HU190421B

HU190421B - Composition against nematodes and soil insect pests, and process for producing the composition

Info

Publication number: HU190421B
Application number: HU823437A
Authority: HU
Inventors: Sandor Angyan; Viktoria Peterdi; Istvan Racz; Jozsef Sos
Original assignee: Chinoin Gyogyszer Es Vegyeszeti Termekek Gyara Rt,Hu
Priority date: 1982-10-27
Filing date: 1982-10-27
Publication date: 1986-09-29
Also published as: EP0110564B1; PL142826B1; CA1236010A; CS794583A2; BR8305925A; ATE24654T1; CS253710B2; DE3368856D1; SU1524798A3; JPH0425241B2; PL244325A1; DD210596A5; JPS6069001A; EP0110564A1

Description

A találmány tárgya attraktáns hatáson alapuló nematoda és talajlakó kártevők elleni szer. A találmány szerinti tennék adott felhasználás esetén, talájfertőtlenítő szerekkel együtt, illetve formálással kialakított kombinációkban alkalmazható.

Ismert, hogy a termesztett növények védelmére a nematoda és talajlakó rovarkárosítók ellen az úgynevezett általános vagy totális talajfertőtlenítők (fumigánsok), illetve az inszekticid, inszektícidnematocid hatású készítmények használhatók fel.

Az ismert készítmények közül a legnagyobb biológiai hatással az általános vagy totális talajfertőtlenítők - metil-bromid, szénkéneg, metil-izocianát (trapex), l,3-diklór-propán+ 1,2-diklór-propán (Shell DD), tetrahidro-3,5-dimetil-1,3,5-tiadiazin2-tion; (Basamid vagy Dazomet) rendelkeznek. Több ismert készítmény hatásspektruma a nematodák és a talajlakó károsítok mellett kiterjed a talajban élő növénypatogén szervezetekre (gombák: Fusarium, Rhizoctonia, baktériumok, vírusok) és herbicid hatásúak is. A talajba kijuttatva hatásukat gáz alakban fejtik ki, dermális illetve légzési méregként.

A széles hatásspektrumú, nagy biológiai hatékonyságú ismert készítményeknek több olyan jellemzője van, amely korlátozza felhasználásukat.

- a kijuttatás - a Basimid G kivételével - speciális eszközöket igényel (talajinjektor, gőzölőeke);

- a kijuttatás után 4-6 hét várakozási idő szükséges, amely időszak alatt kifejtik hatásukat, lebomlanak, és a növényekre mérgező metabolitjaik kikerülnek a talajból;

- a fitotoxikus hatások elkerülése miatt csíráztatási tesztekkel (mustár teszt) kell meggyőződni arról, hogy a hatóanyagok a várakozási idő eltelte után nem halmozódtak-e fel a talajban;

- a szerkijuttatás és szermaradvány-ellenőrzés költségei magasak.

Az ismert készítmények felhasználása gyakorlatilag a növényházakra, faiskolákra és szőlőiskolákra korlátozódik.

A nematoda és talajlakó rovarkárosítók azonban a szabadföldön, nagy területen termesztett mezőgazdasági és kertészeti növényeket (szőlő, gyümölcs, zöldség, dísznövény) is veszélyeztetik. Ilyen kártevők pl. a Heterodera, Meloidogyna, Xyphymoma, Longidorus, Agroites sp, Melolontha sp. lárvák.

A talajkárosítók ellen az inszekticid, inszekticidnematocid hatású foszforsav-észter -, illetve karbamátszármazéko(ka)t tartalmazó készítményekkel védekezhetünk.

Ezeknek a készítményeknek a formálási típusa lehet granulátum (G), emulzióképző folyékony permetezőszer (Ec), vizes szuszpenzió (FW), nedvesíthető por (WP) - előnyösen granulátum.

A legismertebb ilyen készítmények ·

1. Chinofur 10 G (karbofuran: 2,3-dihidro-2,2dimetil-7-benzofuranil-N-metil-karbamát)

2. Furadan 10 G (karbofurán) _t 3. Furadan 4 F (karbofurán)

4. Vydate 10 G [oxamil: S-metil-N',N'-dimetilN-(metil-karbamoil-oxi)-1 -tio-oxamimidát] ₅ 5. Temik 10 G [aldikarb: 2-metil-2-(metil-tio)propionaldehid-O-(metil-karbamoil)-oxim]

6. Thimet 10 G [forát: O,O-dietil-S-(etil-tio-metil)-foszforoditioát]

7. Mocap 10 G (etoprop: O-etil-S,S-dipropil_in foszforoditioát)

8. Counter 15 G [terbufosz: S-([l,l-dimetil-étil]tio-metil)-O,O-dietil-foszforoditioát]

9. Nemacur 10 G [fenamifosz: etil-4-(metil-tio)m-tolil-izopropil-foszforamidát]

10. Basudin [diazinon: O,O-dietil-Ö-(2-izopropil-6-metil-pirimidin-4-il)-foszforotioát]

11. Ekalux (kinalfosz: O,O-dietil-O-kinoxalil-2il-foszforotioát)

12. Marshal (2,3-dehidro-2,2-dimetil-benzofurán-7-il-([dibutil-amino]-tiol)-metil-karbamát)

13. Oncol (2,3-dihidro-2,2-dimetil-7-benzofuranil-N-[N-(2-)etoxi-karbonil(-etil)-N-izopropil-aminoszulfenil]-N-metil-karbamát)

14. CGA-73 102 (O-butil-O'-[2',3'-dihidro-2',2’dimetil-benzofurán-7-il-]-N,N-dimetil-N,N-ditio-kar²⁵ barnát)

Az ismert inszekticid-nematocid hatású granulátumokkal végzett védekezési eljárások lényege, hogy a granulátumokat a talajba juttatjuk különböző, e rre a célra kialakított és elterjedten használt beren³⁰ dezésekkel - előnyösen granulátumszóró adapterekkel - rövid idővel a vetés előtt vagy a vetéssel egyidőben.

A granulátumokról deszorbció útján leoldódik a hatóanyag, a granulátumok közelében kialakuló 35 méregzóna a károsítókra letális mennyiségű hatóanyagot tartalmaz.

Az ölőhatás a tipikusan kontakt típusú anyagoknál - pl. diazinon - a hatóanyag és a kártevő érintkezésekor jön létre.

⁴⁰ A szisztemikus tulajdonságú hatóanyagok esetében az ölőhatás egyrészt kontakt formában (dermális méregként), másrészt a növények gyökereibe lörténő felszívódás után és a kártevő rövidebbhosszabb idejű táplálkozása után gyomorméreg45 ként érvényesül.

Az egyes hatóanyagok - pl. forát, etoprop kiváló szisztemikus tulajdonságuk mellett, toxikus hatásukat a talajlakó károsítok ellen gáz fázisban is kifejtik.

A legaktívabb fumigánsok és inszekticid-nematocid granulátumok hatóanyagainak tenzióértékei:

FUMIGÁNSOK	tenzió (bar)	C
55 ^A· szénkéneg	4,8 x 10“’	25,0
etilén-bromid	l,5x ΚΓ²	25,0
1,2-diklór-propán	2,8 x 10“'	19,0
Shell DD	4,7 x 10 ²	20,0
qq metil-izocianát	2,7 x 10“²	20,0

-21 .190421, 2

INSZEKTICID-NEMA TOCID granulátumok hatóanyagai B.
karbofurán	2,7 x 10~⁸	33,0*
oxamil	3,1 x 10’⁷	25,0
diazinon	1,9 x 10'⁷	20,0
etoprop	4,7 x 10’⁷	26,0
forat	1,1 x 10'⁶	20,0
aldikarb	1,3 x IO~⁷	25,0
fenamifosz	1,3 x 10’	30,0
kinalfosz	5,1 x 10'¹⁵	20,0

* (A karbofurán tenziója 33 °C alatti hőmérsékleten nem ismert, a tenzíóértékek a hőmérséklet csökkenésével azonban csökkennek.)

Az inszekticid-nematocid granulátumok hatóanyagának tenzióértékei 6-9 nagyságrenddel kisebbek, mint a fumigánsoké. A „B” csoportban ismertetett hatóanyagok tenzióértékei alapján a karbofuran és a kinalfosz a legkisebb, a forat a legmagasabb tenziójú. A forat hatékonysága a kártevők ellen ezért nem függ olyan erősen - a hatóanyag és a kártevő véletlenszerű találkozásától.

Mind a kontakt, mind a szisztemikus tulajdonságú^- inszekticidek hatékonyságát alapvetően befolyásolják a talajok fizikai-kémiai tulajdonságai; a hatóanyag(ok), a hatóanyago(ka)t tartalmazó készítményekben a hatóanyag(ok) deszorbciós tulajdonsága(i), a károsítok elhelyezkedése a talajban; fejlődési alakjuk (pete, lárva, báb, kifejlett egyed), valamint, hogy a károsítok nyugalmi fázisban (anabiózis, diapauza), illetve ez után vannak-e.

A károsítok életfolyamatát elemezve szoros öszszefüggés állítható fel az egyes granulátumokkal végzett kezelések hatékonysága tekintetében. A mérsékelt égövi területeken az őszi talajkezelések hatékonysága minimális, mivel a károsítok (nematodák, pajorok, drótférgek pl.) a talaj mély rétegeibe húzódnak, illetve nyugalmi fázisban vannak.

Tavasszal - különösen sorkezelés végzésekor - a magasabb hatékonyságot

- a növények csalogató hatása,

- a károsítok „érzékenysége”, aktív élettevékenysége, és

- az azonos talajszintben lévő károsítok és a „méregzóna”, illetve méregcsík eredményezik.

Mindezen jellemzők optimális megléte esetén is a kontakt hatású készítményeknél, illetve a szisztemikus készítmények kontakt hatásakor az egyes hatóanyagok ölőhatása csak a károsítok és a hatóanyag véletlenszerű érintkezése után valósul meg.

A hatóanyag és a károsítok érintkezésének „véletlenszerűsége” a kijuttatás technológiájának optimalizálásával és a dózisok növelésével, valamint a granulátumok lehető legtökéletesebb eloszlatásával csökkenthető. Az ilyen módszereknek egyrészt növényfiziológiai korlátái (a hatóanyagdózis növekedésével nő a fitotoxicitás), illetve kijuttatás technológiai akadályai (nagy felületeken történő védekezések esetén nem lehet korlátlanul növelni a gazdaságosan kijuttatható készítmények dózisait) vannak, másrészt alkalmazásuknak a hatóanyag-dózi< sok emelkedésével együtt jelentkező, környezetvédelmi szempontból rendkívül kedvezőtlen, káros hatások (a kifejezetten erős mérgek peszticid nyomásának növekedése a bioszférában) szabnak ha⁵ tárt.

A nematoda és talajlakó károsítok fiziológiai folyamataira és biológiájára alapozva, elvi megfontolások alapján másik módszer is követhető a hatóanyag - kártevő találkozások „véletlenszerűségé0 nek” csökkentésére, és ezáltal az egyes hatóanyagok és készítmények hatékonyságának növelésére.

A különböző talajfertőtlenítő szerek hatékonysága akkor a legnagyobb, ha

- a kezelt talajrétegben nagy számban vannak ¹5 jelen az egyes kártevők;

- a kártevők nem nyugalmi alakban (tojás, báb) és nem nyugalmi fázisban (diapauza, anabiózus), hanem az adott hatóanyagra legérzékenyebb fejlődési stádiumban vannak - előnyösen lárva, illetve nyugalmi időszak utáni kifejlett alakban - amikor is fő céljuk a táplálkozás, gazdanövény megtalálása, a táplálék megszerzése.

A talajlakó károsítok „tevékenységét” (nematodák, drótférgek, pajorok) szabadföldi körülmé25 nyék között alapvetően a talajhőmérséklet, talajnedvesség, valamint a rendelkezésükre álló tápnövények határozzák meg.

A mérsékelt égövi területeken a talajhőmérséklet-emelkedés a jellemző küszöbértéket elérve a nyugalmi fázisok megszakítását eredményezi. A termesztésbe vont területeken fejlődő növények gyökerei által kiválasztott anyagok - a táplálkozási inger kiváltásával a fitoparazita károsítok aktív élettevékenységének megindulását - táplálék felkeresése, szaporodás - váltják ki. A növények gyökereinek élettevékenysége során kiválasztott anyagok - pl. széndioxid, szerves savak, aminosavak, stb. a talajban élő kártevőkre csalogató hatást fejtenek ki, így azok felkeresik a táplálékforrást.

\ széndioxid csalogató hatását a kártevők széles köre (nematodák, talajlakó rovarkártevők) érzékeli és a táplálékforrás keresése, megtalálása során mozgásuk célirányossá válik.

A Manninger által kidolgozott „búzacsalogatós” előrejelzési módszer [Bognár-Huzián: Növényvédelmi Állattan, Mezőgazdasági Kiadó, 1974; Benedek-Surján-Fésüs: Növényvédelmi előrejelzés, Mezőgazdasági Kiadó (1974)] a csírázó búza gyökerei által fejlesztett széndioxid csalogató hatásán alapszik. A módszerrel a drótférgek és pajorok mennyisége és így a várható kár előre megállapítható. Balachowsky [Entomologie appliquée, Paris, Masson et Cie, (1963)] közli, hogy a kis szamócaormányos (Otiorrhynchus ovatus) lárvák a gyökerek széndioxid-leadását 10 cm távolságból érzékelik, és a széndioxid-koncentráció változás segíti a lárvákat a gyökerek felkeresésében.

Találmányunk azon a felismerésen alapszik, hogy a nematodák és a talajlakó károsítok elleni védekezés hatékonysága növelhető, ha a készítményben mozgásirányt befolyásoló kemotaktikus ingerforrást alkalmazunk.

Különösen előnyös a hatás akkor, ha a készítmény alacsony tenziójú inszekticid és/vagy nemato„ cid hatóanyagot tartalmaz - pl. karbofuránt, oxaDÖ

190 421, miit, diazinont, etopropot stb. Amennyiben inszekticid és/vagy nematocid hatóanyag nélkül, csak a kemotaktikus ingerforrás felhasználásával védekezünk egyes nematoda fajok ellen, a fertőző lárvák csak rövid ideig képesek életben maradni táplálék (gazdanövény) hiányában.

A találmány tárgya nematóda és talajlakó károsítok elleni granulátum, amely 5-10 tömeg% menynyiségben (I) általános képletű hidrogén-karbonátot - mely képletben M jelentése alkálifém - vagy ammóniumion - vagy (II) általános képletű karbonátot - mely képletben M jelentése alkálifém-, alkáli földfém - vagy ammóniumion - és 10“⁵-10“¹közötti disszocíációs egyensúlyi állandójú szerves savat - az (I) általános képletű hidrogén-karbonát vagy (II) általános képletű karbonát és a szerves sav tömegaránya (1 : 3)-(3 : 1), előnyösen (1 : 1,5)-(1,5 : 1) - és adott esetben 2-20 tömeg% mennyiségben 20 ’C-on 1,3 x 10^-6 bar alatti tenziójú, szén-dioxidra és gyenge szerves savakra nem érzékeny inszekticid és/vagy nematocid hatóanyagot tartalmaz szilárd, szerves vagy szervetlen eredetű hordozó és adott esetben hidrofobizált kovasav, nátrium-alumínium-szilikát, poli-(vinil-pirrolidon)-polí-(vinil-acetát)-kopolimer, magnéziumsztearát és állati, ásványi vagy növényi eredetű olaj(ok) mellett.

A hidrogén-karbonátok közül előnyösen alkalmazható a nátrium-, kálium-, ammónium-hidrogén-karbonát, a karbonátok közül a kalciumkarbonát. A szerves savak közül előnyösen a következők alkalmazhatók:

Disszocíációs állandó 25 ’C-on

Szerves sav

citromsav	8,7	10
borostyánkősav	6,2	10
borkősav	6,0	10
oxálsav	6,5	10
aszkorbinsav	7,9	10
vajsav	1,5	10
maleinsav	1,0	10
szalicilsav	1,1	10

V2

1-2

A képződő sók jó vízoldékonysági tulajdonságaik révén könnyen felszívódnak.

Olajként előnyösen napraforgóolajat alkalmazhatunk.

A találmány szerinti készítményt oly módon állíthatjuk elő, hogy a kiválasztott szerves savból (például citromsavból) és hidrogén-karbonátból (például kálium-hidrogén-karbonátból) vagy karbonátból (például kalcium-karbonát) a szokásos keverőberendezésekben homogén keveréket készítünk (továbbiakban előkeverék), amelyet szerves és szervetlen granulátumhordozó anyagokra, előnyösen növényi eredetű szerves hordozókra vagy gyári készítményekre vihetünk fel, adott esetben segédanyagok mellett.

\ Szervetlen hordozóként előnyösen kvarc-homokot, diatomaföldet, mészkőlisztet stb.; szerves hordozóként Fugránt (2 655 398 sz. NSZK nyilvános10 ságrahozatali iratban ismertetett hidrolizált mezőgazdasági hulladékanyagból előállított hordozó), növényi őrleményeket stb.; gyári készítményként például Chinufur 5 és 10 G-t, (181 665 1. sz. magyar szabadalmi leírás), Vydate 10 g-t (3 530 220 sz. USA szabadalmi leírás), Temik lOG-t (3 217 037 USA szabadalmi leírás), Nemacurt (1 121 882 NSZK szabadalmi leírás) alkalmazhatunk.

Az előkeverék előnyösen víztaszító ágenst is tartalmaz, amely lehet kolloidális kovasav, illetve hidrofobizált nátrium-sziliko-aluminát, például Wakker gyártmányú HDK Η 15, HDK H 20, HDK H 30, HDK H 2000, HDK H 2 F, előnyösen Degussa gyártmányú Aerosil R 972.

A találmány szerinti készítmények tartalmazhatnak továbbá hidrofob segédanyagokat, valamint ismert filmképző és ragasztó segédanyagokat [poli(vinil-alkohol), poli(vinil-acetát), poli(vinil-pirrolidon), karbometoxi-cellulóz, Mg-sztearát, cukor, zselatin, természetes gyanták stb.], melyek biztosítják a termék tárolás alatti stabilitását, ezáltal a szerves savból és a hidrogén-karbonátból a széndioxid-fejlődés a tárolás során nem indul meg, vagy ²⁵ csak csekély mértékben, és csak a felhasználáskor a talaj természetes nedvességtartalmának hatására fokozatosan szabadul fel.

A készítményt alkotó komponensek arányainak változtatásával biztosítható az igények szerinti deszorpciós sebesség, így különböző hatástartamú nematoda mentesítő (nematocid hatású) granulátum állítható elő.

Állításunk igazolása és bizonyítása céljából amely szerint

1. a találmány szerinti eljárással előállított hidrogén-karbonátot vagy karbonátot és valamely szerves savat tartalmazó széndioxidot fejlesztő granulátum biológiai hatóképességgel (attraktáns hatással) rendelkezik;

2. a nematocid hatást a növények gyökereinek széndioxid kiválasztását szimulálva, reprodukálva é jük el;

3. a széndioxid attraktáns hatása révén növeljük inszekticid-nematocid készítmények - előnyösen granulátumok - hatékonyságát;

4. a kombinációban történő felhasználáskor csökkenthető a terület egységenkénti kijuttatott hatóanyag mennyisége, a hatékonyság lényegesebb csökkentése nélkül; - laboratóriumi, kisparcellás és nagyüzemi szabadföldi vizsgálatokat végeztünk.

A kísérletben szereplő kompozíciók kialakításakor olyan anyagokat választottunk, melyek kielégítik az alábbi feltételeket:

1. a felhasználási dózisokban nem befolyásolják károsan a talaj kémiai-fizikai jellemzőit;

2. nem fejtenek ki káros hatást a növények fiziológiai folyamataira, csírázásukra, fejlődésüket a későbbi időszakokban nem befolyásolják károsan;

3. a komponensek reakciója során a széndioxid mellett képződő anyagok teljesítik az 1. és 2. feltételeket;

4. inszekticidekkel, nematocidokkal (granulátumok) kombinálhatok (formáláskor, illetve együttes felhasználás során);

190 421,

5. a kijuttatás a szokásos módon történhet (adapter);

6. humán toxikológiai szempontból kedvezőek. A találmány szerinti szer előállítási módját és biológiai hatását a következő példákkal szemléltetjük.

5. példa

Borkősav

Kálium-hidrogén-karbonát Aerosil R 972 Luviskal VA 64 F ugrán

4,84 tömegrész

14,64 tömegrész

0,04 tömegrész

6,00 tömegrész 174,60 tömegrész

Példák 1. példa

4,84 tömegrész citromsavat és 0,04 tömegrész Aerosil R 972-t lassú járatú homogenizálóban alaposan összekeverünk, majd 14,64 tömegrész kálium-hidrogén-karbonátot adunk hozzá. Az ilyen módon készített előkeveréket forgódobos berendezésben 174,6 tömegrész hordozó granulátummal (Fugrán) szárazon homogenizáljuk. Közben 6 tömegrész poli(vinil-pirrolidon)-poli(vinil-acetát)kopolimert (Luviskal VA 64; filmképző anyag) feloldunk 40 tömegrész diklór-metánban. A homogenizált granulátumra ezt az oldatot rápermetezzük.

Szárítás után 200,12 tömegrész 0,2-1,0 szemcseméretű granulátumot nyertünk.

6. példa

Borkősav

K álium-hidrogén-karbonát Aerosil R 972

Luviskal VA 64 Karbofurán F ugrán

4,84 tömegrész

14,64 tömegrész

0,04 tömegrész

6,00 tömegrész

20,9 tömegrész 153,7 tömegrész

7. példa

Citromsav

K álium-hidrogén-karbonát Aerosil R 972

Kinalfosz Fugrán '

4,84 tömegrész

14,64 tömegrész

0,06 tömegrész

10,30 tömegrész 171,00 tömegrész

2. példa

Az 1. példával azonos módon járunk el csak a Fugrán helyett 174,6 Chinufur 10 G-t mértünk be, és így 200,12 tömegrész granulátumot nyerünk, amely 20,0 tömegrész karbofuránt tartalmaz. (Chinufur 10 G: 101% karbofuránt tartalmazó készítmény Fugrán hordozót.)

8. példa

Borkősav

K álium-hidrogén-karbonát Aerosil R 972 Kinalfosz

Fugrán

4,84 tömegrész

14,64 tömegrész

0,06 tömegrész

10,30 tömegrész 171,00 tömegrész

3. példa

4,84 tömegrész citromsavat 0,03 tömegrész Aerosil R 972-vel összekeverünk, majd homogenizáljuk 14,64 tömegrész kálium-hidrogén-karbonát és 0,03 tömegrész Aerosil R-972 keverékével. Az előkeveréket forgódobos berendezésben 149 tömegrész granulátummal (Fugrán) szárazon homogenizáljuk. Az előhogenizált granulátumra 10 tömegrész karbofurán 22 tömegrész dimetilformamidos (DMF) oldatát permetezzük. így 200,54 tömegrész granulátumot nyerünk, amely 10 tömegrész karbofuránt tartalmaz.

9. példa

Citromsav

Kálium-hidrogén-karbonát Aerosil R 972 Profosz (etoprop)

Fugrán

4,84 tömegrész

14,04 tömegrész

0,06 tömegrész

20,60 tömegrész 171,00 tömegrész

10. példa

4-10. példa

A 3. sz példában ismertetett módon járunk el, így ezekben a példákban csak az összetételt adjuk meg.

Borkősav

Kálium-hidrogén-karbonát Aerosil R 972 Profosz (etoprop)

Fugrán

4,81 tömegrész

14,04 tömegrész

0,06 tömegrész

20,60 tömegrész 171,00 tömegrész

4. példa

Borkősav

Kálium-hidrogén-karbonát

Aerosil R 972

Karbofurán

DMF

Fugrán

4,84 tömegrész

14,64 tömegrész

0,04 tömegrész

10,00 tömegrész 22,00 tömegrész 149,00 tömegrész

11. példa

Kvárchomokra felvisszük 0,52 tömegrész paraffinolaj és 0,13 tömegrész Triton X-45 (felületaktív anyag) keverékét. Az előnedvesített kvarchomokot ®θ homogenizáljuk 2,7 tömegrész citromsav, 3,63 tömegrész kálium-hidrogén-karbonát és 0,015 tömegrész Aerosil R 972 előre elkészített homogenizált előkeverékével forgódobos berendezésben. A homogenizált granulátumra rápermetezzük 0,91

190 421 tömegrész magnézium-sztearát és 4,09 tömegrész paraffinolaj 10 tömegrész diklór-metános oldatát. Szárítás után a granulátumot bevonjuk 3,0 tömegrész Luviskol VA 64 10,5 tömegrész diklór-metános oldatával, majd a diklór-metánt elpárologtatjuk. így 49,99 tömegrész granulátumot nyerünk.

12. példa

2,7 tömegrész citromsavat és 0,015 tömegrész Aerosil R 972-t lassújáratú homogenizálóban öszszekeverünk, majd 3,63 tömegrész kálium-hidrogén-karbonátot adunk hozzá. Az ily módon készített előkeveréket forgódobos berendezésben 42,2 tömegrész Temik 10 G granulátummal szárazon homogenizáljuk. A granulátumot bevontjuk 1,5 tömegrész Luviskol VA 64 10 tömegrész diklórmetánnal készült oldatával.

Szárítás után 50,0 tömegrész 8,4 t%-os aldikarb granulátumot nyerünk.

13. példa

2,7 tömegrész citromsavat és 0,015 tömegrész Aerosil R 972-t lassújáratú homogenizálóban öszszekeverünk, majd 3,63 tömegrész kálium-hidrogén-karbonátot adunk hozzá. Az ily módon készített előkeveréket forgódobos berendezésben 42,2 tömegrész Nemacur 10 G granulátummal szárazon homogenizáljuk. A granulátumot bevonjuk 1,5 tömegrész Luviskol VA 64 10 tömegrész diklórmetánnal készült oldatával.

Szárítás után 50,0 tömegrész 8,4%-os fenamifos granulátumot nyerünk.

14. példa

2,7 tömegrész citromsavat és 0,015 tömegrész Aerosil R 972-t lassújáratú homogenizálóban öszszekeverünk, majd 3,63 tömegrész kálium-hidrogén-karbonátot adunk hozzá. Az ily módon készített előkeveréket forgódobos berendezésben 42,2 tömegrész Vydate 10 G granulátummal szárazon ⁵ homogenizáljuk. A granulátumot bevonjuk 1,5 tömegrész Luviskol VA 64 10 tömegrész diklórmetánnal készült oldatával.

Szárítás után 50,045 tömegrész 8,4 t%-os oxamil granulátumot nyerünk.

75. példa

A találmány szerinti eljárással előállított kompozíció(k) egyes elemeinek, illetve összetevőinek kontakt toxicitási vizsgálata Chemorabditis elegáns és Meloidogyne incognita nematoda fajokon.

A kísérlet leírása:

A kísérletben vizsgált anyagok és kombinációk 2θ megadott mennyiségeit a tesztállatok tartására szolgáló agarba juttattuk. (1-7. sz. kísérlet, a kombinációk összetételét lásd. alább) Tesztszervezetek Chemorabditis elegáns, valamint petecsomóból nyert Meloidogyne incognita infektív lárvák vol25 tak, lemezenként (petri-csészénként) 25-25. A hatás értékelése az állatok .lemezekre rakása után 24 órával történt, amikor is megállapítottuk a kezelés hatására elpusztult egyedek számát.

Az eredményeket a kiindulási egyedszámra vo30 natkoztatva, százalékban adjuk meg (I. táblázat), Emely adatok az elpusztult nematodák %-át jelentik. A kísérleteket 4 ismétléssel végeztük.

Az egyes komponensek kombinációs anyaga (t%-ban) az alábbi volt:

1. Karbofurán : borkősav = 2,06 : 1.

2. Karbofurán : citromsav = 4,13 : 1.

3. Karbofurán : KHCO₃ = 1,38 : 1.

4. Karbofurán : borkősav : KHCO₃ = = 2,06 :1 : 3.

5. Karbofurán : citromsav : KHCO₃ = = 4,13 : 1 : 3.

6. Borkősav : KHCO₃ =1:3.

7. Citromsav : KHCO₃ =1:3.

I. táblázat

VIZSGÁLT	MORTALITÁS (%)
KOMPONENSEK	CHENORABDITIS E.		MELOIDOGYNES
(gg/ml)	I	10	100	1000	1	Γ0	100	IÖÖÖ
1. Karbofurán	5,0	7,5	95,0	100,0	0	10	27,5	85,0
2. Fugrán	2,5	2,5	0,0	0,0	2,8	0,0	0,0	0,0
3. Borkősav	2,5	1,0	0,0	0,0	0,0	2,5	2,5	0,0
4. Citromsav	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0	2,8	0,0	0,0
5..KHCO,	0,0	5,0	0,0	0,0	0,0	2,5	0,0	0,0
6. Karbofurán + borkősav	0,0	5,0	23,0	100,0	2,7	2,5	2,5	27,5
7, Karbofurán + citromsav	0,0	12,5	50,0	100,0	0,0	2,8	10,5	35,0

1190 421, 2 , Az I. táblázat folytatása

VIZSGÁLT			MORTALITÁS (%)
KOMPONENSEK (Pg/ml)	CHENORABDITIS E.		MELOIDOGYNES
1	10	100	löóó	1	10	100	1000
8. Karbofurán + KHCOj	5,0	7,5	20,0	100,0	0,0	2,6	15,0	30,0
9. Borkősav+ KHCOj	2,5	2,5	0,0	5,0	0,0	0,0	0,0	0,0
10. Citromsav+ KHCOj	0,0	0,0	2,5	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0
11. Karbofurán + citromsav+ KHCOj	0,0	2,5	25,0	100,0	0,0	4,0	0,0	38,5
12. Karbofurán + borkősav+ KHCOj	2,5	5,0	10,0	100,0	0,0	0,0	10,0	27,5
13. Kontroll		. 5,0					0,0

A kísérlet célja a találmány szerinti kompozícióban szereplő anyagok önmagukban, illetve kombinációikban (karbofuránnal és karbofurán nélkül) mutatkozó biológiai effektivitásának mérése volt, 1, 10, 100, lOOOppm-es koncentrációkban.

A Petri-csészés vizsgálati adatok az egyes anyagok kontakt toxieitását szemléltetik.

Az 1-5. kezelések adatai egyértelműen igazolják, hogy az „adalékanyagok” önmagukban, kontakt méregként (nematicidkcnt) hatástalanok. (Fugrán hordozó, borkősav, citromsav, KHCO₃).

A kettes illetve hármas kombinációkban az egyes kezelések hatékonysága (kontakt toxicitása) nem nőtt a tiszta hatóanyaghoz (karbofurán) viszonyítva az egyes koncentrációkban.

16. példa

Meloidogyne incognita elleni hatás A kísérlet leírása cm átmérőjű tenyészedényeket Meloidogyna ignita gyökérgubacs fonálféreggel erősen fertőII. tá, zö:t talajjal töltöttünk meg. A kimért granulátumokat a tenyészedényes talajba 4 cm mélyen teljes felületre juttattuk. Tesztnövény Kecskeméti merevszárú paradicsom volt.

Kétféle módon végeztük a kísérletet.

1. Paradicsomot vetettünk a tenyészedényekbe, és a növényeket 22-24 °C-os hőmérsékleten 6 hétig - egy Meloidogyne incognita generáció biztonságos kifejlődésének idejéig - neveltük.

2. Palántákat steril körülmények között - Meloidegyne incognita fertőzés nem volt - perlites közegben neveltük elő 9 hetes korukig, majd a növényeket az 1. pontban leírt módon neveltük tovább.

Az értékeléshez mindkét esetben lemostuk a gyökerekről a talajt, majd megállapítottuk a növényenként! gubacsok számát. A kísérleteket az 1. sz. példa szerinti készítménnyel végeztük. A kezelések hatékonyságát a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva számítottuk ki.

Az eredményeket a II. táblázatban ismertetjük.

KEZELÉS	Dózis, kg/ha	Vetett paradicsom	Palántázott paradicsom
Átlagos gubacsszám/növény, db	Hatékonyság a K-hoz viszonyítva, %	Átlagos gubacsszám/növény, db	Hatékonyság a K-hoz viszonyítva, %
Vetés és palántázás előtt 10 nappal 1. Citromsav + KHCOj	20	6,1	27,4	6,0	52,0
granulátum (1. pl.)
2. Citromsav + KHCOj granulátum (1. pl.)	40	0,4	95,2	2,0	84,0
3. Chinufur 10 G (101% karbofurán)	20	1,6	80,95	3,5	72,0

.190 421

A II. táblázat folytatása

	Vctelt paradicsom	Palántázott paradicsom
KEZELÉS	Dózis, kg/ha	Átlagos gubacsszám/növcny, db	Hatékonyság a K-hoz viszonyítva, %	Átlagos gubacsszám/növény, db	Hatékonyság a K-hoz viszonyítva, %
4. Chinufur 10 G (10 t% karborufán)	40	0,9	89,3	2,0	84,0 '
5. Kontroll	-	8,4	-	12,5	-
Vetéssel, palántázással egyidőben 1. Citromsav + KHCO₃ ¹ granulátum (1. pl.)	20	1,7	94,4	7,5	66,3
2. Citromsav + KH0C₃granulátum (1. pl.)	40	4,1	86,4	5,25	76,4
3. Chinufur 10 G ι (101% karbofurán)	20	7,8	74,4	6,5	70,8
4. Chinufur 10 G j (101% karbofurán)	40	0,2	99,9	3,0	86,5
5. Kontroll	-	30,1	-	22,3	-

17. példa

Tenyészedényes vizsgálat cm átmérőjű cserepekben levő talajba Meloidogyne incognita gyökérgubacs fonálféreg 2 stádiumú (inváziós) lárváit juttattuk, cserepenként 100-100 db mennyiségben. A vizsgált granulátumokat a 3 hetes előnevelt Kecskeméti jubileum fajtájú paradicsompalánták gyökérzónájába juttattuk, közvetlenül a palánták beültetése előtt. Az ültetés után 30 nappal értékeltük a cserepekből kiemelt, és folyóvízben a talajtól megtisztított gyökerű tesztnövényeket, úgy, hogy megállapítottuk a _3g növények gyökerein levő 3-5 mm-es átmérőjű gu^ö bacsók számát. A hatékonyságot a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva számítottuk ki.

Az ismétlések száma 4 volt (ismétlésenként 10-10 növénnyel, tehát 1-1 adat 440 mérésből lett megál₄₀ lapítva).

KEZELÉS	Dózis, kg/ha	Átlag gubacs, db/növény	Hatékonysági %
1. Chinufur 10 G	30	1,75	84,9
2. 1. példa szerinti készítmény	30	3,25	70,5
3. Chinufur 10 G +citromsavas¹khco₃ 2. példa szerinti készítmény	30	0,00	100,0
4. 5 t% karbofurán + citromsavas khco₃ 3. példa szerinti készítmény	30	0,50	95,46
5. 5% karbofurán + borkősavas khco₃ 4. példa szerinti készítmény	30	0,00	100,0
6. Kontroll	-	11,0	-

,190 421 _

Laboratóriumi tenyészedényes vizsgálatok

A kísérletekben a karbofuránt nem tartalmazó és a karbofuránt is tartalmazó kompozíciók hatását értékeltük. A talaj, amelybe a granulátumokat kijuttattuk lehetővé tette a

- pontszerű ingerforrás kialakulását,

- a koncentráció-gradiens kialakulását.

A kísérletek eredményei szerint a karbofuránt nem tartalmazó granulátumok dózisfüggés alapján akár a paradicsom tesztnövények magvainak vetésével, illetve a steril palánták ültetése előtt 1Ö nappal a tenyészedényekbe juttatva jelentős hatással rendelkeztek.

A karbofuránt is tartalmazó kombinációk hatása szembetűnő már a 10 G formulációk összehasonlítása esetén is, de különösen az 5 G formulációk hatástani adatait értékelve mutatkozik jelentős hatékonyságnövekedés a találmány szerinti kompozíciók esetében.

18. példa

Heterodera sachti elleni hatás

2,11% szerves anyag tartalmú csernozjom talajon végeztük a kísérletet. Monopoli N 1 fajtájú cukorrépát vetettünk IV. 10.-én 4 cm mélységbe,

OOO/tö csíraszámmal. A kezelések a vetéssel egyidőben, Ran Exacta vetőgépre szerelt adapterrel, sorkezelés formájában történtek. A területen a He·: torodéra sachti átlagos cisztaszáma 12,3 db/100 g talaj volt. A vizsgálat során az alábbi jellemzőket mértük.

1. Növényszám kezelés után (10 x 10 m kezelésenként).

2. Növények fejlettsége 30 nappal a vetés után.

3. Gyökérsúlyok.

4. Cukortartalom.

5. Káros nitrogéntartalom (%).

6. A növények fertőzöttsége VII. 24. és IX. 22.én.

7. 100 g talajban levő csírák száma VII. 24.-én és

IX. 22.-én.

Ezek alapján számítottuk a fertőzöttségi indexet és a kezelések hatékonyságát.

A fertőzöttségi index képlete:

²⁰ p = ^a*' A ' ai = az egyes fertőzési skála¹ n értékek (a Zeck skála alapján) fi = az egyes skálaértékekhez tartozó gyakoriság n = a vizsgált összes növény

Az eredményeket a III. táblázatban ismertetjük.

III. táblára -

KEZELÉS	DÓZIS, kg/ha	A növények fertőzöttségi indexe Fi.	Hatékonyság %	Cisztaszám, db/100 VII. 24.
VII. 24.	IX. 22.	VII. 24.	IX. 22.
1.	10 t% karbofurán (Chinufur 10 G)	20	0,22	0,46	56,86	42,5	9,0
2.	10 5% karbofurán + citromsav + KHCO₃(2. példa szerinti készítmény)	20	0,09	0,20	82,35	75,0	3,2
3.	5 t% karbofurán + borkősav + KHCO₃ (4. példa szerinti készítmény)	,20	0,29	0,44	43,13	40,0	14,0
4.	Thiset 10 G	20	0,44	0,64	13,72	20,0	32,4
5.	Kontroll	-	0,51	0,80	0,0	0,0	26,0

190 421 .

III. táblázat folytatása

KEZELÉS	DÓZIS, kg/ha	Növény- szám kezelés után 10 x 10 inén, db	A növények fejlettsége 30 nappal a vetés után sziklev. t 2 lev. 4 lev. db növény	Gyökér^f súly, kg/1 répa	Cukortartalom, %	Káros N tartalom a Kontroll %-ban kifejezve
1. 101% karbofurán (Chinufur 10 G) granulátum	20	41,9	2 43 55	0,51	14,02	106,1
2. 101% karbofurán + citromsav + KHCO, granulátum (2. példa szerinti készítmény)	20	40,6	4 43 53	0,59	14,16	97,9

3. 5t% karbofurán + borkősav + KHCO,

(4. példa szerinti készítmény)	20	40,9	2	51	47	0,46	14,50	74,2
4. Thimet 10 G	20	38,1	6	⁵⁹	35	0,44	12,75	114,2
5. Kontroll	-	40,1	4	52	44	0,46	14,86	100,0

Szabadföldön a cukorrépa legveszélyesebb nematoda károsítója a Heterodera sachti fonálféreg.

A kísérletekben a leggyakrabban használt inszekticid-nematicid granulátumokhoz hasonlítottuk az 5 t% karbofuránt és adalékanyagot, valamint a 101% karbofuránt és adalékanyagot tartalmazó kompozíciókat.

A kompozíció hatásossága magasabb, mint a standard kontroll (Thimet 10 g és Chinufur 10 G) kezeléseké, növelte a növényszámot, segítette a növények fejlődését, növelte a répák súlyát, emelte a cukortartalmat, és csökkent a kezelésnél a káros nitrogéntartalom is.

A kompozíció minden vizsgált jellemzőben jobb eredményeket adott, mint a cukorrépa talajlakó és fiatalkori károsítói ellen jól bevált széles körben használt készítmények (Chinufur 10 G és különösen a Thimet 10 G).

A talajlakó kártevők felvételezése kezelésenkénti ismétlésenként térfogati kvadrát módszerrel (5 < 0,5 m²-es, 40 cm mély mintagödör), a nematódák számának vizsgálata a szokásos felvételezési és kijuttatási módszerrel (Baerman-féle tölcséres ki30 juttatás) ismétlésenként 3 * 100 g talaj átvizsgálásává; történt. A talajlakók elleni hatékonyságot a Schneider-Orelli képlettel, a nematódák elleni hatékonyságot a Hendensom-Tilton képlettel számítoltuk. A lárvák, illetve a nematódák számát a kezelés előtt és a kezelés után 4 héttel vizsgáltuk.

Schneider-Orelli képlet:

^{40 E% = C x 100}100-c

Talajlakó kártevők elleni hatás

E= hatékonyság,

T = elpusztult lárvák % a kezelésben, c = elpusztult lárvák % a kontroliban

19. példa Szőlőiskolában

A kísérletet kezelésenként három ismétlésben középkötőtt barna erdőtalajon végeztük, amelynek Arany-féle kötöttségi száma 37-42, pH értéke 7,5 volt.

A granulátumok kiszórása a talajfelszínre sűrű soros vetőgéppel, a talajbedolgozás előszántóval ellátott rigai-ekével, míg a Shell DD kijuttatása 10001/ha dózisban rigai-ekére felszerelt speciális Shell DD kijuttató berendezéssel történt.

Hendenson-Tilton képlet:

H% = x 100 t₂ ^xUi —-1 x t, x U2

Az eredményeket a IV

Nematódák elleni hatás

H= hatékonyság, t,; t₂= a kezelt terület egyedsűrűsége a kezelés előtt, illetve után,

U,; U₂= a kontroll egyedsűrűsége a védekezés előtt, illetve után. táblázatban ismertetjük.

-101 ! 190 421

IV. táblázat

Felvételezés kezelés előtt Hatékonyság%

Egyed szám 2,5 m²-en

KEZELÉS	drótféreg	pajor	drótféreg	pajor
				db
1. ChinufurlOG		15,5	4	76,8	100,0
2. 5 t% karbofurán + borkősavas CO₂(4. példa szerinti mény)	készít-	15,5 '	4	93,37	100,0
3. 3 t% karbofurán + citromsavas CO₂(3. példa szerinti mény)	készít-	14,0	4	70,65	100,0
4. Shell DD		19,5	1	71,03	-
5. Kontroll		19,0	3	0,0	0,0

1-3. 50-50 kg/ha.

4. 1000 1/ha rigai-ekével kijuttatva.

IV. táblázat folytatása

Nematodák száma 100 g talajban Hatékonyság, %

Kezelés	Dózis (kg/ha)	Kezelés előtt	Kezelés után	0-30 cm	30-60 cm
.0-30 cm	30-60 cm	0-30 cm	30-60 cm
1. ChinufurlOG 2. Citromsav+ KHCO₃	50,0	347,3	381,6	45,5	47,6	85,2	89,1
(1. példa) 3. 5 t% karbofurán +	50,0	244,6	405,1	33,0	25,8	85,5	94,5
citromsav+ KHC0₃ · (3. példa)	50,0	257,8	271,1	17,0	11,5	92,9	96,3
4. 5 t% karbofurán +
borkősav + KHCO₃(4. példa)	50,0	191,0	246,0	33,3	46,6	81,3	83,5
5. Shell DD	1000 1/ ha	142,6	160,0	18,3	18,6	86,2	89,9
6. Kontroll		265,8	211,0	247,3	242,3	-	-

Fitotoxicitási vizsgálatot három nappal a talajszellőztetés után végeztünk az ismert mustár-teszt alapján (V. táblázat).

Vizsgáltuk azt is, hogy a különböző kompozíciók milyen hatással vannak a szőlőoltványokra. A növények beültetése közvetlenül a kezelés után történt, a Schell DD esetében közvetlenül a kezelés után, illetve 4 héttel a kezelés után a szer közismerten fitotoxikus hatása miatt.

A kezelés utáni évben vizsgáltuk, hogy az oltványok hány százaléka eredt meg, valamint azt, hogy a fejlettség alapján hány százalékuk sorolható I vagy II. osztályba.

-111 .190 421

--------1,

V. táblázat

Fitotoxicitási vizsgálatok eredményei

Kezelés	Dózis, kg/ha	Kezelési % a talajmintában
0-20 cm	20-40 cm	40-60 cm
1. Chinufur 10 G	50	93	92	93
2. Citromsavas KHCO₃ (1. példa) 3. 5 t% kárbofurán + citromsavas	50	95	93	93
KHC0₃ (3. példa) 4. 5t% kárbofurán + borkősav +	50	94	93	94
KHCO₃ (4. példa)	50	95	95	95
5. Shell DD	10001/ha	35	31	35
6. Kontroll	-	95	96	96

VI. táblázat

Oltványok ezedése

Kezelés f	Dózis (kg/ha)	Szölöskertek k irálynője	Oportó	Rizlingszilváni
eredési I. II. oszt.	eredési I. II. oszt.	eredési I. II. oszt.
%	%	%	%	%	%
1. Chinufur 10 G	50*	95	60	35	100	60	40	95	75	20
2. Citromsav KHCOj	50*	95	90	-	75	65		100 .	-	100
3. 51% kárbofurán+ citromsav + KHCO₃	50*	90	75	15	95	95		95	80	15
4. 5t% kárbofurán + bor, kősav+KHCOj	1 50*	85	75	10	95	65	10	90	65	15
5. SheUDD	1000·*	85	60	25	95	70	15	90	80	10
6. SheliDD	1000*	0	0	0	0	0	0	0	0	0
7. Kontroll	-	60	20	40	90	45	40	75	45	35

* - beültetés közvetlenül kezelés után, ·* = 4 héttel kezelés után,

Shell DD dózisa 10001/ha.

A találmány szerinti csökkentett hatóanyagtartalmú kompozíciók 50 kg/ha dózisban jobb, illetve azonos eredményt adtak, mint a Chinufur 10 G, illetve a Shell DD drótférgek és pajorok/talajlakó kártevők ellen. Nematódák ellen magas hatékonyság jellemzi a hatóanyag nélküli, illetve a karbofuránt 50 t%-kal csökkentett mennyiségben tartalmazó kompozíciók hatását. Az eredmények különösen akkor válnak jelentőssé, ha azokat a Shell DD fumigáns adataival vetjük össze. A IV. táblázat alapján a 2., 3. és 4. kompozícióval végzett kezelések hatékonysága azonos vagy jobb, mint a Shell DD hatása a különböző talajszintekben, emellett fitotoxicitási veszély nélkül alkalmazhatók (V. és VI. táblázat).

20. példa

5,4 tömegrész citromsavat 0,03 tömegrész Aerosil R-972-t és 6,3 tömegrész nátrium-hidrogén[carbonátot dörzsmalomban alaposan összekeverünk, 85,3 tömegrész Chinufur 5 G-t gömblombikba mérünk, és az előbbi módon készített előkeverékkel szárazon homogenizáljuk. Végül 3,0 tömegrész napraforgóolajat viszünk a keverékre, és alaposan összekeverjük. így 100,03 tömegrész granulátumot nyerünk, amely 4,27 tömegrész karbofuránt tartalmaz. (Chinufur 5 G: 5 tömegszázalék

4₅ karbofuránt tartalmazó készítmény Fugrán hordozón).

21. példa

84,3 tömegrész Chinufur 5 G-t és 4 tömegrész napraforgóolajat gömblombikba mérünk, összekeverjük. Hozzáadunk 5,4 tömegrész citromsavat, homogenizáljuk, majd 6,3 tömegrész nátriumhidrogén-karbonáttal keverjük el, végül 0,03 tömegrész Aerosil R-972-vel vonjuk be a keveréket erőteljes rázás közben. így 100,03 tömegrész granulátumot j verünk, mely 4,22 tömegrész karbofuránt tartalma

22. példa

2,8 tömegrész 90 t%-os tisztaságú karbofuránt és 5 tömegrész dimetil-formamidot összemérünk és

-121

190 421 oldódásig melegítjük (kb. 50-55 ’C között). A kapott oldatot ráöntjük 34,3 tömegrész fugránra, elkeverjük, majd rámérünk 2,7 tömegrész citromsavat, 3,15 tömegrész nátrium-hidrogén-karbonátot, 2 tömegrész napraforgóolajat, és 0,05 tömegrész Aerosil R 972-t. Minden anyag rámérése után erőteljesen keverünk. így 2,52 tömegrész karbofuránt tartalmazó 50,0 tömegrész granulátumot kapunk.

23. példa

2,8 tömegrész 90 t%-os karbofuránt és 5,0 tömegrész dimetil-formamidot melegítünk kb. 55 ’Cra. Az oldatot ráöntjük 3,55 tömegrész Fugránra, elkeverjük, és keverés közben hozzáadjuk a kővetkező anyagokat: 5,5 tömegrész citromsav, 3,65 tömegrész kalcium-karbonát, 1,5 tömegrész napraforgóolaj. így 50,0 tömegrész karbofurán tartalmú granulátumhoz jutunk.

24. példa

5,6 tömegrész 901%-os karbofuránt 10 tömegrész dimetil-formamidban kb. 50-55 ’C-on oldunk, rávisszük 64 tömegrész Fugránra, összekeverjük. Hozzákeverjük a 11 tömegrész citromsavból és a 0,1 tömegrész Aerosil R 972-ből álló „premix”-et,

7,3 tömegrész kálcium-karbonátot, majd 2 tömegrész napraforgóolajat. így 5,04 tömegrész hatóanyagtartalmú 100 tömegrész granulátumot kapunk.

25. példa

41,7 tömegrész Chinufur5G granulátumhoz mérünk 3,15 tömegrész oxálsavat, összekeverjük, majd hozzákeverünk 3,15 tömegrész nátriumhidrogén-karbonátot. Legvégén adjuk hozzá az 1,0 tömegrész napraforgóolajat, és az egészet homogenizáljuk. 48 tömegrész granulátumot kapunk, amely 2,09 tömegrész karbofuránt tartalmaz.

26. példa

39,85 tömegrész Chinufur 5 G-re rámérünk 5,5 tömegrész citromsavat, elvekerjük, hozzáadunk

3,65 tömegrész kálcium-karbonátot, ezt is elkeverjük, majd hozzámérünk 1,0 tömegrész napraforgóolaja. Homogenizálás után 50 tömegrész granulátumot kapunk, mely 2 tömegrész hatóanyagot tartalmaz.

27. példa

31,05 tömegrész fugránra ráöntjük a 2,8 tömegrész 90 t%-os tisztaságú karbofurán 5 tömegrész dimetil-formamiddal készült oldatát, majd homogenizálás közben a következő anyagokat adjuk hozzá: 5,5 tömegrész citromsav, 2,0 tömegrész napraforgóolaj és 3,65 tömegrész kálcium-karbonát,

50,0 tömegrész granulátumot nyerünk, mely 2,5 tömegrész karbofuránt tartalmaz.

28. példa

31,05 tömegrész Fugránra rámérünk 5,5 tömegrész citromsavat, összekeverjük, majd keverés közben hozzáadjuk 2,8 tömegrész 90 t%-os karbofurán és 5 tömegrész dimetil-formamid oldatát, 1,5 tömegrész napraforgóolajat, 3,65 tömegrész kalciumkarbonátot, és 0,5 tömegrész napraforgóolajat. 50,0 tömegrész, 2,5 tömegrész hatóanyagot tartalmazó granulátumot nyerünk.

29. példa tömegrész dimetil-formamidba 55 ’C-on beadagolunk 28 tömegrész 901%-os karbofuránt és 55,0 tömegrész citromsavat. Keverés közben 266 tömegrész fugránra öntjük, majd hozzákeverünk 15 tömegrész napraforgóolajat, 36,5 tömegrész kalcium-karbonátot, s bevonjuk 5 tömegrész napraforgóolajjal. 493,5 tömegrész granulátumot kapunk, mely 25,2 tömegrész karbofuránt tartalmaz.

30. példa

61,0 tömegrész dimetil-formamidban feloldunk 55 ’C-on 28 tömegrész 90 t%-os karbofuránt és 20 tömegrész oxálsavat, keverés közben ráöntjük 334 tömegrész Fugránra. 15 tömegrész napraforgóolajjal homogenizáljuk, majd 31,5 tömegrész nátriumhidrogén-karbonátot keverünk hozzá, végül 5 tömegrész napraforgóolajjal fedjük. 494,5 tömegrész granulátumot kapunk, mely 25,2 tömegrész karbofuránt tartalmaz.

31. példa tömegrész dimetil-formamidban 55 ’C-on beadagolunk 3,3 tömegrész 90 t%-os karbofuránt és 11 tömegrész citromsavat. Keverés közben 57,8 tömegrész Fugrán hordozóra öntjük, majd hozzákeverünk 2,2 tömegrész napraforgóolajat, 8,6 tömegrész kalcium-karbonátot és bevonjuk 5 tömegrész napraforgóolajjal. 100,3 tömegrész granulátumot kapunk, amely 3,0 tömegrész karbofurán hatóanyagot tartalmaz.

A 32-36. példákban a biológiai hatás további bizonyítása és szemléltetése céljából mellékeljük a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ szervezésében és megyei Növényvédő Állomások kivitelezésében végzett 1983. és 1984. évi hatékonysági vizsgálatok eredményeit.

A vizsgálatokban szereplő készítmények:

J. Chinufur 5 G standard kontroll (5 tömeg% karbofurán Fugrán hordozón).

-131

190 421'

2. Chinufur 5 GA (4. példa szerinti készítmény).

3. Chinufur 3 GA (31. példa szerinti készímény).

32. példa

Kukorica talajlakó kártevői elleni hatékonyság vizsgálata.

A vizsgálat helye: Komárom megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás, 1983.

A vizsgált granulátumokat teljes felületkezelés formájában juttattuk ki típusos csemozjom talajra. Nitrogén: 102 kg/ha, foszfor: 90 kg/ha, kálium 120 kg/ha hatóanyagú tápanyagvisszapótlás történt.

Vetés: 1983. V. 4., Pioneer 3950 kukorica fajtából.

Gyomirtás: magnézium-oxid 50 EC + Afalon (5 1 + 2 kg).

A kísérleti parcellák mérete: 0,2 ha.

Ismétlések száma: 4.

Értékelés:

1. Elateriade talajlakó kártevő elleni hatás parcellánként 10* 0,5 m², 40 cm mély mintagödör alapján a kezelés előtt és 4 héttel a kezelés után. A hatékonyságot a Schneider-Orelli képlet alapján számítottuk ki.

2. Kukoricabarkó kártétel kezelésenként 4 x 100 növény felmérése alapján. Fitlégy és levéltetű elleni hatás szintén 4 x 100 növény átvizsgálása alapján.

A vizsgált jellemzők	Chinufur Chinufur „
5GA 15 kg/ha	5G 30 kg/ha	0
Elateridae károsítok elleni hatékonyság H%	90,1	74,4	_
Kukoricabarkó (Tanymecus sp.) károsított növények levélbetegsége %	3,5	2,5	16,8
Fritlégy (Oscinella frit) fertőzöttség F%	1,05	1,67	3,25
Terméseredmény a K-
hoz viszonyítva %	112,0	102,0	100,0

K = kontroll

A Chinufur 5 GA talajlakó károsítok elleni hatékonysága 15,7%-kal volt magasabb, mint a 2x-es dózisban alkalmazott csak karbofurán hatóanyagot tartalmazó Chinufur 5 G talajfertőtlenítöszernél.

33. példa

Hatékonyság cukorrépa károsítok ellen.

A vizsgálat helye: Vas megyei NAKÁ, 1983.

A kezelés módja: teljes felületkezelés.

Barna erdőtalajon, Nitrogén: 26, Foszfor: 80,

Kálium: 14g kg hatóanyag/ha tápanyag-visszapót, lás mellett Monopoly N 1 cukorrépafajta került elvetésre.

A kísérleti parcella: 0,2 ha, ismétlések száma: 4.

Értékelés

Talajlakó kártevők ellen (Elateridae) és répabolha (Chaetinema tibialis) rágásnyomok alapján' ¹⁰ szikleveles és 2 lombleveles állományban.

Eredmények

Mért jellemzők	Chinufur 5GA 15 kg/ha	Chinufur 5G 30 kg/ha	Kezeletlen kontroll
Elateridae elleni haté-
konyság H%	73,6	69,1	-
Répabolha elleni
hatás 10 növényre eső	' A szikleveles korban
eső rágásnyomok	1,16	0,63	5,15
B) 2 lombleveles korban
	0,9	1,05	7,65

A Chinufur 5 GA 15 kg/ha dózisban talajlakó kártevők ellen hatékonyabbnak bizonyult, mint a 30 30 kg/ha dózisú csak karbofurán hatóanyagú Chinufur 5 G talajfertőtlenítőszer. Mindkét kezelés azonos hatékonyságúnak bizonyult répabolha ellen.

34. példa

Gyökérgubacs fonálféreg (Meloidogyne hapla) elleni hatékonyság fűszerpaprikában.

4θ A vizsgálat helye: Csongrád megyei NAKÁ,

1983.

A talajfertőtlenítőszerek teljes felületkezelés formájában lettek kijuttatva. Az értékelés a növények gyökerein levő gubacsok alapján történt.

Hatékonyság számítása a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva történt.

Eredmények

50	Kezelés	Dózis, kg/ha	Átlagos gubacs- szám/növ.	Haté- konyság
„ ¹	Chinufur 5 GA	30,0	10,81	70,47
55 2	Chinufur 5 GA	40,0	9,12	75,08
3	Chinufur 5 G	30,0	19,25	58,86
4	Kezeletlen kontroll	-	36,61	-

SZD_p.l% 7,67 eo--A Chinufur 5 GA p 1 %-os szinten szignifikánsan csökkentette a gubacsok számát a Chinufur 5 G azonos dózisú kezeléshez viszonyítva.

-141

190 421

35. példa

Gyökérgubacs fonálféreg (Meloidogyne incognita) elleni hatékonyság paradicsomban.

A vizsgálat helye: Csongrád megyei NAK.A,

1983.

Középkötött vályogtalajba, amelynek fertőzöttsége Zeck 8-9 fokozatú volt Kecskeméti Jubileum paradicsompalánták kerültek beültetésre. A teljes felületkezelés után 4 leveles palánták lettek a talajba ültetve, amelyek értékelése 6-8 leveles állapotban történt.

Értékelés a gyökereken levő gubacsok száma alapján.

Hatékonyság: a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva.

Eredmények

Kezelés	Dózis, kg/ha	Átlagos gubacs- szám/növ.	Haté- konyság
1. Chinufur 5 GA	30,0	4,99	62,11
2. Chinufur 5 GA	40,0	2,47	81,24
3. Chinufur 5 G	30,0	6,90	47,22
4. Kezeletlen kontoll	-	13,10
SZD_P5%		3,95

Kezelések	Kezelés módja	Dózis, kg/ha	Ható- anyag, kg/ha	Hatékonyság
Drótférgek	Pajorok	Tőszám
	H%	K-hoz viszonyítva
Kezeletlen k.						100
Chinufur 5 G	sor	15	0,75	93,2	62,5	113,8
Chinufur 5 G	felület	30	1,5	92,7	86,7	117,5
Chinufur 3 GA	sor	15	0,45	100,0	83,3	106,2
(31. példa)

A Chinufur 3 GA SZD_p 5%-os szinten hatékonyabbnak bizonyult pajorok ellen, mint a standard kontroll Chinufur 5 G sorkezelés formájában alkalmazva. Drótférgek ellen a kezelések közül szintén ez a leghatásosabb. A hatásosságot a Chinufur 3 GA kezelés a standardnál lényegesen kisebb karbofurán alkalmazásával érte el. Sorkezeléshez viszonyítva 40 tömeg %, felületkezeléshez viszonyítva 70 tömeg%-kal kevesebb hatóanyag került kijuttatásra.

A Chinufur 5 GA SZD_p 5% szinten szignifikánsan csökkentette 40 kg/ha dózisban az átlagos gubacsszámot a kezelt kontrolihoz viszonyítva. Azonos dózisban 15%-kal, 40 kg/ha dózisban 34%-kai ⁵ bizonyult hatékonyabbnak, mint a kezelt kontroll (Chinufur 5 G).

36. példa

31% karbofurán hatóanyagot tartalmazó 31. példa szerinti készítmény hatékonyságának vizsgálata kukorica kultúrában talajlakó károsítok ellen.

j,. A vizsgálat helye: Tolna megyei NAKA, 1984.

Típusos csernozjom talajon 1983. IV. 28-án Pioneer 3950 kukoricafajta került elvetésre. A kísérleti parcellák mérete 1 ha, ismétlések száma: 3.

A vizsgált készítmények közül a Chinufur 5 G ₂₀ standard kontroll sorkezelés és teljes felületkezelés ^u formájában, a 31. példa szerinti készítmény (Chinufur 3 GA) sorkezelés formájában vetéssel egyidőben került kijuttatásra.

37. példa

A vizsgálatban szereplő készítmények:

1. Ekalux 3 GA (7. példa szerinti készítmény).

2. Ekalux 5 G standard kontroll (5 tömeg% kinalfos Fugrán hordozón).

A biológiai vizsgálatok leírása:

A vizsgálat helye: Vas megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás.

Lemezizolátorban, 3 ismétlésben, izolátoronként 10-10 db drótféreg (Elateridae) került betelepítésre.

Jelző növényként kukoricát alkalmaztunk az ⁰ 1 m² területű izolátorokban 76,2 cm sor- és 10 cm tőtávolságra, 5 cm mélyre vetve. A granulátumok teljes felületre kerültek kijuttatásra, majd a vetési mélységre bedolgozásra.

-151

190 421 Eredmények

Kezelés Készitm.	Dózis kg/ha	Hatóa. kg/ha	E’rótférgek rrortalitása M%	Károsodott növények A károsodás db oka	- Fitotoxikus hatás
Ekalux 5 G	25	1,25	70,0	4	penész	0
Ekalux 5 G -	^f 35	1,75	73,3	4	penész	0
Ekalux 3 GA	25	0,75	73,3	2	penész	0

A drótféreg mortalitási adatok szerint a rendkívül alacsony tenziós tulajdonságú (5,12* 10“^1S bar 20 ’C-on) és alacsony vízoldékonyságú hatóanyagot tartalmazó granulátum effektivitását az attraktáns jelentősen megnövelte.

A 40%, illetve 57%-kal csökkentett hatóanyag kg/ha dózisú Ekalux 3 GA hatékonysága azonos a standard kontroll Ekalux 5 G 25 kg/ha és 35 kg/ha kezelések hatékonyságával.

Az Ekalux 3 GA és a standard kontroll (Ekalux 5 G) kezelések fitotoxikus tüneteket nem okoztak.

38. példa

Az 1. példa szerinti eljárással állítjuk elő a készítményt azzal az eltéréssel, hogy a kálium-hidrogénkarbonát helyett 14,64 tömegrész ammóniumhidrogén-karbonátot mérünk be.

39. példa

A 3. példa szerinti eljárással állítjuk elő a készít20 ményt azzal az eltéréssel, hogy a kálium-hidrogénkarbonát helyett 14,64 tömegrész ammóniumhidrogén-karbonátot mérünk be.

40. példa

Az 1., 3., 38. és 39. példa szerinti készítmények nematocid hatását vizsgáltuk, melynek során a vizsgálat körülményei, módszere és értékelése azo30 nos volt a 16. példában megadottakkal. Az eredményeket a következő táblázatban foglaltuk össze.

Eredmények

		Kezelés palántázás .‘lőtt 10 nappal	Kezelés palántázással egyidőben
Készítmény	Dózis, kg/ha	Átlagos gubacs- szám, db/növ.	Hatékonyság a K-hoz viszonyítva	Átlagos Hatékonyság a K-hoz szám, db/növ. viszonyúvá

1. példa szerinti készítmény	20 40	7,5 3,C	59,5 83,8	6,0 4,0	63,4 75,6
	20	6,0	67,6	6,5	60,4
38. példa szerinti készítmény	40	2,5	86^5	3,0	81,7
3. példa szerinti készítmény	30	-	-	0,5	96,9
39. példa szerinti készítmény	30	-	-	0	100,0
Chinufur 10 G (10% karbofurán) st. kontroll	30	-	-	2,5	84,7
Kezeletlen kontroll		18,5	-	16,4	-

41. példa:

A 24. példa szerinti eljárással állítjuk elő a készítményt azzal az eltéréssel, hogy kálcium-karbonát helyett 7,3 tömegrész nátrium-karbonátot (NA₂CO₃) mérünk be.

Claims

Szabadalmi igénypontok

1. Nematóda és talajlakó rovarkártevők elleni granulátum azzal jellemezve, hogy 5-10 tömeg% θθ mennyiségben (I) általános képletű hidrogénkarbonátot - mely képletben M jelentése alkálifém - vagy ammóniumion - és 10'⁵-10“¹ közötti diszszociációs egyensúlyi állandójú szerves savat - az (I) általános képletű hidrogén-karbonát és a szerves

-161 190421 2

35. példa

Gyökérgubacs fonálféreg (Meloidogyne incognita) elleni hatékonyság paradicsomban.

A vizsgálat helye: Csongrád megyei NAKÁ,

1983.

Középkötött vályogtalajba, amelynek fertőzöttsége Zeck 8-9 fokozatú volt Kecskeméti Jubileum paradicsompalánták kerültek beültetésre. A teljes felületkezelés után 4 leveles palánták lettek a talajba ültetve, amelyek értékelése 6-8 leveles állapotban történt.

Értékelés a gyökereken levő gubacsok száma alapján.

Hatékonyság: a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva.

Eredmények

Kezelés Dózis, kg/ha Átlagos gubacs- szám/növ. Haté- konyság 1. Chinufur 5 GA 30,0 4,99 62,11 2. Chinufur 5 GA 40,0 2,47 81,24 3. Chinufur 5 G 30,0 6,90 47,22 4. Kezeletlen kontoll - 13,10 S2D„ 5% 3,95

Kezelések Kezelés módja Dózis, kg/ha Ható- anyag, kg/ha Hatékonyság Drótférgek Pajorok Tőszám H% K-hoz viszonyítva Kezeletlen k. - - 100 Chinufur 5 G sor 15 0,75 93,2 62,5 113,8 Chinufur 5 G felület 30 1,5 92,7 86,7 117,5 Chinufur 3 GA sor 15 0,45 100,0 83,3 106,2 (31. példa)

A Chinufur 3 GA SZD_p 5%-os szinten hatékonyabbnak bizonyult pajorok ellen, mint a standard kontroll Chinufur 5 G sorkezelés formájában alkalmazva. Drótférgek ellen a kezelések közül szintén ez a leghatásosabb. A hatásosságot a Chinufur 3 GA kezelés a standardnál lényegesen kisebb karbofurán alkalmazásával érte el. Sorkezeléshez viszonyítva 40 tömeg%, felületkezeléshez viszonyítva 70 tömeg %-kai kevesebb hatóanyag került kijuttatásra.

A Chinufur 5 GA SZD_p 5% szinten szignifikánsan csökkentette 40 kg/ha dózisban az átlagos gubacsszámot a kezelt kontrolihoz viszonyítva. Azonos dózisban 15%-kal, 40 kg/ha dózisban 34%-kal ⁵ bizonyult hatékonyabbnak, mint a kezelt kontroll (Chinufur 5 G).

₁₀ 36. példa

3 t% karbofurán hatóanyagot tartalmazó 31. példa szerinti készítmény hatékonyságának vizsgálata kukorica kultúrában talajlakó károsítok ellen.

_ls A vizsgálat helye: Tolna megyei NAKÁ, 1984.

Típusos csernozjom talajon 1983. IV. 28-án Pioneer 3950 kukoricafajta került elvetésre. A kísérleti parcellák mérete 1 ha, ismétlések száma: 3.

\ vizsgált készítmények közül a Chinufur 5 G 2₀ standard kontroll sorkezelés és teljes felületkezelés ^u formájában, a 31. példa szerinti készítmény (Chinufur 3 GA) sorkezelés formájában vetéssel egyidöben került kijuttatásra.

37. példa ₄₅ A vizsgálatban szereplő készítmények:

5. Ekalux 3 GA (7. példa szerinti készítmény).
2. Ekalux 5 G standard kontroll (5 tömeg% kinalfos Fugrán hordozón).

A biológiai vizsgálatok leírása:

gg A vizsgálat helye: Vas megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás.

Lemezizolátorban, 3 ismétlésben, izolátoronként 10-10 db drótféreg (Elateridae) került betelepítésre.

_5S Jelző növényként kukoricát alkalmaztunk az ^a 1 m² területű izolátorokban 76,2 cm sor- és 10 cm tőtávolságra, 5 cm mélyre vetve. A granulátumok teljes felületre kerültek kijuttatásra, majd a vetési mélységre bedolgozásra.

-171

190 421.

sav tömegaránya (1 :3)-(3 : 1), előnyösen (1 : 1,5)-(1,5 : 1) - és adott esetben 2-20 tömeg % mennyiségben 20 °C-on 1,3 x 10“ bar alatti tenziójú, szén-dioxidra és gyenge szerves savakra nem érzékeny inszekticid és/vagy nematocid hatóanyagot tartalmaz szilárd, szerves vagy szervetlen eredetű hordozó és adott esetben hidrofobizált kovasav, nátrium-alumínium-szilikát, poli-(vinil-pirrolidon)-poli-(vinil-acetát)-kopolimer, magnéziumsztearát és állati, ásványi vagy növényi eredetű olahok) mellett. (1982. X. 27.)

2. Nematóda és talajlakó rovarkártevők elleni granulátum, azzal jellemezve, hogy 5-10 tömeg% mennyiségben (II) általános képletű karbonátot mely képletben M jelentése alkálifém-, alkáliföldfém- vagy ammóniumion - és 10~⁵—10* közötti disszociációs egyensúlyi állandójú szerves savat - a (II) általános képletű karbonát és a szerves sav tömegaránya (1 : 3)-(3 : 1), előnyösen (1 : 1,5)-(1,5 : 1) - és adott esetben 2-20 tömeg% mennyiségben 20 °C-on 1,3 x 10“⁶ bar alatti tenziójú széndioxidra és gyenge szerves savakra nem érzékeny inszekticid és/vagy nematocid hatóanyagot tartalmaz szilárd, szerves vagy szervetlen, eredetű hordozó és adott esetben hidrofobizált kovasav, nátrium-alumínium-szilikát, poli-(vinil-pirrolidon)-poli-(vinil-acetát)-kopolimer, magnéziumsztearát, és állati, ásványi vagy növényi eredetű olaj(ok) mellett. (1983. IX. 8.)
3. Az 1. igénypont szerinti granulátum azzaljellemezve, hogy inszekticid-nematocid vegyületként az alábbi vegyületekből egyet vagy többet tartalmaz:

⁵ - 2,3-dihidro-2,2-dimetil-7-benzofuranil-Nmetil-karbamát;

- 0,0-dietil-0-kinoxalin-2-il-foszforotioát; (1982. X. 27.)
4. A 2. igénypont szerinti granulátum azzal jelle10 mezve, hogy inszekticid-nematocid vegyületként az alábbi vegyületből egyet vagy többet tartalmaz:

- 2,3-dihidro-2,2-dimetil-7-benzofuranil-Nmetilkarbamát;

- O,O-dietil-O-kinoxalin-2-il-foszforotioát;

15 (1983. IX. 8.)
5. Az 1. igénypont szerinti granulátum azzal jellemezve, hogy (I) általános képletű hidrogénkarbonátként nátrium-, kálium- vagy ammóniumhidrogén-karbonátot tartalmaz. (1982. X. 27.)

20
6. A 2. igénypont szerinti granulátum azzal jellemezve, hogy (II) általános képletű karbonátként kalcium-karbonátot tartalmaz. (1983. IX. 8.)
7. Az 1. igénypont szerinti granulátum azzal jellemezve, hogy szerves savként citromsavat, borkő25 sav at, oxálsavat, előnyösen citromsavat vagy borkősavat tartalmaz. (1982. X. 27.)
8. A 2. igénypont szerinti granulátum azzal jellemezve, hogy szerves savként citromsavat, borkősavai , oxálsavat, előnyösen citromsavat vagy borkő30 savat tartalmaz. (1983. IX. 28.)