HU181660B - Afterstressed floor panel consists of some prefabricated reinforced concrete floor members for purpose of floors furthermore method for producing the floor members as well as floor panels - Google Patents

Description

A találmány tárgya előregyártott vasbeton födémelemekből álló utófeszített födémmező födémszerkezetek céljára, továbbá eljárás a födémelemek, valamint födémmezők előállítására.

Lakó- és középületek födéméivé! szemben egyre általánosabban támasztják azt a követelményt, hogy minél nagyobb területet legyenek képesek lefedni, alul-felül sík felülettel, minél csekélyebb szerkezeti magassággal legyenek kialakítva, ugyanakkor kellő teherbírással rendelkezzenek, anyagfelhasználásban gazdaságosak legyenek, önsúly és hasznos terhelés hatására bekövetkező alakváltozásaik, behajlásaik csekélyek legyenek, és előregyártott, szerelt építésmóddal legyenek megépíthetők.

A fenti követelmények sok ellentmondást rejtenek j magukban, ezek közül kiemeljük a nagy fesztáv ellenw tétes összefüggését az előregyárthatósággal és szállít/ hatósággal. Az előregyártás szokványos elemei az aluli felül sík felületet nem teljesítik, mert nagy fesztávnál

- óhatatlanul tartók jelentkeznek, akár födémbordák, akár mestergerendák alakjában.

A nagy tereket lefedő, ismert előregyártott pillérvázak födémmezői pillérekhez kapcsolódó, egyirányban futó mestergerendákból (tartókból), és ezekre merőlegesen elhelyezett, szabadon felfekvő, egyirányban teherviselő födémelemekből állnak. 25

Ismeretes egy eljárás síkfödémek kialakítására két elemből, az elemek feszítéssel való nyomatékbíró összekapcsolásával, amely szerint a két elemet párban gyártják, száraz illesztéssel szerelik, és az elemek kapcsolási síkjában fellépő hajlítónyomaték felvétele bebetonozott 3C csőben, úgynevezett kábelcsatorna-csőben, íves pályán (támaszoknál felül, a kapcsolásnál mezőközépen alul) vezetett és feszített kábelekkel történik. Ennek az eljárásnak hátránya a csövek megkívánt pontos csatlakoztatása 5 miatt ajánlott száraz illesztés és az ezt biztosító egymás mellett, ikerben való gyártás, továbbá, hogy minden tartómező, vagyis két elem, külön feszítést és lehorgonyzást igényel a kábelt befogadó íves csőpályák súrlódási ellenállása miatt. A csövekben vezetett kábelek lehor10 gonyzás utáni feszültségellenőrzése nem vihető végbe, és a csövek szükséges injektálása is nehezen ellenőrizhető, nagy megbízhatóságot igénylő művelet. Megjegyezzük, hogy a hivatkozott eljárás is csak nagy szerkezetek (híd, csarnok) analógiájára tervezett megoldás, 15 mely ismeretünk szerint még kivitelre sem került.

Ismert egy további eljárás is, amely sik födémelemeket egyesít és feszítőkábellel nyomatékbíróvá tesz. Ennél a megoldásnál az egymáshoz csatlakozó födémelemeknek mind az alsó, mind a felső övében egy-egy kábelcsatorna 20 cső van vezetve, és a nyomatékbíró összekapcsolást kábelpárral érik el, melyek alul és felül több mezőn át végig futnak. Itt nem kell minden mezőt külön-külön feszíteni és lehorgonyozni, ezzel szemben a kétszeres mennyiségű kábelt kell alkalmazni, és fennmaradnak az illesztési nehézségek és injektálási igények is. A megoldás hídépítésből stb. már korábbról ismert.

Ugyanakkor ismert eljárás, hogy utófeszített nagyméretű födémelemeket négysarokpontban csatlakoztatnak a pillérekhez (feszítésből eredő súrlódás útján), ahol a pilléreken áthatoló feszítőkábelek a födémelemek közé181660

-1181660 ben futnak, és a födém szegélytartókkal többtámaszú utófeszített kiváltót alkotnak. E kábelek egyenesvonalúan vezethetők és feszíthetők, majd a födémelemek szabad (nyitott) közében külpontosíthatók lefeszítéssel. E födémmezők azonban a szállítás és beemelés lehetőségei által 20—25 m² terjedelemre korlátozottak.

A találmány szerinti eljárás ezt meghaladó 40—50 m², sőt 80 m² vagy efeletti terjedelmű, soktámaszú födémmezők, pillérraszterek létrehozását teszi lehetővé. A találmány szerint az egy- vagy kétirányú teherviselő födémmezőket több födémelem alkotja, ahol a födémelemek egyenként — bár egyben gyártható, szállítható és szereléskor is teherviselő egységet alkotnak — a födémelem testében kialakított, legalább részben nyitott csatornában való feszítést és külpontosítást tesznek lehetővé teljesen újszerű kialakításukkal.

A kialakítás lényege, hogy az elemeken teljes szerkezeti magasságú, alul-felül, vagy csak felül nyitott (vályúszerű) csatornák futnak végig, melyeket a födémelem egységének biztosítására kialakított bordák ugyan helyenként megszakítanak, de a bordákon át a kábelek igényelt egyenes és lefeszítéssel külpontosított vonalvezetése célszerűen kialakított lyukak útján biztosított. A födémelemek célszerűen nedves kötéssel kapcsolódhatnak egymáshoz, és így a födémelemek csatlakozási hézagát teljes szélességben ki lehet önteni, vagy a kábelcsatornák mellett a feszítéshez szükséges, csekély szélességben kiképzett szűk hézagot gyorsan kötő anyaggal (epoxi műgyantával, poliuretánnal stb.), a feszítés után pedig a tágabb hézagot a teljes szélességben kibetonozással tölthetjük ki. A feszítökábeleket befogadó csatornák és a bordákon áthatoló lyukak is kibetonozható méretűek, és a kibetonozás egyrészt kiegészíti a födémelemet a teljes teherbírás igényének megfelelően, másrészt rögzíti a kábelek külpontosítását és biztosítja azok korrózióvédelmét. A kábelek feszültsége a nyitott pályán a szokásos rezgéshullám-frekvencia mérőműszerrel ellenőrizhető. A csatornákban a kábelek az épület egyik végétől a másikig szabadon vezethetők, feszíthetők és külpontosíthatók, ezáltal a leggazdaságosabb, statikailag legkedvezőbb többtámaszú rendszer biztosítható. A csatornák egymást keresztezhetik is, és így két irányban teherhordó és két irányban többtámaszú födémmezők alakíthatók ki.

A találmány szerinti födémmezőhöz és előállítására alkalmas eljáráshoz — mint látható — számos olyan újszerű, előnyös többlethatás fűződik, amilyenekkel a jelenleg ismert, hasonló célú megoldások nem rendelkeznek.

A találmány tárgyát a továbbiakban rajzok alapján, példakénti kiviteli alakok kapcsán ismertetjük részletesebben. A rajzok egyrészt az eljárás egy-egy előnyös foganatosítási módjának magyarázatára szolgálnak, másrészt példaképpen szemléltetik a találmány tárgyát képező vasbeton födémelemeket és a feszítéssel létrehozott födémmezőket.

Az 1. ábra találmány szerinti két kapcsolt födémelem alaprajzi elhelyezését tünteti fel felülnézetben, a nyitott kábelcsatornák felülnézetben való bemutatásával;

a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt A—A vonal mentén, vagyis a kábelek vezetésére szolgáló csatornán keresztül vett metszetben mutatja be a két elemet, továbbá az öszszekapcsolást létrehozó feszítőkábel vonalvezetését;

a 3. ábra három elemből kialakított födémmező alaprajzi (felülnézeti) bemutatása;

a 4. ábra a 3. ábrán jelölt F—F metszet a kábelcsatornán keresztül;

az 5. ábra a 3. ábrán jelölt E—E metszet, amely a kábelcsatornákra merőleges (az elemek illesztési síkjával párhuzamos) és a kábelcsatornákat keresztmetszetben ábrázolja;

a 6. ábra az 1. vagy 3. alaprajzi ábrához tartozó B részlet, amely a bejelölt alaprajzi szakaszt nagyobb méretarányban tünteti fel;

a 7. ábra a 14. ábrán feltüntetett J részlet, nagyobb méretarányban ábrázolja az elemek csatlakozását és az egymást keresztező kábelcsatornákat két irányban teherviselőén kapcsolt födémelemek esetében;

a 8. ábra az 1. és 6. ábrán feltüntetett C—C metszet, a kábelvezetésre kialakított csatornát ábrázolja nagyobb léptékben, szemlélteti a bordákon áthatoló lyukak elhelyezkedését, a benne felül vezetett kábelt és a lefelé történő külpontosítás irányát;

a 9. ábra a G—G metszetet mutatja be a 3. alaprajzi ábra vagy az 5. E—E metszetábra jelölése szerint; ez egyben megfelel a C—C metszetnek, csak alulbordás födémelem esetében;

a 10. ábra a 2. vagy 4. ábrák D jelű metszetének nagyobb léptékű ábrázolása, melyen két bordának a benne levő lyukakon keresztül vett metszete és a kábelek lehetséges vonalvezetése látható;

a 11. ábra az előzővel egyező metszet, kibetonozott állapotot mutat be;

a 12. ábra a 14. ábrához tartozó K—K jelű metszet, illetve aló. metszetábra K részlete, amely a kábelcsatornát ismert eljárással készített, alul-felül sík, üreges födémelem esetében ábrázolja, s maga a kábelcsatorna alulról kéregbetonnal van lezárva;

a 13. ábra az előző 11. ábrának megfelelő kibetonozott kábelcsatornát mutatja, a 12. ábra szerinti alsó kéregbetonnal lezárt kábelcsatorna esetében;

a 14. ábra bemutatja a négy elemből készített, két irányban teherviselő födémmezőt, amely ismert eljárással kapcsolódik pillérekhez, a pillérek síkjában, szegélygerendáik közében kialakított utófeszített kiváltók útján ; itt az elvi kapcsolás és kialakítás bemutatása egy részletesen ábrázolt kiviteli alakon keresztül történik;

a 15. ábra a 14. ábrához tartozó H—H metszet, amely a csak felülről nyitott, egymásra merőleges kábelcsatornákat ábrázolja hossz- és keresztmetszetben;

a 16. ábra a 14. alaprajzi ábrán bejelölt I—I metszet, mely az ismert eljárással készített, zárt üregeket tartalmazó két kapcsolódó födémelem általános metszete, amely tartalmazza a másik irányú kapcsolatot biztosító kábelcsatorna keresztmetszetét is;

a 17 a és 17 b ábra az 1. alaprajzi és 2. metszetábrának megfelelő alapeset ábrázolása a lehetséges többtámaszú rendszerbe belehelyezve, ahol az elemek falazatra vagy vasbeton tartóra fekszenek fel;

a 18<a és 18ó ábra az előző ábra szerinti két elem kapcsolását mutatja, de olyan alaprajzi rendszerbe helyezve, ahol az elemek nem egymáshoz kapcsolódó szegélyei pillérsíkokban utófeszített kiváltókat képeznek, melyekkel pillérvázhoz kapcsolódnak, ebben az esetben a feszítéssel való kapcsolás egyben a födémmezők egyirányban való többtámaszúságát biztosítja, míg az ismert eljárás szerinti szegélytartó-kiváltó rendszer két irányban is lehet — az ábra értelmezése szerint — többtámaszú;

a 19a és 19ú ábra a 14. alaprajzi ábra és 15. metszet

-2₅ 181660 ábra szerinti, négy elemből készített födémmező bemutatása olyan rendszer esetében, amely két irányban többtámaszú, és pillérsíkokban is (ismert eljárással alakított) többtámaszü kiváltós rendszer része.

Rátérve a rajzok részletesebb ismertetésére, az 1., a 3. és 14. ábrán födémelemekből kialakított födémmezőket látunk. Az 1. ábrán levő 1 födémelemekben nyitott 2 csatornák vannak kialakítva, amelyeket függőlegesen hosszúkás 7 lyukakkal áttört 3 bordák hidalnak át, ezek különösen a 8. ábrán bemutatott C—C metszetben láthatók. Ezen áthidaló 3 bordák következtében az 1 födémelem összefüggő egészet képez, és szokványos módon vasbeton födémelemként előregyártható. A födémmező képzése céljából az 1. ábra szerinti példában két darab 1 födémelemet, míg a 3. ábra szerinti példában három darab 8 födémelemet helyezünk 4 csatlakozási hézaggal egymás mellé. Ezen csatlakozási hézagokat gyorsan kötő kiöntő anyaggal — például poliuretánnal vagy epoxi műgyantával stb. — kiöntjük, úgy, hogy itt a szokványostól eltérő módon, szárazillesztés helyett a födémelemek között nedves illesztést alkalmazunk. Természetesen ez a művelet a födémelemek kisegítő tartószerkezetre helyezésével, alkalmazásuk helyén történik, majd a kötőanyag szilárdulása után a födémelemeknek egy vonalba eső 2 csatornáiban levő 3 bordák lyukain keresztül — mindenfajta kábelcsatorna-cső mellőzésével — vezetjük folyamatosan, megszakításmentesen az kábeleket vízszintes síkban törésmentesen, majd a megfelelő számú — egy-egy födémmező kialakításához szükséges — födémelemen való átvezetés után a kábeleket megfeszítjük, és amennyiben azokat a födémelemek felső övében vezetjük, alkalmas szerkezet felhasználásával a csatlakozási helyeket lefeszítéssel külpontosítjuk. Alsó övben való vezetés esetén a külpontosítást a megtámasztást helyen való felfelé feszítéssel végezzük. Ezen művelet befejeztével a 6 külpontosított kábeleket ideiglenes kihorgonyzással rögzítjük, majd a csatornákat kibetonozzuk, amivel a kábelek megfelelő vonal szerinti vezetését tartósan és véglegesen biztosítjuk, ugyanakkor korrózió ellen is védjük. A 2. ábrán, amely a 1. ábra szerinti A—A metszetet mutatja, jól látható a 2 csatorna hosszmetszete, amelyben a 3 bordák metszetben láthatók, és bennük a 7 lyukak. Feltüntettük továbbá a felső övben szaggatott vonallal az 5 kábelt, amelyet azután a 4 csatlakozási hézag környezetében lefeszítéssel külpontosítottunk, amint ezt a teljes vonallal kihúzott és most már külpontosított 6 kábel szemlélteti. Az 1. ábra B részlete nagyobb léptékben a 6, ábrán látható, ahol példaképpen alulbordás födémelemekből levő födémmező részét tüntetjük fel, de természetesen adott esetben tömör betonból készült födémelemek is alkalmazhatók, amint ez a 8. ábrán látható, amely az 1. ábra szerinti C—C metszetet szemlélteti. A 8. ábra szerinti C—C metszeten a 7 lyuk felső övében vezetett 5 kábelt is bejelöltük, míg egy nyíllal jelöltük a lefeszítéssel külpontosított kábel helyzetét, amit a 9 lefeszítési helyen elfoglal.

A 3. ábrán látható három darab 8 födémelemből álló födémmező lényegileg nem különbözik az 1. ábrán látható két darab 1 födémelemből álló födémmezőtől. A találmány szerinti megoldás különlegességét azonban jól szemlélteti az F—F metszet, amelyet a 4. ábra mutat. Az ismert megoldásoknál a födémelemekbe már eleve bebetonozott kábelcsatorna csövek ugyanis íveltek és így a bennük vezetett kábelekkel legfeljebb két födémelemet lehet egymással úgy összekötni, hogy az födém mezőt alkosson. Ezen túlmenően ugyanis a kábeleket meg kell szakítani, és ki kell horgonyozni. Ezzel szemben a találmány szerinti megoldásnál, amint ezt a 4. ábra világosan mutatja, tetszőleges hosszon keresztül egye5 nesen tudjuk vezetni a nyitott csatornában az 5 kábelt és a szükséges 9 lefeszítési helyeken minden további nélkül tudjuk a megfeszített kábelt a nyitott csatornában külpontosítani, amint ezt az 5. ábrán látható E—E metszet, valamint a 9. ábra G—G metszete szemlélteti. 10 Egyébként a 8. és 9. ábra mindössze annyiban különbözik egymástól, hogy a 8. ábrán tömör, a 9. ábrán pedig alulbordás födémelemet alkalmaztunk. A 10. ábra a 4. ábra D részletét szemlélteti nagyobb léptékben, ahol jól látható a 3 borda 7 lyukában először elhelyezett szag15 gatott vonallal jelzett 5 kábel, amely külpontosítás után a 6 kábelként a megfelelő irányban helyezkedik el; ezt a helyzetet rögzítjük kibetonozással, mint azt a 11. ábra szemlélteti.

Amint már említettük, a 14. ábra szerinti födémmező20 ben például olyan 14 födémelemeket alkalmazhatunk, amelyeknél a csatornák, valamint a kazetták alja vékony 17 kéregbeton réteggel van takarva, amint ez a 15. ábrán bemutatott H—H metszeten és a 16. ábrán levő I-^-I metszeten jól látható. A 17 kéregbeton réteg egyenletes 25 mennyezetsíkot alkot, és a csatornák kibetonozásánál, miután a kábelek megfelelő elhelyezése és külpontosítása megtörtént, fölöslegessé teszi a csatorna alsó zsaluzását, úgy, hogy a kibetonozást a 13. ábra szerint egyszerűen el tudjuk végezni. A 7. ábra a 14. ábrán feltüntetett 30 J részletet mutatja nagyobb léptékben, míg a 12. ábra a K—K metszetet szemlélteti. Ez utóbbi a korábbiak alapján további magyarázat nélkül is érthető.

Az 1. és 3. ábrán a 4 csatlakozási hézagokat a födémelemek között egyenletesen végigfutó hézagokként tün35 tettük fel. A kábel jó feszítésének biztosítására azonban előnyösebb, ha ezen szűk 18 hézagok — amint a 14. ábra mutatja — csak az egymáshoz csatlakozó 2 csatornák, ill. egymást keresztező 21 csatornák csatlakozó végeinek környezetében vannak kiképezve, amelyeket a födém40 elemek szélén kialakított kiemelkedések alkotnak, míg a közbenső részeken szélesebb 19 csatornák vannak kialakítva, amint ezt ugyancsak a 14. ábrán láthatjuk. Természetesen egy-egy födémelem megfelelő csatlakozó oldala mentén, amennyiben csak egy csatorna van és így 45 annak a környezetében csak egy kiemelkedés található a szűkebb 18 hézag biztosítására, a födémmező szélén legalább még egy kiemelkedést kell előállítanunk, hogy a feszítésnél a két födémelem megfelelő csatlakozását, és ezen keresztül a feszítésből fellépő nyomóerők felvételét 50 biztosítsuk, illetve elmozdulását ki tudjuk zárni. Ilyen kialakítás mellett a keskenyebb 18 hézagokat öntjük csak ki a kábelek behelyezése és feszítése előtt a gyorsan kötő kiöntőanyaggal, majd miután a kábelek feszítését és külpontosítását elvégeztük, az elemek közötti 19 csa55 tornákat kibetonozzuk.

Míg az 1. és 3. ábrán bemutatott 1 és 8 födémelemek két-két egyirányú 2 csatornát tartalmaznak — de lehetne csak egy 2 csatorna is — a 14. ábrán bemutatott 14 födémelemek mindegyikénél két egymást keresztező 21 60 csatornát alakítottunk ki, és így a kábelek is keresztezni fogják egymást a födémmezőben. A 15. ábrán a 14. ábra szerinti H—H metszetben, amely egy csatorna metszete, látható, hogy a két kábel hogyan keresztezheti egymást. Egyébként a 14. ábra szemlélteti a födémmező 11 pillér65 hez való szokványos csatlakoztatását, ahol a 12 támasz3

-3181660 közökben az 5 kábel lefeszített külpontosításával biztosítjuk a megfelelő teherbírást. A 15. ábrán látható egyébként mind a felső övben vezetett 5 kábel, amely külpontosított 6 kábelként a 9 helyen lefeszítéssel külpontosítható, mind pedig az alsó övben vezetett 15 kábel, amely a 16 megtámasztást helyen felfelé feszítéssel ugyancsak külpontosított 6 kábelként jelentkezik.

A 17a és b, 18a és b, és 19a és b ábrák a találmány szerinti födémmező több támaszú rendszerbe való illesztését szemléltetik. A 17. ábránál a megtámasztás teljes szélességű 10 falazattal vagy megfelelő vasbeton kiváltóval történik, a teherbíró összefeszités a 13 támaszközökben történik, míg az 5 kábel, majd kiilpontositva 6 kábel az összes mezőkön keresztül faltól-falig vezethető. A 18. ábránál a födémelemek egymáshoz nem kapcsolódó szegélyei pillérsíkokban utófeszített kiváltókat képeznek, amelyekkel a pillérvázhoz kapcsolódnak, végül a 19. ábrán két irányban több támaszú és a pillérsíkokban is több támaszú kiváltós rendszer részét mutatjuk be. Minden esetben jellemző, hogy a kábeleket a több támaszú rendszer teljes hosszán végig lehet vezetni.

Amint a fentiekben láttuk, a találmány szerinti eljárással kiküszöböltük a kábelek csőben való vezetését, amivel szükségtelenné tettük rövid kábeldarabok alkalmazását, lehetőséget biztosítottunk ahhoz, hogy kettőnél több elemből kiképzett és két irányban is teherbíró födémmezőket alakítsunk ki, emellett lehetővé tettük a födémelemek nedves illesztését anélkül, hogy szükség volna a födémelemek párban való gyártására.

Claims (16)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Több előregyártott tömör vagy üreges vasbeton elemekből álló utófeszített födémmező födémszerkezetek céljára, amelyben a födémelemek a bennük kiképzett kábelbefogadó üregeikkel egymáshoz illeszkednek, míg az említett üregekben végeiken lehorgonyzóit feszített kábelek vannak elhelyezve, azzal jellemezve, hogy a legalább két födómelemből (1, 8, 14) álló födémmezőbe külpontosított feszített kábelek (6) közvetlenül — kábelcsatorna-csőtől mentesen — vannak bebetonozva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti födémmező kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy kettőnél több, egy irányban elhelyezett födémelemet (8) tartalmaz, amelyekben az elhelyezés irányában megszakításmentesen végigfutó, a födémelemek támaszközi csatlakozásainál (4) lefeszítetten (9), míg a támaszok felett fölfelé feszítetten (16) külpontosított feszített kábel (6) van bebetonozva.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti födémmező kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy két egymásra merőleges irányban elhelyezett legalább két-két födémelemből (14) áll, és benne megszakításmentesen két egymásra merőleges irányban (21) elhelyezett, bebetonozott kábelek (6) keresztezik egymást.
4. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti födémmező kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy előregyártott födémelemeinek (1, 8, 14) mindegyike az elem (1, 8, 14) oldalával párhuzamosan kiképzett legalább egy nyitott csatornát (2, 21) tartalmaz, amelyet függőlegesen elhelyezett hosszúkás lyukkal (7) áttört, az elem egységét biztosító bordák (3) szakítanak meg és a csatorna (2, 21) legalább felül nyitott.
5. 5. A 4. igénypont szerinti födémmező kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az előregyártott födémelem csatornájának (2, 21) alja kéregbetonnal (17) van lezárva.
6. 6. A 4. igénypont szerinti födémmező kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy előregyártott üreges födémeleme csatornájának (2) két oldalát egy-egy végigfutó borda képezi (9. ábra).
7. 7. A 4—6. igénypontok bármelyike szerinti födémmező kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy előregyártott födémeleme (14) legalább két egymásra merőleges nyitott csatornát (21) tartalmaz (14. ábra).
8. 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti födémmező kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy előregyártott födémeleme legalább egy — egy másik födémelemmel kapcsolandó — széle mentén a kapcsolódás síkjában legalább két, egymástól távközzel elválasztott kiemelkedéssel (18) van ellátva, amelyek közül legalább egy a nyitott csatorna (2) szélét alkotja.
9. 9. Eljárás több előregyártóit tömör vagy üreges vasbeton födémelemből álló, az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti nagy utófeszített födémmező előállítására, amelynél hagyományos módon előregyártott födémelemeket állítunk elő és azokat feszített kábel alkalmazásával egyesítjük födémmezőkké, azzal jellemezve, hogy olyan födémelemeket (1, 8, 14) alakítunk ki, amelyekben egymáshoz csatlakoztatható legalább egy helyen, tehát a födémelemek oldalaitól azonos távolságban az oldalakkal párhuzamosan végigfutó, legalább egy felül nyitott csatornát (2) képezünk ki, amelyben az illető födémelem egységét biztosító függőlegesen hosszúkás lyukakkal (7) áttört bordákat (3) alakítunk ki, a kapott födémelemeket egymáshoz illesztjük úgy, hogy csatornáik (2) egymáshoz csatlakoznak, a födémelemek (1, 8, 14) csatlakozási hézagait kötőanyaggal kiöntjük, majd a kötőanyag kötése után a csatornában (2) a bordák (3) lyukain (7) át egyenes vonalban kábelt (5) vezetünk, majd feszítjük, és végpontjaiban lehorgonyozzuk, a feszített kábelt a szükséges helyeken feszítőszerkezet alkalmazásával egyenes vonalából feszítéssel külpontosítjuk, a külpontosító feszítőerőket a kábel (6) ideiglenes, megfogásával állandósítjuk, a csatornákat (2) — beleértve a bordákon (3) áthatoló lyukakat (7) is — kibetonozzuk, így a nyitott csatornákkal (2) áttört födémelemeket teljessé egészítjük ki, miközben a kábelt (6) a szükséges tört vonalvezetéssel a födémelemekben véglegesen rögzítjük és a födémelemekből a födémmezőt kialakítjuk.
10. 10. A 9. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy a kábelt (5) a födémelemek (1, 8, 14) felső övében vezetjük és a födémelemek támasztási közökbe eső csatlakozási helyein (9) lefeszítéssel külpontosítjuk.
11. 11. A 9. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy a kábelt (15) a födémelemek (1, 8, 14) alsó övében vezetjük és a födémelemek (1, 8, 14) megtámasztási helyein (16) levő csatlakozásainál felfelé feszítéssel külpontosítjuk.
12. 12. A 9—11. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a födémelemekben (1, 8, 14) kiképzett csatornákat (2, 21) alul egységes mennyezetsíkot képező vékony kéregbetonnal (17) zárjuk le.
13. 13. A 9—12. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatositási módja, amelynél a födémmezők kialakításához 8. igénypont szerinti födémelemeket (14) alkalmazunk, azzal jellemezve, hogy a födémelemeket csat-4- lakozási síkjaikban kiképzett kiemelkedéseikkel úgy helyezzük egymás mellé, hogy azok keskeny csatlakozó hézagokat (18) alkotnak, és ezeket gyorsan kötő anyaggal — például poliuretánnal, epoxi-műgyantával stb. — öntjük ki, míg a közbenső szakaszokon kialakult széles csatornákat (19) a kábelfeszítés végrehajtása után kibetonozzuk.
14. 14. Az 9—13. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy két irányban teherhordó födémmező (20) kialakítására legalább ncgy olyan födcmelemet (14) alkalmazunk, amelyben két irányú csatornák (21) vannak kiképezve és a födémelemekben kiképzett egymást keresztező csatornákban (21) egymást keresztező kábeleket (5) helyezünk el, amelyeket feszítés után a támaszok közeiben az elemek csatlakozási helyein (9), vagy a kábelek keresztezési helyein lefeszítéssel külpontosítunk.
15. 15. A 9—14. igénypontok bármelyike szerinti eljárás 5 foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a legalább egyirányban teherhordó födémmezőt többtámaszú rendszer (22) részeként alakítjuk ki, és a kábeleket (5, 6) a többtámaszú rendszer (22) teljes hossza mentén megszakításmentesen vezetjük.
16. 16. A 15. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kétirányban teherhordó födémmezőt (20) egyik vagy mindkét irányban többtámaszú rendszer (22) részeként alakítjuk ki.