HU177388B - Method and apparatus for setting ball socket - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás nehéz gömgcsapágycsésze elhelyezésére betonalapon, amikor a gömb csapágy csészét durván Öntött teknő alakú betonalapon támaszokon építik össze, ezután a betonalap teknőjébe vizet töltenek és feliszapolják, majd a támaszok eltávolítása után a víz leeresztésével a betonalap teknőjében elhelyezett ágyazási helyekre lesüllyesztik és végül a gömbcsapágycsésze és az alap közötti rést betonnal utántöltik.

Ennél az eljárásnál az a nehézség adódik, hogy io amikor a csapágycsészét az előre elkészített ágyazási helyekre lehelyezik, akkor még abban az esetben is, ha ezek pontosan be vannak szintezve, azáltal, hogy a gömbcsapágycsésze alakja a geometriailag pontos gömbtől eltér, a csészében deformá- 15 ciók és így járulékos feszültségek keletkeznek.

Ezeket a járulékos feszültségeket a csapágycsésze pontosabb összehegesztésével, azaz kisebb tűrésekkel csökkenteni lehet. A kisebb tűrések azonban nagyon sokba kerülnek. 20

A találmány feladata, hogy ezeket a gömb csapágycsészében fellépő járulékos feszültségeket minél kisebbre csökkentse vagy kiküszöbölje.

Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a gömbcsapágycsészéket lesüly- 25 lyesztéskor a felfekvő · erők egyenletes elosztása érdekében utánengedŐ elemekből képezett ágyazási helyekre süllyesztjük le.

A találmány szerinti eljárás előnye, hogy nincs szükség arra, hogy az ágyazási helyeket pontosan 30 bemérjük. További előny, hogy az utántöltött beton zsugorodásakor az utánengedő elemek nem maradnak mereven állva, és nem képeznek kiemelkedő helyeket, amelyek akkor, amikor a csapágy5 csészét belső szerkezeti elemekkel terheljük, nagy feszültségcsúcsokat hoznak létre.

A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módja esetében az utánengedő ágyazási helyeket nyomás alatti közeggel, előnyösen vízzel felfújható párnákból alakítjuk ki, amelyek légteleníthetők és nyomás alatti közeggel tölthetők, és a gömbcsapágycsésze lesüllyesztése előtt a nyomás alatti közeg oldaláról összekötővezetékek révén egymással közlekedőén össze vannak kötve.

Ennél a megoldásnál a csapágycsésze nem pontos gömb-alakjából keletkező nagyobb feszültségek tökéletesen kiküszöbölhetők.

Egy további előnyös foganatosítási mód esetében akkor, amikor a csapágycsészét teljesen lesüllyesztettük a párnákra, ezeket a nyomás alatti közeg oldalán egymástól és a környezettől tömítetten lezáijuk. Ezzel kiküszöbölhető, hogy nem túl gyors utántöltéskor a csapágycsésze középső része a beton betöltésekor a felhajtó erő következtében felemelkedjék.

Ha az utántöltés túl gyorsan történik, és eközben a beton statikai magassága túl nagyra nő, akkor a csapágycsészét a beton felhajtóereje a felfekvésekről felemelheti.

Előnyösen a beton utántöltésekor figyeljük az egyes párnákban a nyomás kialakulását, olyan értelemben, hogy ha a nyomás egy előre megadott érték felé esik, akkor a szóban forgó párna tartományában az utántöltést késleltetjük. Ily módon a 5 felhajtóerő mértékét meg lehet becsülni, és a munkasebességet ennek megfelelően be lehet állítani, úgy, hogy a felemelkedés nem jön létre.

A találmány egy további előnyös foganatosítási módjánál, a gömbcsapágycsészét a beton utántöl- >0 lésekor az utántöltéssel együtt haladva vízzel töltjük fel úgy, hogy a nyomás a munkaszakaszban levő párnába egy előre meghatározott érték alá ne essék. Ebben az esetben a csapágycsészére ható felhajtóerők, amelyek a megmerevedett beton és a 15 csésze közé behatoló vízből származnak, messzemenően kompenzálhatok.

A találmány egy további előnyös foganatosítási módja szerint az utánöntött beton hordozóképessé válása után a szóban levő tartományban levő 20 párnát a nyomóközeg oldalról tehermentesítjük. EzáltaJ a párna hordozóoldala a zsugorodó betont követi, úgy, hogy a csapágycsészét a beton egyenletesen hordozza. A tehermentesített szakasz a párna tartományában olyan kicsi, hogy a csapágy- 25 csészében levő feszültségek tekintetében közömbös.

Célszerűen az összekötővezetékeket ezután minden berendezésről leoldjuk, és végeiken túlnyomásra nyitó zárral látjuk el. Ezáltal kiküszöbölhető, hogy ha a nyomás alatti közeg a párnában 30 felmelegszik, meg nem engedhető nyomás jöjjön létre.

Előnyös a teknő közepének közelében elhelyezett ágyazási helyet a többi ágyazási helyhez képest felemelten helyezzük el, úgy, hogy a csapágy- 35 csésze lesüllyesztésekor ez biztonsággal először ezzel érintkezzék. Ily módon a csapágycsészét először középen rögzítjük, mielőtt a többi ágyazási helyen felfeküdnék. így a csésze lesüllyesztésekor elbillenése előre kiküszöbölhető. 40

Célszerűen az ágyazási helyeket hidraulikusan terhelt párnákból alakítjuk ki és miután a csapágycsésze egy kb. központosán elhelyezett párnával érintkezett, az ebben a párnában levő nyomást a többi párnában levő nyomás támogatja. Ily módon 45 az első érintkezési helyen, a központi ágyazási helyen minimális felfekvési nyomást biztosítunk, és így a csúszást ezen a helyen kiküszöböljük.

Egy további előnyös megoldásnál, amikor utántöltésnél a nyomás az egyik párnában egy előre 50 meghatározott alsó határértéket elér, akkor a nyomást nyomóközeg hozzávezetésével növeljük, míg a nyomóközeg hozzávezetett mennyisége a párna növelésének mértékét adja. Ily módon a párna hordozóoldala a felhajtóerő hatására deformálódó 55 csapágycsésze alakját követi. A hozzávezetett nyomóközeg mennyiségének megállapításával a csésze esetleges, a felhajtóerő következtében létrejövő deformációja nagyságának mértékét kapjuk meg.

A találmány egy előnyös megoldásánál az után- ₆₀ engedő elemek lemezből készült üreges testek, amelyek növekvő terheléssel növekvően és maradandóan deformálódnak. A lemezből készült üreges testek pl. megfelelő átmérőjű és megfelelő falvastagságú fekvő csőszakaszok rendkívül olcsók. Az- ₆₅ által, hogy ezek maradandóan és nem rugalmasan deformálódnak, nem áll fenn annak a veszélye, hogy a reakcióerők a folyékony beton felhajtóerejével együtt a csapágycsészét utántöltéskor deformálják.

Egy további előnyös kivitelnél a párnákat ballonból alakítjuk ki, amelyet csőszakasz tart. Ez szintén egy igen olcsó megoldás.

Amennyiben a párnákat hengerből és dugattyúból képezzük, akkor abból az az előny származik, hogy mindegyik ágyazási hely felfekvő erejét az adott dugattyúfelület pontosan határozza meg.

Előnyösen egy ütközőt alkalmazunk, amely a dugattyú löketét kifelé határolja. Ezzel elkerülhető, hogy a még le nem süllyesztett csapágycsésze esetében az egyes dugattyúk a hengerből kilökődjenek.

Egy további előnyös kivitelnél a párnák összekötővezetékek és egy-egy szelep révén körvezetékkel vannak összekötve, és a körvezeték lezárható hozzáfolyó-vezeték és lezárható lefolyó-vezeték révén nyomóközegforrással van összekötve, és a párnák és a hozzá tartozó szelepek között mindenkor egy-egy nyomásmérő készülék van elhelyezve.

Az így kialakított megoldással az 1-7. igénypontok szerinti eljárás egyszerű módon megvalósítható.

Célszerűen a központi párnához vezető összekötővezetékhez a párna és a szelep között egy leágazóvezeték van csatlakoztatva tömítetten lezárható fojtószervvel. Ily módon a központilag elhelyezett párnában a nyomást növelni lehet, úgyhogy a csapágycsésze rögzítése a súrlódóerők segítségével ennél a párnánál biztosítható.

Előnyösen legalább egy összekötővezetékhez egy járulékos lezárószelep vagy visszacsapó szelep útján 0,1-10 bar nagyságú nyomóközegforrás van csatlakoztatva és a járulékos lezárószelep, illetve visszacsapó szelep és a nyomóközeg forrás között az összekötővezetékbe átlépő nyomóközeg mennyiségét meghatározó készülék van elhelyezve.

Ha a felhajtóerők a csapágycsészét helyileg felemelnék, akkor ezzel a megoldással a deformáció tartományában fekvő párna hordozófelülete a csészét követi és az eltolás mértéke meghatározható.

A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti gömbcsapágycsésze példakénti kiviteli alakját tüntetik fel.

Az 1. ábra betonalapon támaszokon felállított gömb csapágy csésze függőleges metszete.

A 2. ábra az egyik ágyazási hely egyik kivitelének metszete.

A 3. ábra a felfújható párna egyik kiviteli alakjának függőleges metszete.

A 4. ábra a 3. ábra szerinti kivitel egy másik változatának függőleges metszete.

Az 5. ábra henger-dugattyú-egység függőleges metszete.

A 6. ábra az 5. ábra szerinti henger-dugattyú-egységek kapcsolási vázlata.

Az 1. ábrán az erősen bordázott 1 betonalapban gömgsüveg alakú 2 teknő van kialakítva és erre egy központi, hengerhéjakból összerakott 3 lemezhengerből és több sor 4 támaszból, egy alsó 5 csapágycsésze van 6 polussüvegből és sok gömb alakú 7 lemezháromszögből összehegesztve. Az 1 alap 2 teknőjében központos, utánengedő 10 csapágyhely van kialakítva. Egy belső részkörön ezután hat további utánengedő 12 csapágyhely, egy középső részkörön tizenkét további 13 csapágyhely, míg végül egy külső részkörön tizennyolc további 14 csapágyhely van egyenletesen elosztottan elhelyezve.

Ezeknek a kialakítását nagyobb léptékben a 2-5. ábrákon ábrázoltuk.

A 2, ábrán 20 alaplap látható, amelyen 21 csodarab fekszik és homlokoldalán hozzá van hegesztve. A 21 csodarab végig szintétikus 22 habanyaggal van kitöltve. A 20 alaplap furatain 23 falkötővasak vannak keresztülhúzva, amelyekkel a 20 alaplap a 24 betonalaphoz van rögzítve.

A 3. ábrán ugyancsak a 20 alaplapra egy függőleges tengelyű 25 csodarab van felhegesztve. A 25 csodarabban golyó alakú 26 ballon van, amelynek csatlakozócsonkjához 28 összekötővezeték van csatlakoztatva, amely a 25 csodarab 29 nyílásán megy át. A 20 alaplap 30 kengyelek és 23 falkötővasak segítségével van a 24 betonalaphoz rögzítve,

A 4. ábrán ugyancsak 20 alaplapra 32 csodarab van felhegesztve, amelyen átlósan elhelyezett 33 furatok vannak. A 32 csodarab köré felfújható 35 gumiabroncs van helyezve. Ennek 36 csatlakozócsonkja szelep nélkül 28 összekötővezetékhez csatlakozik, amely a két 33 nyíláson megy át. A szerkezet a 20 alaplap központi nyílásán átmenő 22 falkötővas segítségével van a 24 betonalaphoz erősítve.

Az 5. ábrán 50 henger látható 43 dugattyúval. A 20 alaplapra 38 acélhenger van felhegesztve, amely szabad végén be van húzva. A behúzott 40 rész 41 gyűrűshornyába O-gyűrű van elhelyezve. Ezen az O-gyűrűn csúszik a 43 dugattyú hengeres 42 része. A 43 dugattyú alsó végén 44 megvastagítás van, amely a 38 acélhengerben vezetékként szolgál és ütközőt képez. A 44 megvastagítást 45 horony szakítja meg úgy, hogy a gyűrűs tér a megvastagításon át a dugattyú alatti 46 térrel közlekedik. A 46 tér 47 furat segítségével a rajzon nem ábrázolt összekötővezetékkel van összekötve. A 43 dugattyúnak a 38 acélhengerből kiálló részét rugalmas habanyagból levő körgyűrű alakú 48 gallér veszi körül, amely megakadályozza, hogy a dugattyú körül egy betongyűrű alakuljon ki. A nyomóhengert a 20 alaplaphoz kapcsolódó, rajzon nem ábrázolt összekötőeszköz köti össze a 24 betonalappal.

A 2. ábra szerinti ágyazási helyek alkalmazásakor a találmány szerinti eljárás a következőképpen megy végbe.

10, 12, 13 és 14 ágyazási helyekként a 2. ábra szerinti csodarabok vannak beépítve. A 2 teknőt vízzel töltjük meg úgy, hogy az 5 csapágy csésze a lemezhengerről és a 4 támaszokról lebegve felemelkedik. Valamennyi támasztóelemet vagy távvezérléssel vagy merülőkkel szereljük fel. Ezután a vizet egy nem ábrázolt kiömlőnyíláson keresztül lassan leengedjük, miközben kézzel vagy támaszokkal gondoskodunk arról, hogy a csapágycsésze oldalirányban ne tolódjék el.

Amikor a csapágycsésze az ágyazási helyeken felütődik, akkor azok a csapágycsésze kialakítása szerint plasztikusan deformálódnak. Mivel a ”, ec;_a szerinti ágyazási hely feszültség! ’S zvtdási karakterisztikái elvileg a .ugóehoz hasonlóak, a különböző ágyazási helyek agyazóeiöi nem pontosan egyformák, azonban nagyságrendileg lényegesen közelebb vannak egymáshoz, mintha az ágyazási helyek a szokásos merev csapágyak lennének. A különböző felfekvési erőknek megfelelően a csapágycsésze bizonyos mértékben deformálódik, ez a deformáció azonban lényegesen kisebb, mint hogyha a csapágycsészét nem utánengedő ágyazási helyekre helyeztük volna le.

Ezután a már korábban lefektetett tömlőkön vagy csővezetékeken keresztül a középtől kiindulva az alap és a csapágy közötti résbe betont szivattyúzunk be. Ez a beszivattyúzás körgyűrű szakaszonként történik és közben figyelni kell arra, hogy a munkaműveletek sebessége ne legyen túl nagy, mert különben a beton felhajtóereje az 5 csapágycsészét a 10, 12, 13 és 14 ágyazási helyekről felemelheti. Egy betonréteg megmerevedése után is támadhatnak még annak tartományából járulékos felhajtóerők, ha a beton behelyezésekor szabaddá váló víz a betonréteg és a csapágycsésze közötti kis résben szétterül.

A megkötés folyamata alatt a beöntött betonréteg sugárirányban zsugorodik, mivel a 2. ábra szerinti ágyazási helyek utánengedőek, ezek a csapágycsésze ezt követő belső megterhelésekor, ami az erre helyezett építményekből származik, tovább összenyomódik anélkül, hogy a csapágycsészében eközben jelentős feszültségek lépnének fel.

A 3. és 4. ábrák szerinti párnák ugyancsak a 2 teknőben vannak elhelyezve és 28 összekötővezetékek révén szelepekkel ellátott nyomóközegforrással vannak összekötve. Nyomóközegként előnyösen 20 bar nyomású vizet használunk.

A csapágy csésze lesüllyesztésekor a párnák a 28 összekötővezetékek és a nyitva levő szelepek által egymással közlekednek. így valamennyi párnában ugyanaz a nyomás áll be. A hordozófelületek nagyságának egyenetlenségeitől eltekintve, a felfekvő erők valamennyi ágyazási helyen egyenlők. Ahhoz, hogy az 1, illetve 24 betonalap és az 5 csapágycsésze közötti résbe betont lehessen benyomni, a szelepeket lezárjuk. Ezáltal elkerülhető, hogy ott, ahová a betont bevisszük a beton felhajtóereje és a párna teljes ereje összeadódjék, ami a csapágycsésze felemelését vagy annak deformációját eredményezné. Ezután célszerű, ha azokban a párnákat, amelyek a már megmerevedett betonréteg tartományában vannak, a belső nyomást megszüntetjük.

Az 50 hengerdugattyúként kialakított, 5. ábrán látható ágyazási helyekhez a 6. ábrán vázlatosan ábrázolt kapcsolás tartozik. Ennél a megoldásnál a betonalapra vannak felszerelve az 50 hengerek.

A legbelső 50 henger 51 alátéten, magasabban van felállítva. Az 50 hengerek az 52 szelepekkel ellátott 28 összekötővezetékek révén az 53 körvezetékhez csatlakoznak. Ez 54 szelep útján 55 nyomóközegforrással van összekötve, amely 56 szivatytyúból és 57 víztartályból áll. Az 53 körvezetékből 5 61 szeleppel ellátott 60 vezeték vezet vissza az 57 víztartályhoz. A 28 összekötő vezetékhez az 50 henger és az 52 szelep közötti szakaszban 63 nyomásjelző készülékek vannak bekapcsolva.

A 28 összekötővezetékből az 52 szelep után a 10 legbelső központosán elhelyezett 50 hengerhez egy 65 vezeték ágazik le, amelyben lezárható 66 fojtószelep van beépítve. A 65 vezeték ugyancsak az 57 víztartályba vezet. A 28 összekötővezetékkel 70 visszacsapószelep vart összekötve, amelynek belépő 15 oldala átlátszó függőleges 71 cső felső végébe torkollik. A 71 cső alsó vége 72 vezeték révén magasra helyezett 73 tartály fenekéhez csatlakozik. A 73 tartály felső része 75 vezeték révén szabályozott gáznyomású 76 gázforráshoz van csatlakoz- 20 tatva. A 75 vezetékben 78 légtelenítőszelep van elhelyezve, azonkívül a 70 visszacsapószelep és az átlátszó függőleges 71 cső közötti összekötőcső a 79 szelep és a 66 fojtószelep előtti 65 vezeték révén a megfelelő 28 összekötővezetékkel van 25 összekötve.

A 73 tartályban, a 72 vezetékben és a függőleges 71 cső legalsó szakaszában vízzel nem keveredő iolyadékból levő előtét van, amely nehezebb, mint a víz, előnyösen higany. 30

Az 5. és 6. ábrákon látható berendezéssel a találmány szerinti eljárást a következőképpen végezzük.

Az 5 csapágycsésze lesüllyesztésekor az 50 henger 43 dugattyúi a bennük levő nyomóközeg kis 35 túlnyomása alatt az ütközőnél állnak. Az 54 és 61 szelepek és a központi 50 hengerhez tartozó 52 szelep zárva van, a többi 52 szelep nyitva van. Ha az 5 csapágycsészét tovább süllyesztjük, akkor ez alsó végével a központi 50 henger 43 dugattyú- 40 jának ütközik, ami abból látható, hogy a megfelelő 63 nyomásmérő készülékben a nyomás emelkedik. Ha a csapágy csészét tovább süllyesztjük, a nyomás tovább nő. Ha a 66 szelepet kissé nyitjuk, akkor elkerülhető, hogy túllépje azt az értéket, amely kb. 45 10 tonna csapágyterhelésnek feíel meg. Ha az 5 csapágycsészét tovább süllyesztjük, akkor ez elkezd a többi csapágyhelyen is felfeküdni, ami abból állapítható meg, hogy a többi 63 nyomásmérő készüléken is nő a nyomás. Ekkor tovább enge- 50 dünk le vizet, amíg a többi 63 nyomásmérőn megállapított nyomás kb. 5 tonna csapágyterhelésnek megfelelő értéket jelez. Ezután az 57 víztartályban levő vízszint figyelése mellett a 61 szelepet egy kissé nyitjuk és lassan a hengerekben levő 55 összes vízmennyiség 1/3-át az 57 víztartályba leengedjük. Egyidejűleg a központi 50 hengerhez vezető 52 szelepet nyitjuk és a 66 szelepet végleg bezárjuk. Közben az 1 betonalap és az 5 csapágycsésze közötti résben levő víz tökéletesen kifolyt. 60 Ha most az 5 csapágycsésze nincs a megfelelő magasságban, akkor az 54 szelepen keresztül vizet nyomhatunk be, vagy a 61 szelepen keresztül vizet engedhetünk ki és ezáltal a csapágycsészét felemelhetjük vagy lesüllyeszthetjük. 65

Ezután valamennyi 52 szelepet lezárjuk. Ezután belülről kiindulva körgyűrű szakaszonként folyamatosan betont szivattyúzunk be az 1 betonalap és az 5 csapágycsésze közötti résbe. Közben a 63 nyomásmérő készülékeken a nyomást figyeljük. Ha a nyomás egyik helyen gyorsan süllyed, akkor ez azt jelzi, hogy a csapágycsésze túl nagy felhajtóerőt kap ezért ezen a helyen a beton töltését lassítani kell, vagy le kell állítani. Előnyös lehet, ha a beton utántöltésével egyidejűleg a csapágycsészét vízzel töltjük fel. Ez a víz azzal a vízzel tart egyensúlyt, amely a betöltött beton és a csapágycsésze között esetleg képződő kis résben szétterül.

Ha minden elővigyázatosság ellenére valamelyik helyen a beton felhajtóereje túl nagy, akkor ez úgy jelentkezik, hogy a megfelelő 63 nyomásmérő készüléken a nyomás nullára csökken. Ebben az esetben, ami a leggyakrabban az 5 csapágycsésze legalsóbb pontjában következik be, ha a megfelelő 28 összekötővezetékbe a 70—79 berendezések be vannak építve, akkor a 70 visszacsapószelepen keresztül önműködően víz jut a függőleges 71 csőből a megfelelő 28 összekötővezetékbe, aminek eredményeképpen a megfelelő 50 hengerben levő dugattyú követi a kitérő 5 csap ágy csészét. A higanyszintnek a 7 csőben eközben fellépő H magassággal történő eltolódása a dugattyú eltolódásának mértékét adja. A 79 szelep nyitásával megfigyelhető ezután, hogyan viselkedik a csapágycsésze, amikor a csapágycsésze alatti résben levő víz lefolyik és amikor az 5 csapágycsészét a szerkezeti elemekkel terheljük. A higanypárnára ható ellennyomást szükség esetén a 78 szelep nyitásával korrigálhatjuk.

Ha az elhelyezés befejeződött, célszerűen a 28 összekötővezetékeket — ott ahol az utántöltőit betonból kilépnek — levágjuk és végüket műanyag sapkával lezáijuk, hogy az 52—79 szerkezeti részek más jellegű felhasználását meggátoljuk.

Claims (17)

1. Szabadalmi igénypontok:

   1. Eljárás nehéz gömbcsapágy csésze elhelyezésére betonalapon, amikor a gömbcsapágycsészét durván öntött teknő alakú betonalapon támaszokon építik össze, ezután a betonalap teknőjébe vizet töltenek és feliszapolják, majd a támaszok eltávolítása után a víz leeresztésével a betonalap teknőjében elhelyezett ágyazási helyekre, amelyek adott esetben hidraulikusan terhelhető párnákból vannak kialakítva, lesüllyesztik és végül a gömbcsapágycsésze és az alap közötti rést betonnal utántöltik, azzal jellemezve, hogy a gömbcsapágycsészét lesüllyesztéskor, a felfekvő erők egyenletes elosztása érdekében, utánengedő elemekből képezett ágyazási helyekre süllyesztjük le.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az utánengedő ágyazási helyeket — nyomás alatti közeggel, előnyösen vízzel felfújható párnaként alakítjuk ki - és légtelenítve és nyomás alatti közeggel megtöltve a csapágycsésze lesüllyesztése előtt a nyomóközegol177388 dalról összekötővezetékek segítségével egymással közlekedőén összekötjük.
3. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy miután a csapágycsészét a párnákra tökéletesen lesüllyesztettük, a párnákat nyomóközegoldalról egymástól és a környezettől tömítetten lezárjuk.
4. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a csapágycsésze betonnal történő utántöltése az egyes párnákban keletkező nyomás megfigyelése mellett történik oly módon, hogy, ha a nyomás egy előre megadott határérték felé gyorsan süllyed, akkor az utántöltést a szóban forgó párna tartományában késleltetjük.
5. 5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a csapágycsészét a beton utántöltésekor az utántöltés előrehaladásával fokozatosan vízzel töltjük meg oly módon, hogy a nyomás a munkaszakaszban levő párnában egy meghatározott érték alá ne essék.
6. 6. A 3—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy mindenkor az utánöntött beton hordozóképessé válása után a szóban forgó tartományban levő párnákat nyomóközegoldalról tehermentesítjük.
7. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy ezt követően az összekötővezetékeket minden berendezésről leszereljük és végeiken túlnyomáskor nyíló zárral látjuk el.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a teknő közepének közelében elhelyezett ágyazási helyet a többi ágyazási helyhez képest magasabban helyezzük el, oly módon, hogy a csapágycsésze lesüllyesztésekor biztonsággal legelőször ezzel érintkezzék.
9. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy miután a csapágycsésze a mintegy központosán elhelyezett párnát megérintette az ebben a párnában levő nyomást a többi párnákban ható nyomás támogatja.
10. 10. A 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy ha a beton utántöltésekor a nyomás az egyik párnában egy előre meghatározott alsó határértéket elért, a nyomást

    5 nyomóközeg hozzávezetésével növeljük, miközben a nyomóközeg hozzávezetett mennyisége a párna emelkedésének mértékét adja.
11. 11. Berendezés az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy az után-

    0 engedő elemek lemezből készült, növekvő terheléssel növekedőén és maradandóan deformálódó üreges testek.
12. 12. Berendezés a 2—9. igénypontok szerinti eljárás foganatosításához, azzal jellemezve, hogy a

    5 párnákat csodarab által tartott ballon képezi.
13. 13. Berendezés a 2-9. igénypontok szerinti eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy a párnák a hengerből és dugattyúból állnak.
14. 14. A 13. igénypont szerinti berendezés kiviteli 0 alakja, azzal jellemezve, hogy a dugattyú löketét kívülről határoló ütközője van.
15. 15. Berendezés a 2—9. igénypontok szerinti eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy a párnák szeleppel ellátott összekötővezetékek révén

    5 körvezetékkel vannak összekötve, és a körvezeték lezárható hozzáfolyó-vezetékek és lezárható lefolyóvezetékek révén nyomóközegforrással van összekötve, és a párnák és a hozzá tartozó szelepek között mindenkor nyomásmérő készülék van elhe9 lyezve.
16. 16. A 15. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a központi párnához vezető összekötővezetékhez a párna és a szelep között leágazóvezeték van csatlakoztatva, amelyben

    5 tömítetten lezárható fojtószerv van elhelyezve.
17. 17. A 13-16. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy legalább egy összekötővezetékhez járulékos lezárószelep vagy visszacsapószelep útján 0,1—10 bar ) nagyságú nyomóközegforrás van csatlakoztatva, és a nyomóközegforrás és a lezárószelep, illetve visszacsapószelep között az összekötővezetékbe átlépő nyomóközeg mennyiségét meghatározó készülék van elhelyezve.