HU180043B - Method for magnetizing multipole permanent magnets arranged araund pathes of the electron beam in a colour indicator tube - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás színes kijelző cső nyakában vagy körülötte, az elektronsugarak pályái körül levő statikus, többpólusú mágneses teret előállító, a színes kijelző cső konvergencia-, színtisztaság- és kétméret hibáit korrigáló permanens mágneses pólusok mágnesezésére, amely permanens mágneses pólusokat egy mágnesező eszközön keresztülvezetett áramok kombinációjával az elektronsugarak pályái körül elrendezett mágnesezhető anyagból állítunk elő.

Az úgynevezett „delta” típusú színes kijelző cső nyakában három elektronágyú van elhelyezve háromszög elrendezésben. Az elektronágyúk tengelyeinek egy, a cső tengelyére merőleges síkban levő metszéspontjai egy egyenlő oldalú háromszög csúcsait alkotják.

Az úgynevezett „in-line” típusú színes kijelző csőben három elektronágyú úgy van a cső nyakában elhelyezve, hogy a három elektronágyú tengelye lényegében egy síkban van, míg a központi elektronágyú tengelye lényegében egybeesik a kijelző cső tengelyével. A két szélső elektronágyú a központi elektronágyúhoz képest szimmetrikus elrendezésű. Addig, ameddig az elektronágyúk által előállított elektronsugarak nem kapnak eltérítést, a három elektronsugár mind a „delta” típusú, mind az „in-line” típusú csőben egybe kell essen a kijelző cső ernyőjének középpontjával (statikus konvergencia). Azonban a kijelző cső gyártási pontatlanságai következtében, például, ha az elektronágyúk nincsenek pontosan a cső tengelyéhez képest szimmetrikusan rögzítve, eltérések lépnek fel a két méretben, a színtiszta ságban és a statikus konvergenciában, amely eltéréseket lehetséges módon korrigálni kell.

Egy olyan „in-line” típusú színes kijelző csövet ismertet a 7 503 830 számú közzétett holland szabadalmi be5 jelentés, amelynél ez a korrekció lehetséges. Ez a bejelentés egy olyan színes kijelző csövet ismertet, amelyben az említett eltéréseket egy mágnesezhető anyagból levő gyűrű mágnesezése révén korrigálnak, amelynek eredményeképpen az elektronsugarak pályája körül egy 10 statikus, mágneses sokpólus alakul ki. Ez a gyűrű a cső nyakában, vagy a nyak körül lehet elrendezve. Az említett szabadalmi bejelentésben ismertetett eljárásnál a színes kijelző csövet csak akkor hozzák működésbe, ha az elektronágyúk konvergencia-hibáinak nagyságára és irányára vonatkozó adatokat meghatározták, amelynek alapján a képméret, színtisztaság és konvergenciahibák korrekciójához szükséges polaritású és erősségű mágneses sokpólus létrehozható. A megfelelő mágneses konfigurációt az elektronsugarak pályái körül elrende20 zett gyűrűvel, szalaggal vagy több rúddal vagy tömbökkel állítják elő, és a megfelelő mágneses teret többféle módon lehet előállítani. Lehetséges például az, hogy először teljes telítésbe mágneseznek, majd a kívánt mértékre lemágneseznek egy ellentétes polaritású mágneses 25 térrel. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy például 2, 4 és 6 pólusú mezőkombinácíónál a mágnesezés pola, ritása és erőssége a gyűrűn levő hely függvényében erősen változik, és ezzel együtt erősen változik az eljárás szerinti teljes mágnesezés polaritása és erőssége is.

Ezen túlmenően a szükséges lemágnesező tér nincs li180043

-1180043 neáris összefüggésben a szükséges korrekciós térrel. Ennek a nem-linearitásnak a következtében nem lehetséges 2,4 és 6 pólusú mezőket használni a lemágnesező,hez. Lehetetlen fokozatosan létrehozni 2, 4 és 6 pólusú mágnesezést, mivel a gyűrű valamennyi mágnesezésénél 5 teljesen fel kell mágnesezni annak érdekében, hogy az előző mágnesezés teljesen letörlődjön. A gyűrűn levő különböző helyek fokozatos mágnesezésének lehetősége nagyon bonyolult, és amennyiben a gyűrű a cső nyakában van elhelyezve, úgy a mágnesezéshez szükséges tér 10 szórt tere ismét lemágnesezi a már előzőleg felmágnesezett részeket.

A találmány elé célul tűztük ki egy olyan eljárás kidolgozását, amelynek eredményeképpen egy mágneses többpólusú kombináció állítható elő egyetlen teljes 15 mágnesezéssel.

A kitűzött célt a bevezetőben körülírt eljárással a találmány szerint úgy értük el, hogy a mágnesezést olyan csillapodó váltakozó mágneses térrel állítjuk elő, amely kezdetben mágnesezhető anyagot a hiszterézis körbe egyik oldalán telítésbe viszi. A váltakozó mágneses tér lecsengése után az anyagban erős mágnesezés marad vissza olyan konfigurációban, amely a kívülről alkalmazott mágneses teret semlegesíti, és ily módon ez ellen irányul. A kívülről alkalmazott mágneses tér kikapcsolása után a többpólusú konfigurációjú mágnesezés eredményeképpen többpólusú mágneses tér marad viszsza. A kívánt mágnesezés többféle módon határozható meg. Megfigyelve és/vagy mérve a képméret, színtisztaság és konvergencia eltéréseket, a szükséges többpólus kísérleti úton határozható meg, és a korrekciót a megfelelő konfigurációjú mágnesezéssel hozhatjuk létre. Ha csak kis eltérések vannak, az eljárást korrigált áramokkal egyszer vagy többször megismételjük. Ily módon a találmány szerinti eljárást ismételgetve lehetővé válik a képméret, színtisztaság és konvergencia-hibák teljes korrigálása. A mágnesezést megelőzően az esetleges visszamaradt mágnességet előnyösen letöröljük egy mágneses tér segítségével.

A találmány szerinti eljárás előnyös foganatosítási módja szerint a mágnesezés előtt meghatározzuk a szükséges korrekciós mágneses mezőt, és az esetleges maradék mágnesség törlése után a mágnesező eszközön keresztülvezetett áramok kombinációjával a megjelenített kép konvergencia-, színtisztaság- és képmérethibáit korrigáljuk, majd a kombinációs áramok irányának megváltoztatásával, az áramerősség növelésével és a csillapodó, váltakozó mágneses tér együttes alkalmazásával a mágnesezést létrehozzuk.

Az eszköz által előállított és az elektronsugarak tengelye mentén mért korrekciós tér általában hosszabb, mint a konfiguráció által előállított többpólusú korrekciós mező. Ily módon az eltérések korrigálását a tengely mentén rövidebb szakaszon kell végrehajtani, amely csak úgy lehetséges, hogy erősebb teret alkalmazunk. A mágnesezés közben olyan áram-kombinációt kell a mágnesező eszközön keresztülvezetni, amelynek erőssége és iránya úgy aránylik a korrekciós többpólusú mező előállításához szükséges áramok kombinációjához, mint m: 1, ahol m például —3. Az m értéke függ az eszköz által előállított korrekciós többpólusú mező hosszának a mágnesezett konfiguráció effektív mezejének hosszához képesti viszonyától. Ez sok tényező függvénye; például a nyak átmérőjének, az anyag fajtájának, a konfiguráció alakjának és helyének, és kísérleti úton határozható meg. Amennyiben ellenőrzésnél az derül ki, hogy a mágnesezett konfigurációhoz a korrekció túlságosan nagy vagy túlságosan kicsi, akkor a mágnesezési eljárás megismételhető megváltoztatott mágnesező áramokkal.

A lecsengő váltakozó mágneses teret úgy állíthatjuk elő, hogy lecsengő, váltakozó áramot szuperponálunk mágnesező eszközön keresztülvezetett áramokra (egy ilyen eszközt ismertet például a 7 503 830 számú közzétett holland szabadalmi bejelentés). A lecsengő váltakozó mágneses teret a mágnesező eszközben előnyösen külön tekercsrendszer segítségével állítjuk elő. Annak érdekében, hogy a konfiguráció valamennyi részét gyakorlatilag azonos mértékben érje a lecsengő váltakozó mező, ajánlatos nemcsak a váltakozó mezőt lecsengetni, hanem annak irányát is folyamatosan változtatni. A tekercsrendszer ezért előnyösen legalább két tekercset tartalmaz, és a tekercseken keresztülvezetett lecsengő váltakozó áramok egymához képest fázisban el vannak > tolva. A hálózati frekvencia (megközelítően 50 vagy 60 Herz) erre a célra megfelelőnek bizonyult. A fázistolás abban az esetben, ha a tekercsek vagy tekercspárok ten- 4 gelyei egymáshoz képest 120°-os szöget zárnak be, egyszerűen előállítható a háromfázisú hálózatból.

> A találmány szerinti eljárást részletesebben az alábbi- j, akban a mellékelt rajzok segítségével ismertetjük, ahol az 1. ábra egy ismert „in-Iine” típusú színes kijelző cső vázlatos, metszeti képe külső, statikus konvergenciaegységgel, a ? 2. ábra az ebben alkalmazott fogazott áttételt mutatja, a

3. és 4. ábra a színes kijelző' cső egymásra merőleges két vázlatos metszeti képét mutatja egy gyűrűvel, amely még nincs mágnesezve, és amelynél a szélső elektron5 sugarak konvergenciája nem kielégítő, az

5. és 6. ábrák a színes kijelző cső egymásra merőleges vázlatos metszeti képeit mutatják, amelynél a megfelelő konvergenciát a mágnesező eszköz segítségével biztosítjuk, a

7. és 8. ábrák egy, az elektronágyúk rendszere körül elrendezett gyűrű mágnesezését mutatják, a

9. és 10. ábrák a színes kijelző cső egymásra merőleges vázlatos metszeti képeit mutatják egy olyan mágnesezett gyűrűvel, amellyel a 4. ábrán bemutatott konvergen15 ciahiba korrigálva van, a

11. és 12. ábrák a találmány szerinti mágnesezéshez alkalmas két különböző eszközt mutatnak, a

13—18. ábrák egy másik típusú mágnesező egység részeit mutatják.

Az 1. ábrán egy ismert ún. „egyvonalú” típusú színes kijelző cső vázlatos metszeti képe látható. A 8, 9 és 10 elektronsugarakat az 5, 6 és 7 elektronágyúk állítják elő, amelyek az üvegből levő 1 bura 4 nyakában vannak elhelyezve, amely egy burát a 2 kijelző ablak, a 3 tölcsér55 szerű rész és a 4 nyak alkotja. Az 5, 6 és 7 elektronágyúk tengelyei egy síkban vannak, nevezetesen₍a rajz síkjában. A középső 6 elektronágyú tengelye lényegében egybeesik a cső 11 tengelyével. Az elektronágyú a 16 hüvelybe irányul, amely a 4 nyakban koaxiálisán van el60 helyezve. A 2 kijelző ablak belső felén nagyszámú hármas foszfor-vonal van. Valamennyi vonalhármas tartalmaz egy zölden lumineszkáló foszfor-vonalat, egy kéken lumineszkáló foszfor-vonalat, valamint egy pirosán lumineszkáló foszfor-vonalat. A vonalhármasok összessége együttesen alkotja a 12 kijelző ernyőt.

-2180043

A foszfor-vonalak a rajz síkjára merőlegesek. A 12 kijelző ernyő előtt egy 13 árnyékmaszk van elrendezve, amelyen nagyszámú hosszúkás 14 nyílás van kialakítva, amelyeken a 8, 9 és 10 elektronsugarak hatolnak keresztül. Az elektronsugarakat a 15 eltérítő rendszer vízszintes irányban (a rajz síkjában) és függőleges irányban (az előbbire merőlegesen) eltéríti. A három elektronágyú úgy van elrendezve, hogy azok tengelyei egymással kis szöget zárnak be. Ennek eredményeképpen az előállított .elektronsugarak az említett kis szögben haladnak keresztül a 14 nyílásokon az úgynevezett színszétválasztási szögben, és valamennyi elektronsugár csak a hozzá tartozó színű foszfor-vonalra irányul.

Egy kijelző csőnek jó statikus konvergenciája van, ha a három elektronsugár eltérítetlen állapotban a kijelző ernyőnek lényegében a középpontjában találkozik. Azt találtuk azonban, hogy a statikus konvergencia gyakran nem, jó sem a képméret, sem a színtisztaság nem megfelelő, ami az elektronágyúk pontatlan elhelyezése és/vagy a cső nyakában való rögzítésének következménye. Annak érdekében, hogy megfelelő statikus konvergenciát érjenek el, korábban kívülről beállítható korrekciós egységeket helyeztek a csőre. Ezek mágneses gyűrűket tartalmazó többpólusú-párokat tartalmaznak; például négy kétpólust (két horizontálisát és két vertikálisát), két négypólust és két hatpólust. Valamennyi pár gyűrűje fogaskerék-áttételen keresztül kapcsolódik egymáshoz (lásd 2. ábra), amelynek eredményeképpen a gyűrűk egymáshoz képest azonos mértékben forgathatók. A gyűrűknek egymáshoz képesti és/vagy együttes . forgatásával a két-, négy- vagy hatpólusú mező erőssége és/vagy iránya beállítható. Belátható, hogy egy ilyen eszközzel a kijelző cső beállítása bonyolult és időt rabló művelet. Ezen túlmenően egy ilyen korrekciós egység anyagigényes a többpólusú kombináció miatt, amely legalább nyolc gyűrűt igényel, amelyeket ráadásul a cső nyaka körül úgy kell elhelyezni, hogy azok egymáshoz képest elforgathatok legyenek.

A 7 503 830 számú közzétett holland szabadalmi bejelentésben a bonyolult korrekciós egységet egy vagy több olyan mágnesezett gyűrű váltja fel, amely gyűrűk a cső nyakában vagy akörül, vagy az elektronágyúkban vagy azok körül vannak elhelyezve.

Azonban az ismert mágnesezési eljárásokkal a megfelelő kombinációjú sokpólus kialakítása a gyűrűben nehézkesnek bizonyult.

A találmány szerinti eljárás ezeket a hátrányokat kiküszöböli.

A könnyű érthetőség érdekében az azonos alkatrészeket a különböző ábrákon ugyanazzal a hivatkozási számmal láttuk el, mint az 1. ábrán.

A 3. ábrán egy kijelző cső vázlatos metszeti képe látható, amelyben az elektronsugarak a vízszintes irányban nem konvergálnak. Amint ismeretes, a szélső elektronsugarak kisebb-nagyobb mértékben eltéríthetők az ellenkező irányban egy négypólusú mágnes segítségével, például a középső sugár irányába vagy azzal ellentétesen. Lehetséges a sugaraknak felfelé vagy lefelé történő mozgatása is. Egy hatpólusú mágnes segítségével a sugarak kisebb-nagyobb mértékben eltéríthetők ugyanebbe az irányba. Az egyszerűség érdekében a találmányt egy olyan kijelző cső kapcsán ismertetjük, amelyhez csak egy négypólusú korrekcióra van szükség.

A 8 és 10 elektronsugarak horizontális konvergenciahibái egyenlő nagyságúak, de ellentétes irányúak. A 4.

ábra a 3. ábra egy metszeti képét mutatja. A 16 hüvely alján egy vas (Fe), kobalt (Co), vanádium (V) és króm (Cr) ötvözetből (known as Vicalloy néven ismert) készült 18 gyűrű van, amit könnyen lehet mágnesezni. Belátható, hogy a gyűrű különböző helyeken helyezhető el az elektronágyúk körül, vagy a cső nyakában, vagy akörül. Változatként gyűrű helyett mágnesezhető anyagból készült szalagot vagy rudak vagy tömbök konfigurációját is lehet alkalmazni.

Az 5. ábrán bemutatott 19 sokpólusú vezérelhető mágneses teret előállító eszköz a 4 nyak és a 18 gyűrű körül van elhelyezve a találmány szerinti eljárásnak megfelelően. Ezzel az eszközzel 2, 4 vagy 6 pólus, és ezek kombinációja állítható elő.

A 3. ábrán látható csőhöz csak egy négypólusú korrekció szükséges. A 19 sokpólusú vezérelhető mágneses teret előállító eszköznek a tekercsei, amelyet a későbbiekben részletesen ismertetünk, ebben az esetben négypólusúként vannak gerjesztve addig, ameddig a három elektronsugárnak a 3. ábrán a csöve kívül eső S metszéspontja a 12 kijelző ernyőre nem kerül. Az eszköz tekercsein keresztülfolyó I áram a B áramforrásból származik, és amely —ml! áramot ad le (m a kísérleti úton meghatározott állandó, amelynek értéke nagyobb mint 1), és amely a tekercsekhez az A áramosztó és kommutátor fokozaton keresztül jut. Az áramot tekercsenként lehet beállítani oly módon, hogy a kívánt sokpólus előálljon. Az eljárásnak ebben a fázisában a C váltakozó áramú forrás nem működik (i=0).

A 6. és az 5. ábrára merőleges metszéti képet mutat, így az I] áram a kívánt korrekciós tér erősségének a mértéke. A 19 sokpólusú vezérelhető mágneses teret előállító eszköz sokpólusú korrekciós mezeje az elektronok pályája mentén nagyobb hosszúságú, mint a későbbiekben a mágnesezett gyűrű által létrehozott mágneses mező. Ennek megfelelően a gyűrűnek az erőssége m-szer nagyobb kell legyen.

A 7. ábra az eljárásnak azt a lépését mutatja, amelyben a 18 gyűrűt négypólusúra mágnesezzük. Amint az a fentiekből következik, az eljárásnak ebben az előnyös foganatositási módjában az eszköz tekercsén átvezetett áramot —ml[ értéken kell tartani a mágnesezés alatt; így most meg kell fordítani az irányát, és m-szer nagyobb értékűre kell beállítani. Ezen túlmenően a C váltakozó áramú forrás most csillapodó váltakozó áramot ad le (i=i! nagyobb 0), amellyel a csillapodó váltakozó mezőt előállítjuk. Amikor a váltakozó áramot bekapcsoljuk, az olyan nagy kell hogy legyen, hogy a gyűrűt a hiszterézis körbe egyik oldalán telítésbe mágnesezze. Amikor a váltakozó mező lecseng, a 18 gyűrű mágnesezve van; ebben az esetben négypólusúra. Természetesen egy változatként lehetséges a gyűrűt hatpólusúra vagy kétpólusúra, vagy ezek kombinációjára mágnesezni abból, a célból hogy más konvergencia-hibákat vagy színtisztasági és képmérethibákat lehessen korrigálni. Az említett korrekciót szintén lehet alkalmazni az úgynevezett „delta” típusú színes kijelző csöveknél is.

A 9. ábra a 3. ábrán is bemutatott kijelző csövet mutatja, de abban az esetben, amikor a találmány szerinti eljárással mágnesezett 18 gyűrűvel van ellátva, amint az az 5. és 7. ábrákon is látható. A konvergencia korrekciót csak a 16 hüvelyben elhelyezett mágnesezett 18 gyűrű segítségével hozzuk létre. A szükséges többpólust a kijelző cső gyártásakor helyezik el, és a bonyo-3180043 lult beállítások és beállítható konvergencia-egységek (2. ábra) elhagyhatók.

A 10. ábra a 9. ábrára merőleges metszetet mutat. All. ábra a 19 sokpólusú vezérelhető mágneses teret előállító eszközt mutatja, amely nyolc darab 20 tekercset 5 tartalmaz, amelyekkel a konvergencia (lásd 5. ábra) és a mágnesezés (lásd 7. ábra) létrehozható. A lecsengő váltakozó mágneses tér előállítására két pár 21 és 22 tekercs van ebben az esetben egymásra merőlegesen elhelyezve az eszközben. Az egyik 21 tekercspárban folyó IC i_a áram fázisban 90°-kal el van tolva a másik 22 tekercspárban folyó i_b áramhoz képest annak érdekében, hogy a lecsengő váltakozó mágneses tér változtassa az irányát a lecsengés alatt, és forgó tér alakuljon ki a 18 gyűrűn keresztül. A 12. ábra egy, a 7 503 830 számú közzétett 15 holland szabadalmi bejelentésből ismert mágnesező eszközt mutatja. Ebben az esetben a lecsengő váltakozó áram a 23 tekercseken keresztülfolyó egyenáramra van szuperponálva; ily módon külön tekercsre nincs szükség.

A 23 tekercsek a 24 járomra vannak tekercselve. 20

A mágnesező eszköz változatként állhat elektromos vezetők és tekercsek kombinációjából, amint azt vázlatosan a 13—18. ábrákon láthatjuk.

A 13. ábra egy kijelző cső nyakrészének metszetét mutatja a mágnesezendő 18 gyűrű részén. A horizon- 25 tális irány korrigálására szolgáló kétpólusú mezőt a 25, 26, 27 és 28 vezetőkön az ábrán bemutatott irányban keresztülvezetett áramokkal állítjuk elő. Ezek a vezetők lehetnek egyetlen vezetők vagy vezetőkötegek, amelyek részeit alkothatják egy vagy több tekercsnek vagy me- 30 nctcknek, és párhuzamosak a cső tengelyével a 18 gyűrű részén. A 14. ábra azt mutatja, hogy analóg módon hogyan lehet egy négypólusú mezőt előállítani a 29, 30, 31 és 32 elektromos vezetékek segítségével a két szélső 8 és 10 elektronsugarak horizontális korrekciójához. 35 Egy négypólusú mező a szélső 8 és 10 elektronsugarak korrekciójára a függőleges irányban lényegében azonos. Azonban a vezetőrendszert a cső nyakához és tengelyéhez képest 45°-kal el kell fordítani.

A 15. ábra azt mutatja, hogyan lehet analóg módon 4C> egy, a horizontális irányú korrekcióhoz szükséges hatpólust előállítani a 33—38 vezetők segítségével. A vezetők kombinációjával (vezetők vagy vezetőkötegek), amelyekkel két-, négy- és hatpólusok állíthatók elő minden kombinációban két-, négy- és hatpólusú mezők- 45 kel a kívánt erősségben az említett vezetőkön keresztülvezetett áramok variálásával.

A vezetőkből felépített mágnesező egységben a lecsengő váltakozó mágneses mezőt a 13., 14, és 15. ábrákon látható módon olyan tekercsekkel állítjuk elő, ame- 50 lyek a nyak és a vezetők körül helyezkednek el, amint azt a 16. és 17., vagy 18. ábra mutatja. A 39 és 40 tekercset gerjesztve lecsengő váltakozó árammal lecsengő váltakozó mágneses tér jön létre. A 18 gyűrűt a lecsengő váltakozó mező jobban éri, ha a 41 és 42 tekercseket 55 tartalmazó tekercsrendszer a 39 és 40 tekercsekhez képest 90^D-kal el van forgatva, és a 41 és 42 tekercseken átfolyó lecsengő váltakozó áram fázisát előnyösen 90°-kal el kell tolni a 39 és 40 tekercseken átfolyó lecsengő váltakozó áram fázisához képest.

Változatként lehetséges a lecsengő váltakozó mágneses teret előállítani egy vagy több olyan tekercsrendszerrel, amelyet a 18. ábra mutat. A 43, 44 és 45 tekercsek szimmetrikusan helyezkednek el a cső tengelye körül, és lecsengő váltakozó áramokkal vannak gerjesztve, amelyek egymáshoz képest 120° fázisszöggel vannak eltolva (például a háromfázisú hálózatról).

Claims (7)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Eljárás színes kijelző cső nyakában vagy körülötte, az elektronsugarak pályái körül levő, statikus többpólusú mágneses teret előállító, a színes kijelző cső konvergencia-, színtisztaság- és képmérethibáit korrigáló, permanens mágneses pólusok mágnesezésére, amely permanens mágneses pólusokat egy mágnesező eszközön keresztülvezetett áramok kombinációjával az elektronsugarak pályái körül elrendezett mágnesezhető anyagból állítunk elő, azzal jellemezve, hogy a mágnese- , zést olyan csillapodó váltakozó mágneses térrel állítjuk elő, amely kezdetben a mágnesezhető anyagot a hiszterézisgörbe egyik oldalán telítésbe viszi.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a mágnesezés előtt az elrendezés esetleges remanens mágnessegét váltakozó mágneses térrel töröljük.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a mágnesezés előtt, és az esetleges remanens mágnesség törlése után a szükséges korrekciós teret a kijelző cső konvergencia-, a színtisztaság- és a képmérethibáit a mágnesező eszközön keresztülvezetett áramok kombinációjával korrigáljuk, majd a kombinációs áramok irányának megváltoztatásával, az áramerősség növelésével és a csillapodó váltakozó mágneses tér együttes alkalmazásával a mágnesezést létrehozzuk.
4. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a csillapodó váltakozó mágneses teret a mágnesező eszközön belül levő különálló tekercsrendszer segítségével állítjuk elő.
5. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a csillapodó váltakozó mágneses tér irányát folyamatosan változtatjuk.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási mód- ja, azzal jellemezve, hogy a tekercsrendszer legalább két tekercsből áll, és a tekercseken átfolyó csillapodó vál- 7 takozó áramok fázisait egymáshoz képest eltoljuk.
7. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a csillapodó váltakozóáram frekvenciája hálózati frekvencia.