HU177385B - Expandable memory for damping phase noise in systems transferring digital signals - Google Patents

Description

2

A találmány tárgya kibővíthető memória, amely különösen digitális jelátvivő rendszerekben használható olyan fáziszaj (jitter) elnyomására, amelyet terminális berendezések vagy a távvezeték hoz létre.

A digitális jelátvivő rendszerek multiplexelő berendezéseket tartalmaznak, amelyek révén i + 1-ed rendű rendszert állítanak elő K számú i-ed rendű rendszer multiplexelésével.

Ez a multiplexelési eljárás jitter keletkezését vonja maga után, amelyet a távoli demultiplexező állomásnál meg kell szüntetni. 23141 A/75 számú olasz szabadalmi bejelentésünkben kibővíthető memóriát írtunk le i + 1-ed rendű aszinkron PCM multiplexerhez, amely fm frekvenciát előállító négy i-ed rendű alrendszert multiplexei.

Az i + 1-ed rendű rendszerből a bitek olyan szervezésű keretnek megfelelően jönnek ki, amely már biztosítja azoknak a keretszinkron információknak és szerviz információknak a jelenlétét, amelyek nem voltak még jelen az i-ed rendű rendszerekből kijövő keretekben. Ebből következik, hogy az F_m multiplexelő frekvencia nagyobb a K · f_m értéknél.

Abból a célból, hogy az F_m/K átlaga megegyezzék az egyes i-ed rendű rendszerek f_m frekvenciájával, arra van szükség, hogy az i + 1-ed rendű rendszerből kijövő minden keretből x számú impulzust megszüntessünk, és bizonyos keretekben egy bitet eltüntessünk.

A vázolt átlagolási folyamat végrehajtása miatt végzett biteltüntetést a szakterületen használatos kifejezéssel ,.kitöltésnek” vagy „beékelésnek” nevezzük.

A kitöltés végrehajtását a távoli demultiplexer részére meghatározott számú impulzus jelzi, és ezeket a továbbiakban „kitöltést vezérlő biteknek” fogjuk nevezni.

A távoli demultiplexelő állomáson K számú kibővíthető vételi memória helyezkedik el, amelyek az egyes i-ed rendű rendszerek frekvenciájának f_m pillanatnyi értékét visszaállítják, és ilyen módon ennek a frekvenciának az átlaga a multiplexelési-demultiplexelési folyamat után nem változik meg. A kibővíthető vételi memóriák szokásosan az adatokat a memóriaegységbe bevivő egyseget és olyan kiolvasó egységet tartalmaznak, amely előírja ezen adatoknak a kibocsátását. Az adatkibocsátás f_m frekvenciáját helyi fáziszárt áramkör szabja meg, amely a multiplexert tápláló alrendszerek f_m pillanatnyi frekvenciájával azonos frekvenciát állít elő.

Az ismert kibővíthető vételi memóriák beíró és kiolvasó egységei léptetőregisztereket használtak, amelyeknél nagy működési sebesség mellett a hődisszipáció problémát idézhet elő.

Az ismert kibővíthető vételi memóriákban levő fáziszárt áramkör reteszelő rendszere nehezen volt beállítható és nem biztosított kielégítő pontosságot.

Célunk a találmánnyal olyan kibővíthető memória létrehozása, amelynek áramköri elemei még nagy működési sebességek mellett is csak kis hőmennyi177385 séget termelnek, továbbá ahol az áramkör lehetővé teszi a reteszelés automatikus beállítását.

A találmánnyal kibővíthető memóriát hoztunk létre digitális jelátvivő rendszerekben a fáziszaj elnyomására, amely az alábbi egységeket tartalmazza:

n elemes memória egységet, amelyet olyan bitfolyam táplál, amelyben a fáziszaj jelen van, és CK’ frekvenciát állít elő, és a bitfolyamnak előírt átlagos frekvenciája van, a CK’ ütemmel összhangban levő bitek memória egységének vezérlésére használt beíró egységet, fáziszárt áramkört, amely fáziskomparátorból, szűrőből és feszültségvezérelt oszcillátorból áll, ez utóbbi az előírt tényleges értéket képező (az átlagtól különböző) CK_O frekvenciát állítja elő, kiolvasó egységet, amely a memóriarekeszek tartalmának a CK_O ütem szerinti kiolvasását vezérli.

A kibővíthető memóriát az jellemzi, hogy a fáziskomparátort olyan J-K flip-flop képezi, amelynek bemenetét a CKq jelsorozat egészszámú CK_o/n hányadosa vezérli, és a törlő bemenetét egy kapuáramkörön keresztül a CK’ sorozat ehhez hasonló CK’/n hányadosa vezérli. A feszültségvezérelt oszcillátor alkalmas eszköznek bizonyul a fáziszárt áramkör beálh'tásához szükséges kimeneti frekvencia kézi szabályozására, amely egy folytonos jel szintjét egy meghatározott szint eléréséig változtatja, és ezen folytonos jelérték megjelenik a szűrő kimenetén amikor az áramkör letiltott állapotban van, és meghatározza a CKo frekvenciájú kiolvasó impulzusok előállítását.

A találmányt a továbbiakban egy kiviteli példa kapcsán, a rajz alapján ismertetjük részletesebben, amelyen az

1. ábra négy alrendszert tartalmazó multiplex rendszer szerkezeti felépítését szemlélteti, a

2. ábra a találmány szerint megépített ME’ kibővíthető vételi memória tömbvázlata, a

3. ábra a 2. ábrán vázolt fáziskomparátor találmány szerinti kialakításának kapcsolási rajza, a

4. ábra a 2. ábrán vázolt VO feszül tségvezérelt oszcillátor találmány szerinti kapcsolási rajza, az

5. ábra a 2. ábrán vázolt IS kitöltést kiolvasó egység részletesebb vázlata, a . 6. ábra a 2. ábrán vázolt RI tiltó áramkör rajza, a '

7. ábra a 2. ábrán vázolt SL sorossá alakító áramkör kapcsolási rajza, és a

8. ábra az előző ábrákhoz tartozó idődiagramokat szemlélteti.

Jóllehet az alábbi leírás olyan kibővíthető memóriára vonatkozik, amelyet terminális berendezések (például 8,448 Mbit/sec-os PCM aszinkron multiplexer) által létrehozott jitter elnyomására használunk, a találmány felhasználható ezenkívül digitális jelátvivő vonalak kumulatív jitterének elnyomására is.

Az 1. ábrán MEj, ME₂, ME₃ és ME₄ memóriákat tüntettünk fel, amelyek 8,448 Mbit/sec-os PCM rendszerekhez csatlakozó vonalakkal vannak összekötve.

Ezeket a PCM rendszereket négy független adatforrásnak kell tekintem, amelyek olyan szekunder keretstruktúra szerint vannak elrendezve, amelynek semmi kapcsolata nincs a multiplexerből kijövő bitek szervezéséhez tartozó tercier keretstruktúrával.

Ezeket a kibővíthető MEi—ME₄ memóriákat adagolási eljáráshoz használjuk, ahol az egyes alcsoportok részére fenntartott átlagos multiplexelő frekvencia megegyezik az egyes alcsoportok pillanatnyi frekvenciájával.

Ezzel összhangban az önmagában ismert ML multiplexer bemenetéhez csatlakozó és egymással szinkron négy 8,448 Mbit/sec-os adatforrás az ME1-ME4 memóriák kimeneteinek felel meg.

Ez az ML multiplexer úgy van elrendezve, hogy a bemenetére érkező sorozatokat „bitről-bitre ” történő multiplexeléssel sorossá alakítja.

Az így kapott sorozatot 34,368 Mbit/sec-os sebességgel távoli DM demultiplexerhez továbbítjuk, amely a vett sorozatot elosztja a kibővíthető ME’j, ME’j, ME’₃ és ME’₄ vételi memóriák között. A kibővíthető ME’i~ME’₄ vételi memóriák egy frekvenciát (amely megegyezik az i-ed rendű rendszer frekvenciájával, ha az éppen az átlag, de akkor az órajel szerint végrehajtott multiplexelő frekvenciával egyezik meg, ha tényleges értéket képvisel, és tartalmaz néhány periodikus — szerviz beállítási — és néhány esetleges - kitöltő bit — közt) egy olyan frekvenciává alakítanak, amely még akkor is az i-ed rendű rendszer frekvenciája, ha tényleges értéket képvisel.

Az átlagolási folyamat jobb szemléltetése céljából a 8. ábra „a” diagramján feltüntettük azt a tercier keretstruktúrát, amelyekkel összhangban a bitek az

1. ábrán vázolt ML multiplexerből kijönnek.

Ez a tercier keret 1536 bit hosszúságú és négy egyenként 384 bit tj, t₂, t₃ és t₄ alkeretre van osztva.

A hivatkozott ábrán a rövid vonallal jelölt impulzusok az ML multiplexerből kijövő adatok között nem található járulékos információt fejezik ki, a hosszú vonal pedig az i-ed rendű rendszerek információját kifejező impulzusokat jelöli.

Az „a” diagramon az első t₃ alkeret első tizenkét bitjét a szinkronszó vagy a riasztásjelző szó átvitelére használjuk.

A második, harmadik és negyedik t₂, t₃ és t₄ alkeretek első négy bitjei képezik a kitöltést vezérlő biteket.

Az egyes alcsoportokhoz három kitöltést vezérlő bitet használunk, mert az ilyen jellegű közleményt az átviteli szerv által okozott lehetséges hibákkal szemben meg kell védeni.

A negyedik t₄ alkeret második négy bitjét azok a kitöltő bitek képezik, amelyeket a megfelelő i-ed rendű rendszerek információ átviteléhez tartozó néhány keretben használunk (ebben az esetben a három jelző bit logikai értéke 0), ezeket a kitöltő biteket a többi keretnél letiltjuk (ekkor a három jelző bit logikai értéke 1 lesz).

Azokban a keretekben, ahol kitöltést nem végeztünk, az i-ed rendű rendszer részére fenntartott multiplexelő óra átlagos frekvenciája 8,435 Mbit/sec értékű.

Azzal, hogy a megfelelő alcsoport információjának az átviteléhez biztosítunk ilyen kitöltő bitet vagy nem biztosítunk, lehetségessé válik, hogy az egyes alcsoportok részére fenntartott átlagos multiplexelő frekvencia megegyezzen a rendszer pillanat- 5 nyi frekvenciájával. Valóban:

8,457 +8,435

8,448 Mbit/sec.

A 2. ábrán a kibővíthető ME’f-ME’4 vételi memóriák egyikét tüntettük fel, amely 8,448 Mbit/sec átlagos frekvenciával áramló 1 adatokat vesz.

Ez az adatfolyamat LS kitöltést olvasó egységhez érkezik, és ez a 8. ábrán vázolt b törlő jelet és a 15 kitöltésvezérlő bitek helyzetét érzékelő c jelet is fogadja.

Ha az LS kitöltést olvasó egység logikai egyes szintű legalább két kitöltést vezérlő bitet fogad két egymást követő b törlő jel impulzusa között, akkor 20 m impulzust bocsát ki, amely Rí letiltó áramkörhöz jut. Ez utóbbi áramkört a kitöltő bit helyzetét észlelő d jel és egy 8,457 Mbit/sec ismétlődési frekvenciájú CK” sorozat is vezérli. Amikor az Rí letiltó áramkört az LS kitöltést olvasó egység kimenete 25 vezérli, akkor kitöröl egy impulzust a d jel által észlelt CK” sorozatból, és ezzel a hivatkozott átlagolás! eljárást végzi és ténylegesen CK’ frekvenciájú jeleket bocsát ki.

Ezek a CK’ frekvenciájú jelek US beíró egység ₃q bemenetéhez jutnak, és ez utóbbi egység nyolcig számláló CS beírás számlálót és a CS beírás számláló állapotát dekódoló DC dekódert tartalmaz.

A DC dekóder kimenetén megjelenő impulzusokat arra' használjuk, hogy szekvenciálisán engedé- 35 lyezze ezen adatsorozat beírását egy MM memóriába. Az MM memóriába történő beírást 8,448 Mbit/sec pillanatnyi frekvenciájú CK<, órajelsorozat vezérli, és ezt a CKq órajelsorozatot PL fáziszárt áramkör állítja elő. 40

A CK_O órajelsorozat (8. ábra e diagram) n = 8 számlálási kapacitású CL olvasás számlálót vezérel, és ennek kimenetét SL sorossá alakító áramkör vezérlésére használjuk. Az SL sorossá alakító áramkör fogadja az MM memória tartalmát és azt a kimé- ₄₅ nethez csatlakoztatott áramkörökhöz továbbítja.

A PL fáziszárt áramkörben CF fáziskomparátor van, melynek első bemenetét a 8. ábra f diagramján vázolt CK_o/n jel vezérli, és ez a jel a CL olvasás számláló utolsó fokozatának kimenetéről származik. 50 A CF fáziskomparátor második bemenetét a DC dekóder utolsó kimenetén levő CK’/n jel (i jel) vezérli.

A 3. ábrán a CF fáziskomparátor felépítését vázoltuk, és ez FF J-K flip-flopból áll, amely óra- ₅₅ bemenetén a CK’/n jelet kapja a P kapuáramkörtől, melyet a tápfeszültségforrás pozitív kapcsához csatlakoztatott INT kapcsolón keresztül létesített r jel engedélyez.

A P kapuáramkört a PL fáziszárt áramkör beállí- g₀ tásához használjuk. Valóban, kezdetben a P kapuáramkört lezárjuk, és ekkor az FF · J-K flip-flop frekvenciaosztóként működik és olyan hibajelet bocsát ki (8. ábra g diagram), amelynek 50%-os kitöltési tényezője van. 65

Ez a jel FI szűrőhöz érkezik, amely folyamatos amplitúdójú jelet állít elő, és ennek amplitúdója megegyezik a hibajel átlagértékével. Ez a folyamatos jel VO feszültségvezérelt oszcillátor bemenetéhez érkezik és annak kimeneti frekvenciáját meghatározza. Ha a P kapuáramkört letiltott állapotban tartjuk, akkor a VO feszültségvezérelt oszcillátor úgy van beállítva, hogy 8,448 Mbit/sec értékű CK_O órajelsorozat frekvenciáját állítja elő.

Ha az átlagolt CK’ frekvenciájú sorozat átlag értéke megegyezik a CK<> órajelsorozat frekvenciájával, akkor az FF J-K flip-flop periodikus törlése biztosított, és ez engedélyezi a P kapuáramkört. Az FF J-K flip-flop kimenetén hibajelet kapunk, ez pedig reteszelt állapotban az előzővel analóg átlagértéket állít elő. Ez azt jelenti, hogy a CF fáziskomparátor első és második bemenetéin levő jelek egymáshoz képest félperiódussal el vannak tolva, és ezért hibajel kitöltési tényezője még mindig 50%-os, és ennek következtében a folyamatos jel amplitúdója az FI szűrő kimenetén az előzőhöz hasonló lesz. A 8. ábra h diagramja az így kapott hibajelet szemlélteti, és ennek rögzített helyzetű felfutó éle és változó helyzetű lefutó éle van, ez utóbbi a CK’ frekvenciájú jelben megtalálható közökből adódik.

A találmány szerint felépített CF fáziskomparátor alkalmazásakor lehetőség nyílik arra, hogy az MM memória átlagos kiolvasási impulzusai automatikusan két egymást követő hasonló beíró impulzus között középre kerüljenek, mert a h sorozat lefutó éleinek az ingadozása pontosan középen van az f sorozathoz képest. A fenti kiviteli példa esetében, ahol a CKo/n és a CK’/n sorozatokat hasonlítottuk össze, n értékét n = 8-ra választottuk. Reteszelt állapotban az Összehasonlított sorozatok bármely egyéb párja az átlaghoz képest félperiódusra fázisban el van tolva, és ilyen módon az MM memória kiolvasó impulzusai (f diagram) átlagosan két egymást követő beíró impulzus (i diagram) között középen helyezkednek el.

A 4. ábrán a VO feszültség vezérelt oszcillátor kapcsolási rajzát vázoltuk, de ezt részletesen nem ismertetjük, mert lényegében egy Colpitts oszcillátorból áll.

A kapcsolás abban különbözik az irodalomban elterjedten ismertetett kapcsolástól, hogy a visszacsatoló ágban V változtatható kapacitású elem helyezkedik el, és ennek révén a Q kristály által keltett rezgések frekvenciája a soros kapacitással befolyásolható.

A V változtatható kapacitású elemet ezenkívül egyik kapcsán az FI szűrő kimenetén megjelenő hibajel előfeszíti, és másik kapcsára R potenciométerrel kézi úton változtatható folyamatos jelet kapcsolunk.

Az R potenciométer alkalmazása azért is különösen előnyös, mert a változó kapacitású elemek, például kapacitásdiódák tömeggyártásánál hasonló villamos jelleggörbéjű elemeket nagyon nehéz előállítani. Az R potenciométer állításával ezeket a gyártási szórásokat kompenzálhatjuk.

Az 5. ábrán az LS kitöltést olvasó egység látható, amely egymással kaszkádba kapcsolt FF_t és

FF₂ bistabilokat tartalmaz, és ezeket Ej logikai egység kimenetén megjelenő impulzussorozat vezérli.

Az E, logikai egységet DM demultiplexer kimenetén levő 1 adatok impulzusai egyik bemenetén vezérlik, másik bemenetéhez pedig a kitöltésvezérlő bitek helyzetét észlelő c jelek impulzusai csatlakoznak. Az FFj és FF₂ bistabilokat a b törlő jel minden keret kezdetekor alapállapotba viszi.

Az LS kitöltést olvasó egység m kimenetén csak akkor jelenik meg kimeneti jel, ha legalább két kitöltést vezérlő bit egyes logikai értéken van.

A 6. ábrán az Rí letiltó áramkört tüntettük fel, 10 amely az LS kitöltést olvasó egység m kimenetéről vezérelt első bemenetű E₂ logikai egységet tartalmaz, amelynek második bemenetét a kitöltést vezérlő bitek helyzetet észlelő d jel vezérli.

Az E₂ logikai egység kimenete E₃ logikai egység 15 invertált bemenetével van összekötve, és ez utóbbi második bemenete a CK” sorozat időzítő impulzusait kapja.

Amikor az E₂ logikai egység kimenetét vezéreljük, akkor az E₃ logikai egység a CK” sorozatból 20 egy impulzust letilt. Az így keletkező CK’ frekvenciájú sorozat ezért az E₃ logikai egység kimenetéről levehető.

A 7, ábrán látható, hogy az SL soros alakító áramkör nyolc Pj, P₂...P₈ kapuáramkörből áll. 25 Ezek mindegyike az első bemenetén az MM memória hozzá tartozó q₃, q₂... q₈ rekeszének a tartalmát kapja, második bemenetéhez pedig a CL olvasás számláló által kibocsátott kapujel csatlakozik. A Pi, P₂... P₈ kapuáramkörök kimenetei O VAGY kapu 30 bemenetelhez csatlakoznak, és az ennek kimenetén megjelenő impulzussorozat a kimenethez csatlakoztatott áramkörökhöz jut.

Ha a kibővíthető ME’i-ME’₄ vételi memóriát úgy képezzük ki, hogy az átviteli vonalak által oko- 35 zott jittert szüntesse meg, akkor mind az LS kitöltést olvasó egység, mind pedig az Rí letiltó áramkör feleslegessé válik.

Ennél a felhasználásnál azonban a vonali órából kivonást végző UE egység jelenléte szükséges. Ez az 40 UE egység ismert módon kivonást végez a CK’ frekvenciájú óraimpulzus sorozatból, amelyben a fázistorzítás észlelhető, és amely az US beíró egységet táplálja. A jittert ugyanúgy szüntetjük meg, mint ahogy a végberendezések által okozott jitternél tét- 45 tűk.

Claims (7)

1. Szabadalmi igénypontok:

   1. Kibővíthető memória fáziszaj elnyomására digitális jeleket átvivő rendszerekben, amelynek bemenetel adatokból, időzítő és vezérlő jelekből álló bitfolyam fogadására demultiplexerhez (DM) vannak kapcsolva, a kibővíthető memória tartalmaz letiltó 55 áramkört (Rí), amely időzítő impulzus sorozat (CK”) fogadására a demultiplexerrel (DM) van összekötve, a letiltó áramkörhöz (Rí) csatlakoztatott és az első időzítő impulzus sorozatnál (CK”) alacsonyabb frekvenciájú (CK’) második időzítő impulzus 60 sorozattal táplált beíró egységet (US), a beíró egységhez (US) és a demultiplexerhez (DM) csatlakoztatott, ez utóbbitól adatok (1) sorozatát fogadó memóriát (MM), egy fáziszárt áramkört (PL), amely a beíró egységhez (US) csatlakozik és tartalmaz fá- 65 ziskomparátort (CF), szűrőt (FI) és feszültségvezérelt oszcillátort (VO), amelynek órajelsorozatot (CK_O) képező rezgési frekvenciája van, a kibővíthető memória tartalmaz ezenkívül a feszültségvezérelt 5 oszcillátorhoz (VO) és a memória (MM) kimenetéhez csatlakoztatott kiolvasó egységet (UL), azzal jellemezve, hogy a fáziszárt áramkör (PL) fáziskomparátora (CF) tartalmaz első J-K típusú bistabil flip-flopot (FF), amelynek időzítő bemenete a kiolvasó egység (UL) egy kimenetével van összekötve, ahonnan CK_o/n frekvenciájú időzítő impulzus sorozatot fogad, törlő bemenete kapuáramkör (P) kimenetével van összekötve, a kapuáramkör (P) első bemenete a beíró egység (US) egyik kimenetével van összekötve, ahonnan CK’/n frekvenciájú időzítő impulzus sorozatot fogad, és a kapuáramkör (P) második bemenete kapcsolón (INT) keresztül tápfeszültségforrás pozitív kapcsához csatlakozik, továbbá a feszültségvezérelt oszcillátor (VO) az órajelsorozat (CKq) frekvenciáját manuálisan beállító szervet, előnyösen potenciométert (P) tartalmaz, amely a feszültségvezérelt oszcillátor (VO) változtatható kapacitású eleméhez (V) csatlakozik.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti kibővíthető memória kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a beíró egység (US) tartalmaz n-el egyenlő számlálási kapacitású beírás számlálót (CS) és a memóriához (MM) csatlakoztatott, az adatok (1) sorozatához tartozó bitek beírását engedélyező impulzusokat előállító dekódert (DC).
3. 3. Az 1. igénypont szerinti kibővíthető memória kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kiolvasó egység (UL) tartalmaz egy n-el egyenlő számlálási kapacitású olvasás számlálót (CL) és n-számú kapuáramkörből (Pj, P₂... P_n) felépített sorossá alakító áramkört (PL), amelyek első bemenetel az olvasás számláló (CL) megfelelő sorszámú kimeneteivel vannak összekötve és második bemenetel a memória (MM) megfelelő rekeszeihez (q_t, q₂,. .. q_n) csatlakoznak, és a kapuáramkörök (Pi, P₂...P_n) kimenetei VAGY kapu (0) bemenetéivel vannak összekötve.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti kibővíthető memória kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a feszültségvezérelt oszcillátort (VO) Colpitts oszcillátor képezi, és a változtatható kapacitású elem (V) a kristállyal (Q) sorosan kapcsolat reaktív ágba van beiktatva.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti kibővíthető memória kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a letiltó áramkör (Rí) bemenete csatlakozik a demultiplexerhez (DM), ahonnan az időzítő impulzus sorozatot (CK”) fogadja, a letiltó áramkör (Rí) kimenete csatlakozik a beíró egységhez· (US), és a letiltó áramkör (Rí) kitöltést olvasó egység (LS) kimenetéhez van kapcsolva, és ez utóbbi a demultiplexer (DM) azon bemenetével van összekötve, amely a fázistorzítással befolyásolt adatok (1) áramát fogadja.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti kibővíthető memória kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az átviteli vonalak által okozott fázistorzítással befolyásolt adatáramlatból időzítő impulzusokat kihozó egysége (UE) van, amely a beíró egység (US) bemenetéhez csatlakozik.
7. 7. Az 5. igénypont szerinti kibővíthető memória kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kitöltést ol177385 megszervezve, és a logikai egység (Ei) kimenetéhez második és harmadik kaszkádba kapcsolt bistabilok (FFi és FF₂) csatlakoznak, amelyek törlő bemenetéhez az egyes keretek kezdeténél megjelenő törlő

   5 jel (b) vonala csatlakozik.

   vasó egység (LS) logikai szorzást megvalósító logikai egységet (E]) tartalmaz, amelynek első bemenete az adatok (1) áramlását továbbító bemenettel van összekötve, második bemenetéhez abban a keretben levő kitöltést vezérlő bitek helyzetét jelző jel (c) vonala csatlakozik, amelyben az adagok (1) áramlása van