbicid hatóanyagok, így 2,3,6-triklór-benzoésav (2,3,6-TBA),

3.6- dikIór-2-metoxi-benzoésav (dikamba) és 3-amino-2,5-diklór-benzoésav (kloramben);

O) anilid-tipusú herbicid hatóanyagok, így N-(butoxi-metil)-a-klór-2’,6’-dietil-acetanilid (butaklór), a megfelelő N-metoxi-vegyület (alaklór), a megfelelő N-izopropil8 vegyület (propaklór) és 3’,4’-diklór-propionanilid (propanil);

P) dihalogén-benzonitril-típusú herbicid hatóanyagok, így 2,6-diklór-benzonitril (diklobenil), 3,5-dibróm-4-hidroxi-benzonitril (bromoxinii) és 3,5-dijód-4-hidroxi-benzonitril (ioxinil);

Q) halogén-alkán-karbonsav-típusú. herbicid hatóanyagok, így 2,2-diklór-propionsav (dalapon), triklór-ecetsav (TCA) és sóik;

R) difenil-éter-típusú herbicid hatóanyagok, így (4-nitro-fenil)-(2-nitro-4-(trifIuor-metil)-fenil)-éter (fluorodifen), metil-5-(2,4-diklór-fenoxi) -2-nitro-benzoát (bifenoxi),

2-nitro-5- (2-klór-4-(trifluor-metil)-fenoxi)-benzoésav és [2-klór-4-(trifluor-metil) -fenil] - (3-etoxi-4-nitro-fenil) -éter;

S) N- (heteroaril-amino-karbonil)-benzol-szulfonamidok, így 2-klór-N- ((4-metoxi-6-metil-l,3,5-triazin-2-il)-amino-karbonil)-benzol-szulfonamid (DPX 4189);

T) aril-oxi-fenoxi-propionát-típusú herbicid hatóanyagok, így 2- (4- (5- (trifluor-metil) -2-piridil-oxi) -fenoxi) -propionsav-butil-észter (fluazifop) és 2-(4-(2,4-diklór-fenoxi) -fenoxi) -prdpionsav-metil-észter (diklofop); és

U) egyéb herbicid hatóanyagok, így N,N-dimetil-difenil-acetamid (difenamid), N-(I-naftil)-ftálaminsav (naptalam) és3-amino-l,2,4-triazol.

A kontakt herbicid hatóanyagok például a következő vegyületek lehetnek:

V) bipiridilium-típusú herbicid hatóanyagok, így l,r-dimetil-4,4’-bipiridilium-sók (paraquate-sók) és 1,1 ’-etilén-2,2’-bipiridilium-sók (diquat-sók);

W) szerves arzénvegyületek, így mononátrium-metán-arzonát (MSMA); és

X) aminosav-típusú herbicid hatóanyagok, így N-(foszfono-metil)-glicin (glüfozát) és sói és észterei.

A találmányt az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük.

1. példa

5- (6,8-Dimetil-7-metoxi-1 -oxo-1,2,3,4-tetrahidro-naft-5-il )-2-( 1 -(etoxi-imino)-propil )-3-hidroxi-ciklohex-2-én-l-on (1. sz. vegyület) előállítása (i) lépés:

g 2,6-dimetil-anizol, 59 g vízmentes alumínium-triklorid és 200 ml 1,2-diklór-etán 0°C-os elegyéhez 22,06 g borostyánkősav-anhidridet adunk. A reakcióelegyet 0,5 órán át 0°C-on, majd 4 órán át szobahőmérsékleten keverjük, ezután jég és tömény vizes sósavoidat keverékére öntjük. Az elegyet 5 percig erélyesen keverjük, majd etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumot magnézium-szulfát fölött szárítjuk, ezután bepároljuk. 108°C-on olvadó, fehér, kristályos 4-(3,5-dimetil-4-metoxi-feniI)-4-oxo-vajsavat kapunk.

-5199112 (ii) lépés:

g 4-(3,5-dimetil-4-metoxi-fenil)-4-oxo-vajsav, cink-amalgám (15 g cinkből és 1,5 g higany(II)-klortdból készített termék), 70 ml jégecet, 70 ml víz és 170 ml tömény vizes sósavoldat elegyét 12 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A reakcióelegyet lehűtjük, szűrjük, és a szűrletet 1 liter vízbe öntjük. A kapott elegyet etil-acetáttal extraháljuk. A szerves extraktumot vízzel négyszer, mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, majd bepároljuk. Halványsárga olajként 4-(3,5-dimetil-4-hidroxi-fenil) -vajsavat kapunk.

NMR-spektrum vonalai (CDC1₃): 6=1,79-2,64 (6H, m), 2,22 (6H, s), 6,79 (2H, s), 7,6 (2H, széles s) ppm.

(iii) lépés:

9,4 g4-(3,5-dimetil-4-hidroxi-fenil)-vajsav,

2,69 g nátrium-hidroxid és 150 ml víz elegyéhez erélyes keverés közben, 5—10’C-on 6 ml dimetil-szulfátot adunk. A reakcióelegyet 20 percig 10°C-on keverjük, majd 1 órán át viszszafolyatás közben forraljuk. Az elegyet lehűtjük, 200 ml vízbe öntjük, és a kapott elegyet dietil-éterrel extraháljuk. Az extraktumot magnézium-szulfát fölött szárítjuk, majd bepároljuk. Halványsárga olaj formájában 4-(3,5-dimetil-4-metoxi-fenil) -vajsav-metil-észtert kapunk.

NMR-spektrum vonalai (CDC1₃): 6=1,892,61 (6H, m), 2,25 (6H, s), 3,66 (3H, s), 3,69 (3H, s), 6,81 (2H, s) ppm.

(iv) lépés:

9,75 g 4-(3,5-dimetil-4-metoxi-fenil)-vajsav-metil-észter, 31 g-ekvivalens titán-tetraklorid és 200 ml diklór-metán 0—5°C-os elegyéhez erélyes keverés közben, lassú ütemben 5,3 g-ekvivalens (diklór-metil)-metil-étert adunk. A reakcióelegyet 1 órán át 5°C-on, majd 2 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Az elegyet jeges vízbe öntjük, és a kapott vizes elegyet diklór-metánnal extraháljuk. Az extraktumot magnézium-szulfát fölött szárítjuk, és bepároljuk. Halványsárga olaj formájában

4-(3,5-dimetil-2-formil-4-metoxi-fenil)-vajsav· -metil-észtert kapunk.

NMR-spektrum vonalai (CDC1₃): 6=1,692,98 (6H, m), 2,31 (3H, s), 2,52 .(3H, s), 3,67 (3H, s), 3,69 (3H, s), 6,91 (1H, s), 10,50 (1H, s) ppm.

(v) lépés:

9,4 g 4- (3,5-dimetil-2-formil-4-metoxi-fenil)-vajsav-metil-észter és 21 g-ekvivalens 1-(trifenil-foszforanilidén)-2-propanon toluollal készített elegyét 48 órán át keverés és viszszafolyatás közben forraljuk. Az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk, és a maradékot szilikagéllel töltött oszlopon kromatografálva tisztítjuk. Eluálószerként diklór-metánt használunk. Halványsárga, olajos termék formájában 4- (2- (but-l-én-3-on-1 -il) -3,5-dimetil-4-metoxi-fenil) -vajsav-metil-észtert kapunk.

NMR-spektrum vonalai (CDC1₃): 6=1,832,69 (6H, m), 2,25 (3H, s), 2,28 (3H, s), 2,41 (3H, s), 3,66 (3H, s), 3,70 (3H, s), 6,26 (1H,

d), 6,89 (1H, s), 7,65 (1H, d) ppm.

(vi) lépés:

5,0 g 4-(2-(but-l-en-3-on-l-il)-3,5-dimetil-4-metoxi-fenil)-vajsav-metil-észter, 6 g-ekvivalens nátrium-dimetil-malonát és 60 ml vízmentes metanol elegyét 6 órán át keverés és visszafolyatás közben forraljuk. Az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk, a maradékhoz 60 ml (10%-os fölöslegben vett) vizes kálium-hídroxid-oldatot adunk, és az elegyet 8 órán át visszafolyatás közben forraljuk. Az elegyet lehűtjük, és dietil-éterrel extraháljuk. A vizes fázist 60°C-ra melegítjük, majd lassan adagolt híg vizes sósavoldattal megsavanyítjuk. Ezután az elegyet lehűtjük, és etil-acetáttal extraháljuk. A szerves fázist magnézium-szulfát fölött szárítjuk, és bepároljuk. Halványsárga, habszerfi anyagként 5-(6-(3-karboxi-propil) -2,4-dimetil-3-metoxi-fenil) -3-hidroxi-ciklohex-2-én-l-ont kapunk.

NMR-spektrum vonalai (hexadeutero-aceton): 6=1,6-3,7 (11H, m), 2,28 (3H, m), 2,43 (3H, s), 3,65 (3H, s), 5,52 (1H, s), 6,91 (1H, s), 8,6 (2H, széles s) ppm.

(vii) lépés:

4,0 g 5- (6-(3-karboxi-propil) -2,4-dimetil-3-metoxi-fenil) -3-hidroxi-ciklohex-2-én-l-on és polifoszforsav elegyét lassú melegítés közben,

1,5 órán át 80—Í40°C-on (fürdőhőmérséklet) keverjük. A reakcióelegyet lehűtjük, jeges vízbe öntjük, majd etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumot magnézium-szulfát fölött szárítjuk és bepároljuk. Halványsárga, habszerű maradékként 5- (6,8-dimetil-7-metoxi-1 -oxo-1,

2,3,4-tetrahidro-naft-5-il)-3-hidroxi-ciklohex-2-én-1-ont kapunk.

(viii) lépés:

1,0 g 5-(6,8-dimetil-7-metoxi-l-oxo-l,2,3,4-tetrahidronaft-5-il)-3-hidroxi-ciklohex-2-én-l-on, 2 ml propionsav-anhidrid és 80 ml toluol elegyét 1 órán át keverés és visszafolyatás közben forraljuk. Az oldószert lepároljuk, és a maradékot a savanhidrid fölöslegének eltávolítása végett igen kis nyomáson melegítjük. A kapott maradék, 0,2 g dimetil-amino-piridin és 80 ml toluol elegyét ezután 8 órán át visszafolyatás közben forraljuk. Az oldószert lepároljuk, és a maradékot szilikagéllel töltött oszlopon kromatografálva tisztítjuk. Eluálószerként 9:1 térfogatarányú diklór-metán/ /etil-acetát elegyet használunk. Halványsárga, olajos termékként 5-(6,8-dimetil-7-metoxi-1 -oxo-1,2,3,4-tetrahidro-naft-5-il) -3-hidroxi-2-propionil-ciklohex-2-én-1 -ont kapunk.

NMR-spektrum vonalai (CDCI₃): 6=1,17 (3Π, t), 1,7-3,7 (13H, m), 2,41 (3H, s), 2,52 (3H, s), 3,66 (3H, s), 18,28 (1H, s) ppm.

(ix) lépés:

0,48 g 5-(6,8-dimetil-7-metoxi-l-oxo-l,2,3,

4-tetrahidro-naft-5-íl)-3-hidroxi-2-propionil-6199112

-ciklohex-2-én-l-on, 1 ekvivalens etoxi-amin-hidroklorid, 1 ekvivalens vízmentes nátrium-acetát és 30 ml abszolút alkohol elegyét 1 órán át szobahőmérsékleten keverjük. A reakcióelegyet igen híg vizes sósavoldatba öntjük, 5 majd azonnal extraháljuk dietil-éterrel. A szerves fázist magnézium-szulfát fölött szárítjuk és bepároljuk. Halványsárga, olajos termékként 5- (6,8-dimetil-7-metoxi-1 -oxo-1,2,3,4-tetrahidro-naft-5-il) -2- (1 - (etoxi-imino) -pro- 10 pil)-3-hidroxi-ciklohex-2-én-l-ont (1. sz. vegyület) kapunk.

NMR-spektrum vonalai (CDCl₃): 6=1,111,42 (6H, két t), 1,9-3,8 (15H, m), 2,41 (3H, s), 2,52 (3H, s) 3,66 (3H, s), 4,14 (2H, q), 15 ppm; -OH csoportra jellemző vonal nem észlelhető.

2. példa

5-(5,7-Dimetil-l-oxo-indan-4-il)-2-(l-(et- 20 oxi-imino)-propil)-ciklohexán-l,3-dion (2. sz. vegyület) és 5-(5,7-dimetil-l-oxo-índan-6-il)-2-( l-(etoxi-lmino)-propil )-ciklohexán-l ,3-dion (3. sz. vegyület) előállítása (i) lépés: 25 g 3,5-dimetil-benzil-bromid, 0,69 g vízmentes kálium-karbonát, 0,57 ml dimetil-malonát és 2,5 ml dimetil-formamid elegyét éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük. A reakcióelegyet híg vizes sósavoldatba öntjük, 30 és metilén-kloriddal extraháljuk. A szerves fázist vízzel· mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, végül bepároljuk. 1,0 g 3,5-dimetit-benzil-malonsav-dimetil-észtert kapunk színtelen olaj formájában. 35 (ii) lépés:

11,4 g (46 mmól) 3,5-dimetil-benziI-malonsav-dimetil-észter és 5,6 g (92 mmól) bórsav elegyét 3 órán át 180°C-on keverjük. A reak- 40 cióelegyet lehűtjük, majd dietil-éter és víz keverékében oldjuk. A szerves fázist elválasztjuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, és bepároljuk. 8,6 g barna, olajos 3-(3,5-dimetil-fenilj-propionsav-metil-észtert kapunk.

NMR-spektrum vonalai (CDC1₃): 0=2,31 (6H, s), 2,70 (4Ή, kettő d), 3,66 (3H, s), 6,77 (3H, s) ppm.

(iii) lépés: 50

A fentiek szerint kapott 3-(3,5-dimetil-fenil)-propionsav-metil-észtert lényegében az

1. példa (iv) — (viii) lépésében ismertetett eljárással alakítjuk át a megfelelő 5-(5,7-dimetil-l-oxo-indanil)-2-propioniI-ciklohexán- 55 -1,3-dion-izomerek elegyévé. A nyers izomer-elegyet szilikagéllel töltött oszlopon kromatografáljuk, eluálószerként metilén-kloridot használunk. Ezzel az eljárással az egyedi izomereket tiszta formában különítjük el. A na- θ. gyobb mozgékonyságú triton NMR-spektruma alapján 5-(5,7-dimetil-l-oxo-indan-6-il)-2-propionil-ciklohexán-1,3-dionnak bizonyult.

NMR-spektrum vonalai (CDCl₃): 6=1,16 (3H, t), 2,48 (3H, s), 2,75 (3H, s), 2,3-4,0 (UH, m), 7,14 (1H, s), 18,28 (1H, s) ppm. 65 (Iv) lépés:

A (iii) lépés szerint előállított és elkülönített 5- (5,7-dimetil-1 -oxo-indanil) -2-propionil-ciklohexán-l,3-dion-izomereket az 1. példa (ix) lépésében leírt eljárással etoxi-aminnal reagáltatjuk.

Az 5- (5,7-dimetil-1 -oxo-indan-4-il) -2- (1 - (etoxi-imino) -propil )-ciklohexán-.l ,3-diont (2. sz. vegyület) halványsárga, olajos termék formájában kapjuk.

NMR-spektrum vonalai (CDCI₃): 6=1,17 (3H, t), 1,34 (3H, t), 2,43 (3H, s), 2,55 (3H, s),

2.3- 4,0 (11H, m),4,12 (2H,q),6,88 (lH,s), 15,0 (1H, széles s) ppm.

Az 5-(5,7-dimetil-l-oxo-indan-6-il)-2-(l- (etoxi-imino)-propil )-ciklohexán-l,3-diont (3. sz. vegyület) halványsárga, olajos termék formájában kapjuk.

NMR-spektrum vonalai (CDC1₃): 6=1,18 (3H, t), 1,34 (3H, t), 2,47 (3H, s), 2,73 (3H, s),

2.4- 4,0 (11H, m),4,13 (2H,q), 7,08 (1H, s), 15,1 (1H, széles s) ppm.

3. példa

A 2. példa (iii) lépése szerint előállított 5- (5,7-dimetil-l-oxo-indan-4- és -6-il)-2-propionil-ciklohexán-l,3-dion izomer-elegyet az 1. példa (ix) lépésében leírt módon allil-oxiaminnal reagáltatjuk.

Halványsárga, olajos termék formájában

2- (1 - (allil-oxi-imino) -propil) -5- (5,7-dimetil-1 -oxo-indan-4-il)-ciklohexán-1,3-dion (4. sz. vegyület) és 2- (1-(allil-oxi-imino)-propil)-5- (5,7-dimetil-1 -oxo-indan-6-il) -ciklohexán-1,3-dion (5. sz. vegyület) elegyét kapjuk.

NMR-spektrum vonalai (CDCI₃): 6=1,18 (3H, t), 2,44 (kb. 2H, s), 2,55 (kb. 2H, s), 2,46 (kb. 1H, s), 2,74 (kb. 1H, s), 2,3-3,4 (10H, m), 3,5-4,0 (1H, m), 4,52 (2H, d), 5,15 (2H, m),6,0 (lH,m),6,90 (0,7H, s),7,08 (0,3H, s), 15,0 (1H, széles s) ppm.

4. példa

5-(5,7-Dlmetil-t-oxo-indan-4-il )-2-( l - (etoxi-imino)-propil )-ciklohexán-l ,3-dion-nátriumsó (6. sz. vegyület) előállítása mg (0,1 mmól) 5-(5,7-dimetil- 1-oxo-indan-4-il) -2- (1 -(etoxi-imino)-propil)-ciklohexán-l,3-dion (2. sz. vegyület) 2 ml acetonnal készített oldatához 4 mg (0,1 mmól) nátrium-hidroxid 0,5 ml vízzel készített oldatát adjuk. A reakcióelegyet rövid ideig szobahőmérsékleten keverjük, majd csökkentett nyomáson szárazra pároljuk. A víz utolsó nyomait toluollal végzett azeotrop desztillációval ’ távolítjuk el. 41 mg cím szerinti terméket kapunk barna, nemkristályos por formájában.

NMR spektrum vonalai (CDCI₃): 6=1,17 (3H,t), 1,34 (3H,t),2,43 (3H,s),2,55 (3H,s),

2,3-4,0 (11H, m), 4,12 (2H, q) ppm.

5. példa

Kompozíciók előállítása a) Emulgeálható koncentrátum:

A 3. sz. vegyűletet 7 térfogat % Teric Ni 3at (etoxilezett nonil-fenol) és 3 térfogat %

-Ί199112

Kemmat SC15B-Í (kalcium-dodecil-benzolszulfonát) tartalmazó toluolban oldjuk; tömény oldatot készítünk. A kapott emulgeálható koncentrátumot vízzel hígítva permetezéssel felvihető vizes emulzióvá alakítjuk.

b) Vizes szuszpenzió:

tömegrész vizes Teric N8 (etoxilezett nonil-fenol) oldathoz 5 tömegrész 6. sz. vegyületet és 1 tömegrész Dyapol PT-t (anionos szuszpendálószer) adunk, és az elegyet golyós malomban őröljük. Stabil vizes szuszpenziót kapunk, amit vízzel hígítva permetezéssel felvihető vizes szuszpenzióvá alakíthatunk.

c) Emu Igeálható koncentrátum:

tőmegrész 1. sz. vegyületet, 5 tömegrész Teric N 13-t és 5 tömegrész Kemmat SC15B-t 80 tömegrész Solvesso 150-ben (magas forráspontú aromás petróleum-frakció) oldunk. Emulgeálható koncentrátumot kapunk, amit vízzel hígítva permetezéssel felvihető vizes emulzióvá alakíthatunk.

d) Diszpergálható porkészítmény:

tömegrész 2. sz. vegyületet 3 tömegrész Matexil DA/Ac-vel (naftalinszulfonsav-formaldehid kondenzátum dinátriumsója), tömegrész Aerosol OT/B-vel (nátrium-dioktil-szulfo-szukcinát) és 86 tömegrész porcelánfölddel keverünk össze, és a keveréket 50 mikrométernél kisebb szemcseméretű porrá őröljük.

e) Nagy hatóanyagtartalmú porkészítmény:

tömegrész 2. sz. vegyületet 2,5 tömegrész szilícium-dioxid aerogéllel és 2,5 tömegrész szintetikus amorf szilícium-dioxiddal keverünk össze, és a keveréket kalapácsos malomban 200 mikrométernél kisebb szemcseméretű porrá őröljük.

f) Beporozásra alkalmas porkészítmény:

tömegrész 2. sz. vegyületet 10 tömegrész attapulgittal és 80 tömegrész pirofi 11 ittel összekeverünk, és a keveréket kalapácsos malomban 200 mikrométernél kisebb szemcseméretű porrá őröljük.

A 6. és 7. példában ismertetett kísérletekben felhasznált permetleveket az 5. példa a),

b), illetve c) pontjában inegadott összetételű emulgeálható koncentrátumok, illetve vizes szuszpenzió vizes hígításával állítottuk elő. 1 hektár kezelendő területre minden esetben

1000 liter permetlevet vittünk Jel, így a felvitt permetlevek hatóanyagtartalma a II. és III. táblázatban megadott kg/hektár dózisok egytizedének felel meg (tömeg%-ban kifejezve).

6. példa

Kikelés előtti herbicid hatás vizsgálata Ládákba talajt töltöttünk, a talajba 2 cm mély barázdákat vágtunk, és a vizsgálandó növények magvait a barázdákba vetettük.

Vetés után a talajt a szükséges mennyiségű (lásd a II. táblázatot) hatóanyagot tartalmazó vizes készítménnyel permeteztük be. Az egyszikű és kétszikű növények magvait külön-külön ládákba vetettük, összehasonlítás céljából két-két ládába vetett magvakat nem kezeltünk. A ládákat üvegházba helyeztük, a csírázás megindítása céljából a talajt felülről enyhén öntöztük, majd a csírázó növényeket az optimális növekedéshez szükséges mér25 tékben alulról öntöztük. 3 hét elteltével a ládákat kiemeltük az üvegházból, és vizuálisan értékeltük a kezelés hatását. Az eredményeket a II. táblázatban közöljük, ahol a növények károsodását jellemző számadatok jelen30 tése a következő:

0: 0—10%-os károsodás,

1: 11—30%-os károsodás,

2: 31—60%-os károsodás;

3: 61—80%-os károsodás;

4: 81—99%-os károsodás;

5: teljes pusztúlás (100%).

A II. táblázatban feltüntetett vízszintes vonalak azt jelzik, hogy nem végeztünk kísértő letet.

A II. táblázatban szereplő betűjelzések jelentése a következő:

BU: búza Vz: vadzab Op: olasz perje Mu: muhar Ár: árpa Bo: borsó

Ha: hajnalka Mus: mustár Nf: napraforgó

II. táblázat

A vegyület sorszáma	A hatóanyag mennyiságé kg/ha	Kikelés	előtti	herbicid	aktivitás
Bú	Vz	θρ	Mu	Ár	Bo	Ha	Mus	Nf
1.	1,0	5	3	5	5	4	0	0	0	0
2.	0,25	0	5	5	5	0	0	0	0	0
3.	0,25	0	0	5	0	0	0	0	0	0

-8199112

7. példa

Kikelés utáni herbicid hatás vizsgálata Ládákba talajt töltöttünk, a talajba 2 cm mély barázdákat vágtunk, és a vizsgálandó növények magvait a barázdákba vetettük. Az egyszikű és kétszikű növények magvait külön -külön ládákba vetettük. A ládákat üvegházba helyeztük, a csírázás megindítása céljából a talajt felülről enyhén öntöztük, majd a csírázó növényeket az optimális növekedéshez ^{8 * 10}szükséges mértékben alulról öntöztük. Amikor a növények elérték a 10—12,5 cm magasságot, a ládákat kiemeltük az üvegházból, és a növényeket a szükséges mennyiségű (lásd a III. táblázatot) hatóanyagot tartalmazó vizes 15 kompozícióval permeteztük be. A ládákat viszszahelyeztük az üvegházba, majd 3 hét elteltével vizuálisan értékeltük a kezelés hatását.

Az eredményeket a III. táblázatban közöljük, ahol a növények károsodását jellemző szám- 20 adatok jelentése a következő:

0: 0—10%-os károsodás;

1: 11—30%-os károsodás;

2:31—60%-os károsodás;

3:61—80%-os károsodás;

4: 81—99%-os kárcsodás;

5: teljes pusztulás (100%).

A Hl. táblázatban feltüntetett vízszintes vonalak azt jelzik, hogy nem végeztünk kísérletet.

A III. táblázatban szereplő betűjelzések jelentése a következő:

Bu: búza Vz: vadzab Op: olasz perje Mu: muhar Ár: árpa Bo: borsó Ha: hajnalka Mus: mustár Nf: napraforgó

III. táblázat

A \egyület sorszáma	A hatóanyag mennyisége kg/ha	Kikelés 1	utáni	herbicid	aktivitás
Bú	Vz	0p	Mu	Ár	Bo	Ha	Mus	Nf
1 .	1,0	5	5	5	5	5	0	0	0	0
1 .	0,25	4	4	1	5	5	-	-	-	-
2.	0,25	5	5	5	5	5	0	0	0	0
2.	0,0625	5	5	5	5	5	-	-	-	-
2.	0,03125	2	5	5	5	5	-	-	-	-
3.	0,2525	5	5	5	5	5	0	0	0	0
3.	0,0625	5	5	5	5	5	-	-	-	-
3.	0,03125	4	4	5	5	5

8. példa

Kikelés utáni herbicid hatás vizsgálata

Megfelelő mennyiségű (lásd a IV. táblázatot) hatóanyagot 5 ml vizes emulzióval elegyítettünk (az emulzió előállítása során 160 ml metil-ciklohexanont, amely 21,9 g/1 Span 80-at (szorbitán-monolaurát) és 78,2 g/1 50

Tween 20-at (szorbitán-monolaurát 20 mól etilén-oxiddal képezett kondenzációs terméke) tartalmaz, vízzel 500 ml végtérfogatra hígítottuk). Az így kapott emulziós koncentrátumokat vízzel 40 ml-re hígítottuk, majd a 55 kapott, 0,002, 0,005, 0,01, illetve 0,02 tömeg% hatóanyagot tartalmazó vizes permetlevekkel cserepekben termesztett, a IV. táblázatban felsorolt fiatal növényeket permeteztünk be.

A permetleveket 1000 liter/hektár mennyiség- θθ ben vittük fel. A növények kársodását 14 nap elteltével értékeltük. A károsodást 0 és 5 közötti számskálával jellemeztük, ahol 0,0—20%os károsodást, míg 5 teljes pusztulást jelöl.

A kikelés előtti herbicid aktivitás vizsgálata során farost-tálcákba talajt töltöttünk, a talaj felületén sekély barázdákat vágtunk, és a vizsgálandó növények magvait a barázdákba vetettük. A talajt elegyengettük, bepermeteztük a vizsgálandó hatóanyagot tartalmazó permedével, majd a bepermetezett talajfelületre vékony friss talajréteget vittünk fel. A hatást 21 nap elteltével értékeltük, és a növények károsodását 0 és 5 közötti számskálával jellemeztük, ahol az egyes számadatok jelentése a fenti. Mindkét esetben kezeletlen kontroliokkal hasonlítottuk össze az eredményeket.

Az eredményeket a IV. táblázatban közöljük. A IV. táblázatban szereplő vízszintes vonalak azt jelzik, hogy nem végeztünk kísérletet.

A IV. táblázatban feltüntetett betűjelzések jelentése a következő:

Ku: kukorica öb: őszi búza Ri: rizs

Ár: árpa

Av: Avena fatua

-9199112

Dg: Digitaria sanguinalis Al: Alopecurus myosuroides St: Setaria viridis

Ec: Echinochloa crus-galli Sh: Sorghum halepense Ag: Agropyron repens

IV. táblázat

A vegyület sorszáma	A hatóanyag mennyisége kg/ha	Kikele's	utáni	herbicid	aktivitás
Ku	Őb	Ri	Ár	Av	Dg	Al	St	Ec	Sh Ag
1 .	0,20	5	4	5	5	4	2	1	5	5	3	4
1 .	0,10	5	4	4	5	4	1	1	2	5	1	1
2.	0,20	4	4	3	4	4	4	4	5	5	5	4
2.	0,10	4	3	2	4	4	4	4	5	5	4	4
2.	0,05	1	1	0	3	3	4	3	3	4	1	1
2	0,02	0	0	0	2	0	3	1	2	3	1	1
3.	0,20	5	4	3	5	4	4	4	5	5	5	4
3.	0,10	5	3	1	4	4	4	4	4	4	5	4
3	0,05	3	0	0	3	2	3	2	4	4	1	2

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims

1—4 szénatomos alkoxicsoportot jelent —, azzal jellemezve, hogy a (III) általános képletű vegyületeket — a képletben R³, n és Xm 40 jelentése a tárgyi kör szerinti — (IV) általános képletű vegyületekkel — a képletben R²jelentése a tárgyi kör szerinti — reagáltatjuk, és kívánt esetben az így kapott termékeket alkálifém-bázisokkal kezelve alkálifémsóikká _4falakítjuk.

1. Eljárás (I) általánosképletű ciklohexán-1,3-dion-származékok és alkálifémsóik elő- 30 állítására — a képletben

R³ 1—5 szénatomos alkilcsoportot jelent,

R² 1—5 szénatomos alkilcsoportot vagy 3—6 szénatomos alkenilcsoportot jelent, n értéke 1 vagy 2, és 35

X_m két 1—4 szénatomos alkilcsoportot és adott esetben harmadik szubsztituensként egy

2. Herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 0,002—95 tömeg% (I) általános képletű ciklohexán-l,3-dion-származékot vagy alkálifémsóját tartalmazza — a képletben

R² 1—5 szénatomos alkilcsoportot jelent, R³ 1—5 szénatomos alkilcsoportot jelent, n értéke 1 vagy 2, és

X_m két t—4 szénatomos alkilcsoportot és adott esetben harmadik szubsztituensként egy 1—4 szénatomos alkoxicsoportot jelent —, szilárd vagy folyékony hordozó- vagy hígítószerrel, előnyösen agyagásvánnyal, szilícium-dioxiddal, folyékony szénhidrogénnel és/vagy vízzel, és adott esetben felületaktív anyaggal, előnyösen alkil-benzolszulfonáttal vagy aril-szulfonsav-formaldehid kondenzátummal együtt.